Čaputová nyitotta meg csütörtökön a háromnapos Globsec biztonságpolitikai konferenciát, ahol a fő téma Oroszország ukrajnai inváziója. A szlovák államfő után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online formában szólt a jelenlévőkhöz.

Čaputová a konferencia megnyitóján arról beszélt, Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai inváziója a mi demokratikus értékeink és a békét biztosító szabályok ellen indított háború is egyben. Ukrajna helyzetét ahhoz hasonlította, amikor Adolf Hitler Csehszlovákia szétveréséről döntött, amit a második világháború követett. Szerinte a történelmi példa is mutatja, nem járható út, hogy Ukrajna lemondjon területi integritásáról. Majd arra emlékeztetett, Szlovákia katonai tekintetben is az egyik legnagyobb segítője Kijevnek, ahogy az Ukrajnából érkező menekültek ellátásában is fontos feladatot vállal, de az újjáépítésből is kiveszi majd a részét.

A konferencián jelenlévő Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez szólva arról beszélt, bízik benne, hogy Ukrajna mihamarabb uniós tagjelölti státuszt kap. Szerinte ha egy ország az EU és Oroszország közötti bizonytalanságban marad, akkor az instabilitást hoz.

Čaputová szorgalmazta, hogy a NATO-tagállamok mihamarabb érjék el, hogy legalább a GDP-jük két százalékát költsék védelmi kiadásokra. Úgy látja, ugyancsak fontos, hogy a zöldenergia előtérbe helyezésével szüntessék meg az orosz energiafüggést, ahogy az is, erősítsék meg a katonai szövetség keleti szárnyát, amelynek Szlovákia is a része. A közösségi médiában terjedő dezinformációval kapcsolatban kijelentette, nem szabad engedni, hogy a szólásszabadságra hivatkozva a hazug propaganda lerombolja a demokráciáinkat. „Egy új valóságban élünk, ahol a békére nem tekinthetünk magától értetődőként” – tette hozzá.

Zelenszkij: Értetek is harcolunk

Zelenszkij, aki online kapcsolódott be az eseményre, arról beszélt, az orosz hadsereg az ukrán vegyipari létesítményeket támadja, ami komoly környezetszennyezést okozhat a felszín alatti vizekben, folyókban, de a Fekete- és Azovi-tengerben is. Rakétákkal rombolják le a folyók hídjait, a lakónegyedeket, tette hozzá, és barbár cselekedetnek nevezte mindezt. A háború aktuális eseményeiről szólva elmondta, Harkiv térségében sikereket értek el, de az ország keleti régiójában nagyon nehéz a helyzet. „Naponta százan halnak meg, és további 450-600 ember sérül meg minden nap” – tette hozzá.

Rámutatott az orosz erők a kikötők blokádjával ugyancsak gátolják, hogy exportálni tudják az Ukrajnában megtermelt élelmiszert. Ez éhezést okozhat, aminek következtében politikai káosz uralkodhat el Afrikában és Ázsiában, illetve migrációs hullám indulhat meg Európa irányába. „Ahol ez politikai feszültséget okozhat majd” – tette hozzá, és az orosz elnököt okolta mindezért.

Zelenszkij megköszönte az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, de az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat is. „Válaszolnunk kell azokra a fenyegetésekre, amelyeket Oroszország hozott létre” – mondta. Szorgalmazta, hogy az európai országok minél gyorsabban szüntessék meg az orosz energiafüggésüket. Kijelentette, nem elfogadható az, ha bizonyos országok vezetői a háttérben összejátszanak Moszkvával.

Az ukrán elnök szerint országának mindenekelőtt fegyverre, tüzérségi lőszerre, rakétarendszerekre van szüksége, de az is elengedhetetlen, hogy a világ országai politikailag és anyagilag is támogassák Ukrajnát. „Az ukrajnai harctéren dől el, hogy mindenki számára megmarad-e Európában a szabadság” – mondta. „Védjenek meg minket, és megvédik önmagukat is” – tette hozzá a jelenlévő vezetőknek címezve.

Úgy látja, az oroszokkal szembeni ellenállásukhoz motivációra is szükség van, amit az adhat meg, ha Európa egyenlő partnerként kezeli őket. Arról is beszélt, országa az Európai Unió tagja akar lenni, mihamarabb tagjelölti státuszt szeretnének kapni. Szerinte ez reményt és kitartást ad az orosz agresszióval szembeszálló ukrán társadalomnak. Szerinte egy olyan nemzetközi alapot és platformot kell létrehozni, amellyel bármelyik országot, amelyet természeti katasztrófa, vagy külső támadás ér, azonnal segíteni lehet. Ez koordinálhatja az adott államnak nyújtandó gazdasági és egyéb segítséget. Úgy látja, ez lehet a háború utáni globális biztonsági rendszer alapja.

Von der Leyen: Támogatjuk Ukrajnát

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a konferencián megköszönte Szlovákiának, hogy segített az Ukrajnából menekülő embereknek. „A történelem nem felejti el az önök szolidaritását” – tette hozzá. Arról is beszélt, a Kijev melletti Buchában látta az orosz hadsereg által meggyilkoltak tömegsírját, ami mély nyomot hagyott benne. Ukrajna szerinte szabadságáért, szuverenitásáért és biztonságáért harcol. „Az európai családunk tagjai szeretnének lenni és nem engedik, hogy ebben a Keml az útjukba álljon” – tette hozzá. Elmondta, az unió vezetőinek nem csak stratégiai, de erkölcsi kötelessége is, hogy lehetővé tegyék Ukrajnának az EU-ba való belépését, de az országnak teljesítenie kell az ehhez szükséges feltételeket.

Azt üzente az Ukrajna polgárainak, az Európai Unió velük van, segíti őket, hogy saját maguk dönthessenek a jövőjükről. Ehhez szerinte mindenek előtt meg kell nyerni a háborút, amiből Putyin látni fogja, stratégiai hibát követett el. Ezért támogatják a Kijevnek való fegyverszállítmányokat, ahogy Oroszország ellen széleskörű szankciókat is bevezettek. „Továbbá korlátoznunk kell az orosz fosszilis energiahordozóktól való függésünket” – jelentette ki azzal, hogy hamarosan az orosz olaj 90 százalékát és az orosz gázt is ki akarják iktatni. Von der Leyen hangsúlyozta, ebben a megújuló energiaforrásoknak kell fontos szerepet játszania, de Amerikából is akarnak gázt importálni.

A Bizottság elnöke szerint támogatni kell az ukrán gazdaságot is, így minél több mezőgazdasági termény exportjának lehetőségét kell megteremteni. „Hiszen Oroszország blokkolja az ukrán kikötőket” – mutatott rá. Ő is kiemelte, a termények exportja azért fontos, hogy el lehessen kerülni a globális éhezés kialakulását. A háború utáni újjáépítést célzó platform létrehozását az Európai Bizottság is támogatja.

A biztonságpolitikai konferencia

Róbert Vass a Globsec elnöke rámutatott, hosszú idő után újra háború van az európai kontinensen. „Ez a legnagyobb változás a hidegháború óta” – emelte ki. Oroszország ukrajnai invázióját barbár cselekedetnek nevezte, amely veszélyt jelent a régió államainak demokráciájára is. Vass szerint fontos tudatosítani, hogy a háború nem csak Ukrajnában zajlik, hanem az államaink társadalmában is.

A Globsec konferencia Kelet- és Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye. Az eseményen beszédet mond Eduard Heger (OĽaNO) szlovák miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb államfő, Krišjānis Kariņš Lettország miniszterelnöke, Kiril Petkov bolgár, Albin Kurti koszovói és Dimitar Kovachevski észak-macedóniai, illetve Irakli Garibashvili grúz kormányfő is. Rajtuk kívül több szlovákiai és külföldi tárcavezető is tiszteletét teszi. A szlovákiai miniszterek közül jelen van Ivan Korčok (SaS-jelölt) külügyi, Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi, Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter, ahogy Veronika Remišová (Za ľudí) miniszterelnök-helyettes is.