A reprezentatív felmérés során 1007 személyt kérdeztek. A lakosság 50 százaléka elégedetlen, 45 százaléka pedig elégedett a konfliktusra adott válasszal. Michal Vašečka szociológus szerint a felmérés mindenekelőtt az ország megosztottságára mutat rá, bár figyelembe kell venni, hogy az elégedetlenek táborába tartoznak azok is, akik még keményebb fellépést várnának el Oroszországgal szemben.

„Ezzel együtt a felmérés eredménye a lakosság megosztottságát tükrözi. Az elégedetlenek java az ellenzéki táborba tartozik és azt hangoztatják, amit az ellenzéki pártelnököktől hallanak. Általánosságban ugyanez érvényes a kormánypártok szavazóira is” – mondta Vašečka.

A szociológus szerint a társadalom már annyira megosztott, hogy szinte mindegy, milyen társadalmi-kulturális kérdés vetődik fel, fele-fele arányban oszlanak meg a vélemények. Arra is rámutatott, hogy szinte lefedi egymást a korábbi oltásellenes tábor és az ukrajnai háborút megkérdőjelezők csoportja.

Vašečka beismerte, hogy az orosz invázió megindítása után inkább azt feltételezték, hogy a kormánypártok támogatottsága fog emelkedni, de nem ez történt. Másrészt ez az eredmény is illeszkedik abba a trendbe, hogy a pártok szavazótáboraira már alig vannak hatással a botrányok, a belpolitikai és külföldi események. A pártok támogatottságában ilyesmik miatt nem történnek jelentős változások, és legfeljebb a parlamenti választás előtti időszakban indul be nagyobb mozgás.
 

Martin Slosiarik, a Focus ügynökség elemzője szintén úgy véli, ebben a felmérésben is világosan elkülönül a kormánypárti és az ellenzéki szavazótábor. A háborúra adott uniós válaszokkal átlag feletti elégedettség tapasztalható a koalíciós oldalon, és átlag alatti az ellenzékin.