Az érettségi vizsga szóbeli részén május 23. és június 10. között vesznek részt a középiskolás diákok. Az előző két évben a járványhelyzetre való tekintettel az oktatási tárca úgy döntött, eltekint a klasszikus vizsgáztatástól – a diákok rendhagyó módon az érdemjegyek átlagolásával kaptak érettségi eredményt. Legutóbb 2019-ben vonultak a zöldasztal elé a végzősök, idén azonban ismét a megszokott módon zajlik a vizsga. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója elárulta, a többség örült neki, hogy le tudják zárni az elmúlt 4, illetve 8 évet. Kiemelte, idén már a ballagást is meg lehetett szervezni, amit üdvözöltek az iskolások. Hangsúlyozta, páran azért tartottak az érettségitől, mert ez az évfolyam szinte alig járt iskolába. „2020. március közepén bezárták az iskolákat, ők akkor voltak másodikosok” – jegyezte meg.

Mérföldkő

Kornélia Ďuríková, a Konvalinka mentális egészség és pozitív oktatás intézetének elnöke, valamint a somorjai Milan Rastislav Štefánik Gimnázium iskolai pszichológusa lapunknak azt mondta, nem gondolja, hogy a távoktatás hatással lesz az érettségivel járó stresszre. „Biztosan megbirkóznak vele. A pedagógusok tudatában vannak, hogy az elmúlt két év során milyen valóságban zajlott a tanítás, és minden bizonnyal figyelembe veszik a távoktatást is” – véli a szakember. Ďuríková szerint az érettségi egyfajta mérföldkő a fiatalok életében. „Az érettségi jelzés a fiatal számára, hogy életének egy szakasza véget ér, egy új pedig elkezdődik. Nem csak a megszerzett tudás teszteléséről szól. Ez az első nagy, komoly önreprezentáció egy fiatal számára. Arról is szól, hogyan tud fellépni, kommunikálni, kezelni a terhelést és a nyomást, illetve miként tudja a szakértői bizottság előtt előadni a megszerzett tudást. Emellett arról tesz bizonyságot, hogy hosszabb ideig tud dolgozni valamin, célt kitűzni és elérni azt. Az érettségi egyúttal arra szolgál, hogy sok olyan erősségünket alkalmazzunk, amelyet az ember élete során később felhasználhat” – hangsúlyozta az iskolapszichológus.

A tételszám maradt

Az oktatási minisztérium márciusban arra kérte az iskolák vezetőit, vegyék figyelembe az elmúlt két év eseményeit, a járványügyi intézkedések, valamint a távoktatás megviselte a diákokat. „Össze is hívtam egy pedagógiai tanácsülést, s a kollégákkal megbeszéltük, hogy a tételek számát nem csökkentjük, a mélységüket viszont igen” – magyarázta Andruskó, majd példaként említette, hogy egy írótól öt mű helyett elég lesz hármat tudni. Hozzátette, hétfőn 10 tantárgybizottság kezdte meg a munkát – a háromtagú bizottság elnöke külsős személy, aki más iskolából érkezik. A komáromi gimnáziumban idén 117 diák érettségizik, a tanügyi hivatal módszertani útmutatója szerint, ha az adott tantárgyból több mint 80 diák vizsgázik, két bizottság létrehozása javasolt. „Összesen 16 bizottság működik a négy nap alatt” – folytatta. Hétfőn a magyar, szlovák és angol mellett a biológia, történelem, informatika és matematika tantárgybizottságok is megkezdték a munkát. A tervek szerint csütörtökre befejeződnek a vizsgák, délután pedig ünnepélyes zárás keretén belül értékelik ki az érettségit.

Kevés magyar végzős

Az írásbeli vizsgákat megelőzően a középiskolások felszólították az oktatási tárcát, töröljék el a tesztelést, a járványügyi korlátozások miatt ugyanis nem tudtak kellőképp felkészülni. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter biztosította a diákokat afelől, hogy szakértők bevonásával megvizsgálták a feladatlapokat, és az elmúlt két év kihívásait szemmel tartva dolgozták ki a kérdéseket. Ez végül nem így történt – a végzősök a 2020-as teszteket kapták kézhez, tehát még a járvány kitörése előtt összeállított kérdőívet kellett megoldaniuk. A diákok és tanárok egyaránt bírálták a szaktárca lépését. Elsősorban az idegen nyelv okozott gondot, a gyakorló pedagógusok szerint még a megszokottnál is jóval nehezebb feladatokkal kellett megküzdeniük a diákoknak, akiknek az otthontanulás miatt eleve nagyobb kihívást jelentett a tudás- szintmérő. Andruskó elárulta, 117 diákból 9-en nem teljesítették az előírt 33%-ot, ami körülbelül az országos átlagnak felel meg. Az írásbeli azonban két részből áll – ha legalább az egyiket sikeresen abszolválja a diák, akkor a szóbeli során javíthat – legrosszabb 3-as érdemjegy esetén elkerülheti a bukást. Azok, akik az írásbeli mindkét részén gyengén teljesítettek, meg kell ismételniük a vizsgát.

„Fájó pont, hogy több mint 40 ezer érettségizőből kevesebb mint 1600 a magyarul érettségizők száma” – figyelmeztet a kevesebb mint 4%-os magyar arányra az igazgató. Rámutatott, a beíratások során általában eléri a 6,2%-ot ez az arány, mire az érettségire kerül a sor, addigra 4%-ra zuhan. Andruskó szerint ez nem feltétlenül a magyar nyelvű oktatási intézmények hiányának tudható be, a fő probléma az, hogy nem tudjuk a roma diákokat megfelelően integrálni – a roma diákok sok esetben az alapiskolát sem fejezik be. „A gyerekek körülbelül harmada eltűnik útközben” – hívja fel a figyelmet. Andruskó leszögezte, az egyetemek elfogadják a járvány után megszerzett érettségit, de tény, hogy a néhány évvel korábbi végzősök nagyobb tudással rendelkeztek. „Ilyen szempontból ez a bizonyítvány kevesebbet ér” – tette hozzá azzal, hogy a kiemelt egyetemek esetében általában a felvételieredmény a mérvadó. A továbbtanulás kapcsán elmondta, a diákok 50–60%-a folytatja szlovákiai egyetemen a tanulmányait, évente 15–20 diák a komáromi Selye János Egyetemre jelentkezik. Érdekesség, hogy 10–15% Csehországban tanul tovább – ez már szinte hagyomány a komáromi gimnáziumban.

Viszlát, félévi szünet

Az oktatási minisztérium aktuális rendelete értelmében a következő tanévtől eltörlik a félévi szünetet. A szaktárca indoklásában azt írta, az egynapos szünet nem elegendő idő a regenerációra, felesleges és nincs pozitív hatása a tanulókra. A Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete ellenezte a lépést. „A félévi szünetnek pszichológiai jelentősége van, ez választja el a lezárt első félévet a kezdődő másodiktól” – állítja a szakszervezet. Andruskó komikusnak tartja a döntést, úgy véli, ennél sokkal fontosabb kérdésekkel kellene foglalkoznia a minisztériumnak. Példaként említette, hogy tavaly 27 ezer euró volt az intézmény rezsiköltsége, idén viszont 54 ezer eurót kell fizetnie az iskolának. „Nagy iskolaként ki tudjuk gazdálkodni, de ezáltal nem jut pénz a fejlesztésre” – mondta. Zárásként megjegyezte, a tanárok 3%-os béremelését elviszi az infláció, eközben pedig egy újabb átgondolatlan kezdeményezésen vitatkozik a koalíció, ami jóformán csak káoszt visz a délutáni foglalkozások rendszerébe.