Az ideiglenes menekültstátusz révén az ukrán menekültek az EU-ban nem csupán egészségügyi és szociális ellátáshoz juthatnak hozzá, hanem a munkaerő-piacon is érvényesülhetnek. Rastislav Trnka kassai (Košice) megyefőnök figyelmeztetett: ha Szlovákia nem kezdi el aktívan megszólítani a menekültek között a potenciális álláskeresőket, és nem teremti meg a hatékony integrációjuk feltételeit, a szakképzett munkaerőnek nem fog gondot okozni máshol érvényesülni. Hozzátette: Németországban, Franciaországban és máshol is nagy az igény a hiányszakmák betöltésére. Úgy véli, ha Szlovákia nem ébred fel, a potenciális lehetőségből fenyegető hátrány lesz. „Ha nem cselekszünk azonnal, akkor olyan menekültek maradnak itt, akik végső soron a szociális és egészségügyi rendszer terhére lesznek” – mutatott rá.

Miriam Lexmann (KDH, EĽS) európai parlamenti képviselő meggyőződése, hogy jelen helyzetben a menekültek számára a legjobb megoldás a háborús trauma leküzdésére a gyors társadalmi betagozódás. Feltette a kérdést, az állam vajon miért nem kezdte szisztematikusan feltérképezni a menekültek szakmai potenciálját. Ezzel összefüggésben rámutatott a szakképzett egészségügyi dolgozók hiányára. Hozzátette: az EU biztosítja a munkaerő-piaci integrációhoz szükséges pénzügyi és jogi kereteket, de csak rajtunk áll, élünk-e ezekkel a lehetőségekkel.

Michal Kaliňák, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) irodájának főigazgatója szerint Szlovákia példát vehetne a múltból, amikor Csernobil környékéről érkeztek tömegesen ukránok. „Ezek az emberek betagozódtak a közösségeinkbe, mert átgondoltan integrálták őket – tudták, hova menjenek, mely régiókban van rájuk szükség, és hogyan tudnak majd érvényesülni” – mutatott rá. Szerinte az államnak most ugyanezt kellene tennie.