Nem vitás, hogy a jelenlegi kormánykoalíció valamivel több mint két évére a legnagyobb mértékben az Igor Matovič és Richard Sulík közötti ellentét nyomta rá a bélyegét.
A kormánykoalíció két meghatározó alakjának kapcsolata már a közös kormányzás első hónapjaiban megromlott, de igazán az Igor Matovič-kormány vége után mérgesedett el. Az elmúlt hetekben azonban a jelenlegi pénzügyminiszter és az SaS közötti feszültség ismét szintet lépett, és ma már magának a kormánykoalíciónak a létét is komolyan fenyegeti.
A jelenlegi feszültség fő forrása a kormány inflációellenes segélycsomagja, melynek döntő része Igor Matovič fejéből pattant ki. Ma már a pénzügyminiszer sem tagadja, hogy a csomag döntő része nem is igazán a magas infláció negatív hatásainak tompítását célozza, hanem elsősorban családtámogatás, mely az Igor Matovič által már tavaly bemutatott alapelveken alapszik. Önmagában a családtámogatási politika nem elítélendő cél, de az, ahogy ezt a pénzügyminiszter egyik fő koalíciós partnerének ellenkezése ellenére is rekordidő alatt átpasszírozta a szlovák parlamentben, az már nagyobb probléma. Az összességében 1,2 milliárd eurót igénylő csomag esélyt sem kapott a komolyabb szakmai vitára, és a mai napig nem igazán világos, milyen költségvetési forrásokból fogja ezt a kormány fedezni.
Az SaS javaslatait és ellenvetéseit Igor Matovič lesöpörte az asztalról, és ezzel belső ellenzéki pozícióba kényszerítette koalíciós partnerét. Az, aki nem velünk, az ellenünk logika alapján a pénzügyminiszter csak a vállalatokkal és a gazdagokkal törődő családellenes pártnak kiáltotta ki az SaS-t még annak ellenére is, hogy annak inflációellenes javaslatai megértek volna egy komolyabb szakmai vitát. Mivel azonban az SaS nem támogatta Igor Matovič legfontosabb családtámogatási ötleteit, esélyük sem volt a meghallgatásra.
Hogy azonban ne csak a pénzügyminisztert kritizáljuk, nem segít a helyzeten az sem, hogy az SaS alapból elutasít bárminemű adónövelést. Érthető, hogy gazdaságilag liberális pártként az alacsonyabb adók mellett kardoskodnak, de a jelenlegi gazdasági helyzetben minimum érdemes volna átgondolni bizonyos adók növelését. Az alkoholra és a szerencsejátékra kivetett adók növelése társadalmilag támogatható, és a Slovnaft extra nyereségének megadóztatása is megér egy komolyabb vitát. A nemrég elfogadott költségvetési korlátok miatt a jövő évi költségvetést nem lesz könnyű összeállítani, ezért minden szóba jöhető bevételi forrásra szükség lehet. Igor Matovič azon kijelentését, hogy a kormánykoalíció ősszel éppen a költségvetés miatt fog szétesni, inkább politikai nyomáskeltésként kell kezelni, de mindenképpen forró költségvetési őszre kell számítani.
Nem lehet elmenni azonban az mellett, hogy a jövő évi költségvetés összeállítását éppen Igor Matovič családtámogatási csomagja bonyolítja a legjobban. A finanszírozásához szükséges 1,2 milliárd euró jelentősen beszűkíti a pénzügyminisztérium mozgásterét, és szinte lehetetlenné teszi az olyan további többletkiadásokat, mint a tanárok bérének annyira szükséges emelése. Hogy politikailag még jobban sarokba szorítsa az SaS-t, a pénzügyminiszter tovább emelte a tétet, és legújabban a tanárok béremelését az általa javasolt adónöveléshez köti. Az SaS azonban most már elvből sem hátrál meg, ezért nemcsak a tanárok, hanem lassan az egész ország is Igor Matovič túszává válik. Legfőbb ideje volna, hogy Eduard Heger kormányfő közbelépjen, és megfékezze pénzügyminiszterét, aki a megfontolt költségvetési tervek helyett újabb és újabb légből kapott ötletekkel jelentkezik. Az elmúlt hetek eseményeit elnézve ez azonban sajnos nem tűnik nagyon valószínűnek.