Search by category:
Egyéb kategória

Mit tehetünk a kórházban ápolt, otthonban lakó szeretteinkért?

Mit tehetünk a kórházban ápolt, otthonban lakó szeretteinkért?
Horváth Bianka
2022. 05. 31., k – 07:51

2022. május 31., kedd – 08:05
Friss ikon
Off

Törzs

Látogatóba nem mehettek, jó szóval, simogatással nem vigasztalhattak, sokszor még el sem búcsúzhattak. Vakon kellett megbízniuk az orvosokban, ápolókban, hogy a beteg mindent megkap, hogy úgy van, ahogy mondják, és valóban azért halt meg, mert már semmit nem lehetett tenni érte.

Talán ez a legnehezebb kérdés, amikor valaki intézményes ellátásra szoruló családtagjáért aggódik: mit lehetne, mit lehetett volna még tenni azért, hogy felépüljön, javuljon az állapota, vagy legalább egy kicsit jobban érezze magát? Sokakat évekig furdal a lelkiismeret, hogy talán valamit mégis elmulasztottak, pedig hát egyetlen laikus sem lehet tisztában azzal, mit biztosíthatna be a kórházban, szociális otthonban lévő szerettének. Arról meg pláne nem világosítja fel senki, mi az, amit az intézményben megengednek, és mihez van joga biztosítottként, amikor hazaengedik.

Gyümölcs igen, gyógytornász nem

A hozzátartozók legnagyobb dilemmája az szokott lenni, mit vihetnek be a kórházba, hogy a beteg komfortosabban érezze magát. A gyümölcsöt, ásványvizet mindenhol megengedik, ha a beteg nem diétázik, némi ételt is, de gondoljunk arra, hogy egy naphosszat fekvő embernek nincs szüksége nehéz, tápláló ételekre, több kiló narancsra és egy rakomány bonbonra. „De van, aki a kórházi ételt nem eszi meg, vagy jólesik neki, hogy a családtagja behoz valamit, esetleg meg is eteti – ezt látogatóidőben támogatjuk – mondja Tatiana Kubinec, a nyitrai kórház szóvivője. – Arra is lehetőség van, hogy a hozzátartozó levágja a beteg körmét, segítsen neki a tisztálkodásban, de a kórházba még hosszú ideig tartózkodó beteghez sem jöhet például fodrász vagy kozmetikus. Ha gyógyászati szempontból szüksége van valamilyen ellátásra, azt megkapja, de a szépészeti procedúrák nem tartoznak ebbe a kategóriába.”

Azt, hogy gyógymasszőrt, esetleg pedikűröst fizethetnek-e szükség esetén a hozzátartozók, semmilyen előírás nem szabályozza, a dolog azon múlik, meg tudnak-e egyezni a kezelőorvossal. „A kórházban ápolt beteg ellátásáért az adott intézmény felel, beleértve a gyógymasszázst és a rehabilitációs masszázst is. Ha valamilyen okból mégsem tudná ezt kellő mértékben vagy időben bebiztosítani, akkor meg lehet állapodni egy hivatalos engedéllyel rendelkező gyógytornásszal, de ilyenkor tisztázni kell a felelősség kérdését is” – válaszolta kérdésünkre az egészségügyi minisztérium kommunikációs osztálya.

Jó, ha tudjuk, mi jár

Épp a felelősség kérdése az, ami miatt az intézményvezetők leginkább ódzkodnak attól, hogy bármilyen szolgáltatót beengedjenek a betegekhez. A segédeszközökkel más a helyzet, felfekvések elleni matracot, nedves törlőkendőket, tisztítóhabot és sok minden mást is be lehet vinni a kórházakba, miután a hozzátartozók megbeszélték a személyzettel, pontosan mire is van a betegnek szüksége. Gyakran a kórházban is megvannak ezek a bizonyos segédeszközök, például hátat kitámasztó párnák, háromszögek, könyöktámlák, de amíg a hozzátartozók nem kérik, a személyzet nem veszi elő. Ezért is jó, ha a nővérek, ápolók látják, hogy a páciens iránt érdeklődik a családja, odafigyelnek az ellátására, esetleg még tudják is, mi járna neki. Ennek bizony nem árt utánanézni, mert a kórházi személyzet nem nagyon szokta felvilágosítani a hozzátartozókat, mit írathatnak fel receptre, mit fizet ki a biztosító és mi minden jár ingyen a kórházban.

Édesapámnak combcsonttörése volt, csak pár lépést tudott megtenni, amikor a kórházból hazahoztuk. Elmentem egy egészségügyi segédeszközöket árusító üzletbe, hogy veszek neki toalettszéket, de ott azt mondták, hogy az ortopéd szakorvos ezt előírhatja neki. Visszamentem a kórházba, de az orvos nem akarta előírni. Addig vitatkoztam vele, míg felhívta a biztosítót. Nekem volt igazam, de aki ezt nem tudja, vagy nem akad olyan eladóra, aki szól neki, az megfizetheti az egész árat. Később ugyanígy jártam a magasított vécéülőkével és a zuhanyozószékkel is. Mindenkinek azt ajánlom, hogy ha segédeszközökre van szüksége, jól nézzen utána, mire jogosult a diagnózisa alapján, mert az biztos, hogy a kórházban nem fogják felajánlani” – meséli egy olvasónk.

Nem kötelesek tájékoztatni

Az egészségügyi minisztérium szerint a jogszabályok csak arra kötelezik a kórház személyzetét, hogy a gyógykezelés módjáról, lefolyásáról és kockázatairól, a választási lehetőségekről és a visszautasítás kockázatairól tájékoztassa a beteget és hozzátartozóit. „Arra, hogy a családtagokat tájékoztassa, mit vihetnek be a betegnek és milyen szolgáltatásokat biztosíthatnak be neki, nem kötelezi a kezelő személyzetet a törvény. A gyakorlatban azonban ezt is meg szokták tenni, amikor a családtagokkal beszélnek, és a beteg elbocsátásakor is elmondják, milyen segédeszközökre és kiegészítő terápiára lehet szüksége” – áll a szaktárca válaszában. Szinte minden azon múlik tehát, mennyire merünk kérdezni, és ha már adott egy lehetőség, mennyire vagyunk hajlandóak utánajárni, mert általában a kezelőorvostól recept, a biztosítótól jóváhagyás és mindezek mellé sok-sok türelem kell.

Egyszerűbb a dolog, ha a hozzátartozónkat szociális otthonban helyezzük el, mert ezekbe az intézményekbe – ha épp nincs járvány miatti karantén – viszonylag szabad a bejárás. Aki súlyos műtét, agyérkatasztrófa stb. után ilyen intézményben helyezi el a hozzátartozóját, és szeretné, ha javulna az állapota, az jól is teszi, ha biztosít neki gyógytornászt, mert arra nemigen lehet számítani, hogy a szociális otthonokban komoly rehabilitáció folyik. Erre nincs sem pénz, sem kapacitás, a mozgásképtelenek számára a legtöbb ilyen hely valóban csak elfekvő. Annak viszont semmi akadálya, hogy a hozzátartozók masszőrt, gyógytornászt, fodrászt, borbélyt, kozmetikust, pedikűröst küldjenek a lakóhoz, mutat rá Horváth Róbert, a bősi szociális otthon igazgatója. „Szívesen vesszük, mert a lakók is nagyra értékelik az ilyesfajta törődést. Persze, ha kifejezetten fizioterápiáról, gyógymasszázsról van szó, azt mindenképp egyeztetni kell a kezelőorvossal, nehogy több kárt okozzon, mint hasznot” – mondta.

Elég a látlelet

Nem csak az intézményes ellátásra kell odafigyelniük a családtagoknak, jó, ha a szociális biztosítóban is előre tájékozódnak, amikor táppénzt, rokkantnyugdíjat intéznek beteg hozzátartozójuk számára. Sok kellemetlenségtől óvhatják meg magukat például azzal, ha nem szállítják oda, akár nagy nehézségek árán a mozgássérült beteget, hanem kérnek a kezelőorvosától egy igazolást, hogy nem képes személyesen benyújtani a kérvényt, és ők intézkednek helyette. Martin Kontúr, a szociális biztosító szóvivője azt mondja, ez a szokványos eljárás minden kirendeltségükön. „Ma már az egészségi állapot felmérésénél sem kell az ügyfélnek személyesen jelen lennie. Mivel a kormány által 2020. március 20-án meghirdetett rendkívüli helyzet a veszélyhelyzet megszűnése ellenére még mindig tart, a szociális biztosító felülvizsgáló bizottsága a látleletek alapján bírálja el a páciensek állapotát. Ez eddig is lehetséges volt, de csak abban az esetben, ha az orvosi leletekből feltételezni lehetett, hogy a rokkantság mértéke meghaladja a 70%-ot” – magyarázza Martin Kontúr.

A rokkantnyugdíj megítélésének nemcsak a beteg tartósan megromlott egészségi állapota a feltétele, amit orvosi látleletekkel kell igazolni, hanem az is, hogy a kérvényezőnek elegendő ledolgozott éve legyen (egy 45 éves kérvényezőnél ez például minimum 15 év). Fontos tudni azt is, hogy rokkantnyugdíjra az lehet jogosult, akinél az orvostudomány mai állása szerint feltételezhető, hogy több mint egy évig nem lesz képes munkavégzésre. A leletek, az egészségügyi dokumentáció, a gyógykezelés eredményei és a további prognózis értékelése után a szociális biztosító felülvizsgáló bizottsága állapítja meg a rokkantság mértékét is. Rokkantnyugdíjra az jogosult, akinél legalább 40% a rokkantság mértéke, s az állapotromlás legalább egy éve tart. A szociális biztosító folyamatosan ellenőrzi, továbbra is jogosult-e a páciens a rokkantnyugdíjra, de bizonyos diagnózisoknál, ahol nem várható javulás (egyes rákos megbetegedések, agyi érkatasztrófák következményei, vakság, amputált végtagok) egyáltalán nem kell felülvizsgálatra járniuk a pácienseknek. Mentesülnek a felülvizsgálat alól azok is, akik elérték a nyugdíjkorhatárt. Ha a rokkantnyugdíjas állapota romlik, ő maga is kérhet az ezt bizonyító látleletek alapján felülvizsgálatot, és ha a bizottság indokoltnak találja, növelheti a rokkantság százalékát, ezáltal pedig a járulékot is.

A kartoték az orvosé

Sokan meglepődnek, talán még fel is háborodnak, amikor az orvos nem adja ki nekik beteg, vagy akár elhunyt hozzátartozójuk beteglapját. Ezt teljesen jogosan teszi, mert a törvény pontosan szabályozza, ki nyerhet a beteglapba betekintést. Ha a beteg kiskorú, törvényes képviselői, azaz a szülei, gyámja stb. jogosultak elolvasni az orvosi jelentéseket. A felnőtt, de jogainak gyakorlásától megfosztott, vagy azok gyakorlásában korlátozott személy nevében a bíróság által meghatározott egyén tájékozódhat és intézkedhet. Más felnőtt egészségügyi dokumentációjába még a legközelebbi hozzátartozója sem tekinthet bele, amíg a beteg él. A páciens halálát követően a férj, feleség, szülő vagy gyermek nyerhet betekintést a kartotékba, vagy ha ilyen nincs, akkor az a személy, aki a halálát megelőzően egy háztartásban élt vele.

A szigorú korlátozás a beteg személyes jogainak védelmét szolgálja, a jogalkotók abból a feltételezésből indultak ki, hogy az egészségügyi állapotról szóló információkkal akár a családtagok is visszaélhetnek. Abban az esetben, ha az illetőt pszichiátriai diagnózissal kezelik, és megítélése szerint az információ ronthatna az állapotán, vagy negatívan befolyásolná a kezelését, még magától a betegtől is megtagadhatja az orvos a kartotékjába való betekintést.

Indokolt esetben a bíróság gyámot nevezhet ki a jogainak gyakorlásában állapota miatt korlátozott, eszméletlen beteg érdekeinek képviselete céljából is (ez a gyám jogosult betekinteni a kartotékba). A másik megoldás az, ha a hozzátartozó még akkor közjegyző előtt hitelesített meghatalmazást írat alá a beteggel, amikor az erre képes. A hivatalos iratnak tartalmaznia kell azt is, milyen mértékben nyerhet betekintést az egészségügyi dokumentációba a meghatalmazott személy.

Indokolt esetben

Meghatalmazás nélkül, törvényből kifolyólag az egészségügyi biztosító, a szociális- és munkaügyi hivatal orvosa, a hatósági orvosszakértő, a biztosítók (élet- vagy balesetbiztosítás kapcsán) munkatársai, az Egészségügyi Ellátást Felügyelő Hivatal ellenőrei, az egészségügyi minisztérium megbízott munkatársa, a megyei tisztiorvos, a regionális közegészségügyi hivatal járványügyi szakembere és a rendőrség jogosult bárki egészségügyi dokumentációját kikérni. A hozzátartozóktól az orvos nem csak, hogy megtagadhatja a beteg kartotékját, de a törvény egyenesen tiltja. A hozzátartozók többsége ezt nem tudja, és mire esetleg odáig fajul a helyzet, hogy a családtagja ellátásával, vagy az orvosoktól kapott tájékoztatással kapcsolatban kifogásai vannak, már a beteg sem képes egy meghatalmazást aláírni. Az ilyen helyzeteket csak úgy lehetne megelőzni, ha mindenki előre gondolva az eshetőségekre meghatalmazna valakit, aki majd beletekinthet a kartotékjába, de erre alig van nálunk példa.

Az orvosok általában nem ilyen szigorúak. Ha ismerik a beteg legközelebbi hozzátartozóját, gondozóját, tudják, hogy ő kíséri szakorvosi vizsgálatokra, műtétre, akkor kiadják neki a kartotékot. Ezt azonban minél hamarabb vissza kell vinni, mert az egészségügyi dokumentáció az orvos tulajdona, egy esetleges ellenőrzés során is nála keresik.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/21. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Bevezető

Kórházban fekvő, súlyos, netán magatehetetlen betegnek lenni lelki szempontból is nehéz dolog, de talán csak a járvány alatt gondoltunk bele igazán, mennyire nem könnyű a „kint rekedt” hozzátartozóknak sem

Címkék

Rovatoldalon kiemelt
Nem kiemelt

Komment kikapcsolva
Bekapcsolva

Bevezető mint galéria
Ki

Szerző
Vrabec Mária

Vasárnap rovat

Read More

Post Comment