Kassák akták

Kassák 1887. március 21-én született Érsekújvárban, születésének 135. évfordulójának hetén, március 24-én nyitották meg a tárlatot a szülővárosában.

A Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító és képzőművész gazdag életútját ezúttal lapszerkesztői munkásságával egészítették ki. Helena Markusková, a megyei fenntartású galéria igazgatója és a kiállítás kurátora már az ünnepi megnyitón hangsúlyozta, intézményük kiállítási programjában fontos helyet foglalnak el a „Kassák akták“, folyamatosan kutatatják a munkásságát. A Zmeták Ernő Művészeti Galériában állandó kiállítása és gyűjteménye van Kassák Lajosnak és ide került a mellszobra is, miután eltávolították a főtéri parkból. „Az elmúlt évtizedekben a galéria több kiállítást rendezett, ahol kortárs művészek reagáltak Kassák műveire és mítoszára. Ilyen volt az Amikor Kassák valaki más 1990-ben és 1992-ben, a Kassák kalapja 1997-ben, vagy a Posta Kassáknak 1998-ban, vagy a Tisztelet Kassáknak 2007-ben“ – jegyezte meg Helena Markusková.

Avantgárd folyóiratok, A Tett és a MA

Érsekújvárban ezúttal elsősorban a Kassák alapította avantgárd folyóiratokkal, azok munkatársaival ismerkedhet meg a közönség, ezért várják az alapiskolák felső tagozatos tanulóit és a középiskolásokat is egy izgalmas irodalmi órára a galériába, amelyet interaktív bemutatóval tettek teljessé.

A tárlat gazdag anyagából az is kiderül, hogy a Kassák kör magvát a hőskorszakban (1918 – 1922) Uitz Béla és Bortnyik Sándor képzőművészek, Mácza János teoretikus, Barta Sándor és Ujvári Erzsi költők, továbbá Simon Jolán előadóművész, egyben Kassák Lajos felesége alkották. A Tett 1915 és 1916 között, a MA folyóirat 1916 és 1925 között jelent meg, és a munkatársakból létrehozott kör is ekkor működött, 1915 és 1926 között. „Kassák Lajos egy évtized leforgása alatt a magyar aktivizmus mozgalmának vezére, forradalmi változások résztvevője, majd emigráns, képzőművész, a mértani absztrakció úttörője, a nemzetközi művészeti színtér aktív szereplője, egyúttal a modern vizuális kultúra alkotója és propagátora lett“ – mondta Helena Markusková.

Forradalmi művészet

„A kiállítás anyagából, a bemutatott címlapokból, szövegrészletekből kiderült, hogy az alkotócsoport a forradalom légkörének kulturális előkészítője volt, a társadalmi változások eljövetelére várva élt, de nézeteltérése támadt a párt vezetőivel“ — tudtuk meg a kiállítás kurátorától, aki rögtönzött tárlatvezetésre invitált bennünket. Lélegzet elállító például Uitz Béla, Siratás című rézkarca, 1916-ból, vagy a horváth származású Dobrovits Péter, Krisztus siratása című tusrajza, amit festményként is megalkotott, és iszonyú botrányt keltett vele, miután megjelent A Tett-ben. „A Tanácsköztársaság bukása után a kör tagjai emigráltak. Ideiglenes központjukban, Bécsben folytatták tevékenységüket. A csoport egységét ideológiai viszályok bontották meg, a művészet autonómiáját hangsúlyozó művészek és a proletárművészet képviselői között. A szakítást követően Kassák figyelme az aktuális irányzatokra orientálódott, bekapcsolódott a nemzetközi avantgárd hálózatába, a MA-t európai színvonalú folyóirattá változatta. A többiek a környező országokban működtek ideiglenesen vagy véglegesen“ – egészítette ki az elmondottakat Helena Markusková. Az előadó hozzátette, az 1925-ös és 1926-os években a magyar avantgárd művészek többsége, köztük Kassák is visszatért Magyarországra. Míg mások végleg Oroszországba távoztak, ahol bekapcsolódtak az új társadalmi rendszer építésébe. Néhányuk számára választásuk végzetes következményekkel járt, míg mások túlélték a sztálinista tisztogatásokat.

Tárt kapukkal vár a galéria

Kihagyhatatlan kiállításról van szó, melyen országos viszonlyatban első alkalommal mutatják be Kassák Lajosnak és körének a működését szélesebb összefüggésekben. Izgalmas szemrevételezni a bemutatott alkotásokon az egyes szereplők egymásra való ösztönző hatását.

Képzőművészeti alkotások, a grafikai dizájn remekei, különféle propagandista plakátok is láthatók a gyűjteményben. Látogatásunkkor éppen tárva-nyitva állt a galéria kapuja, mivel kiemelték a régi ajtót a keretből és a munkások épp az új, korszerű nyílászáró beültetésén dolgoztak. Egyfajta jelképnek, üzenetnek is tekinthetnénk a történteket azzal, hogy a Kassák szülővárosában, illetve annak térségében élők számára újfajta látásmódot és élményt nyújthat e jeles személyiség még jobb megismerése.