Az építőipari piac gyakorlatilag megszűnt működni. A kínálat már hosszabb ideje nem képes kielégíteni a keresletet, és így az ára mindennek, ami összefügg egy ház felépítésével, továbbra is rohamosan emelkedik. Az új egyensúly kialakításához ez bizony nem elég.

Kevés az áru, ráadásul hetekig, akár hónapokig kell várni, mire szállítják. Mindenki azt kérdezi: mikor ér már véget ez a precedens nélküli helyzet?

Az építőanyag-piacon egy újabb tökéletes vihar bukkant fel. A Covid olyannyira tönkretette az ellátási és szállítói hálózatokat, hogy a külföldi behozatal túlárazott lett, ráadásul összezsugorodott. A covidos kényszerleállás idején szerzett negatív tapasztalatok után a termelés még mindig el van tompulva, a magas árak és az emissziós egységek pedig teljesen leállíthatják. A drága energia és árucikkek nem mutatnak csökkenő tendenciát. Ellenkezőleg, úgy tűnik, tartósan magasak maradnak, legalábbis egy bizonyos mértékig. A következmény nyilvánvaló: a házépítési költségek is tartósan az egekben maradnak.

És nem csak az alapanyagok ára nő. A piacon több ezer ukrán dolgozott, akik hazatértek. Munkaerőhiány keletkezett, ami tovább fokozza az építési költségeket, minek következtében sokan akár hónapokkal is elhalasztják a félig megépített ház befejezését vagy egy új építkezés elkezdését. Nem úgy tűnik, hogy a szlovákiai munkaerőpiacnak lenne kapacitása pótolni ezt a kiesést. Így aztán a kínálat jobbik esetben stagnál, a kereslet pedig óriási marad. Az emberek abbéli félelmükben, hogy megugranak a kamatlábak, történelmileg rekordmennyiségű jelzáloghitellel terhelik magukat. Folytatják a befektetést ott, ahol az utóbbi évtizedben a leginkább megérte: ingatlanokba invesztálnak. Az egyre emelkedő infláció ingóságok vásárlására ösztönöz, hiszen azok – a pénzzel ellentétben – nem veszítenek az értékükből. Tehát a kereslet a magas árak ellenére sem hagy alább.

Egy ilyen piacon vajon mikor csökkennek majd az árak? A közgazdász erre rávágja: majd ha hirtelen megugrik a kínálat, vagy nagyot zuhan a kereslet. Csakhogy itt most valamilyen csodára lenne szükség ahhoz, hogy a kínálat legalább rövid távon emelkedjen. Ellenkezőleg: nagyon is sok minden indokolja az áruhiány folytatódását. A kereslet visszaesése sem lesz gyors vagy drámai. A gazdasági növekedés az eurózónában lelassul, de nem áll fenn a recesszió veszélye, mely már a nyári hónapokban a kereslet destrukcióját eredményezné.

Az idei építési szezon körvonalai nem túl pozitívak. Még sincs ok kétségbeesésre. A történelmi tapasztalok azt mutatják, hogy semmi sem tart örökké, és középtávon az alapanyagok ára csökkenni fog. Azt azonban senki nem képes megjósolni, hogy erre már jövőre sor kerül-e.

A szerző a Trend főszerkesztője