Az egészségügyi minisztérium rövid távú célkitűzései között szerepel a nővérek fizetésemelése. Hogy pontosan mekkora összegről van szó, a tárca egyelőre nem pontosította. A nővérkamara bizakodóan fogadta a minisztérium ígéretét.
A szlovák egészségügyben uralkodó nővérhiány egyre aggasztóbb. A szakmai szervezetek folyamatosan arra figyelmeztetnek, hogy egyre több nővér hagyja el az országot, és a helyzet a koronavírus alatt csak romlott. A problémát az egészségügyi minisztérium is tudatosítja: legújabb közleményükben rámutattak, hogy az utóbbi 18 évben lakosságarányosan hogyan változott az ápolók száma. 2004-ben ezer főre 6,7 nővér jutott, 2022-re viszont ez a szám már 5,4-re esett vissza. Az Európai Unióban átlagban 8,1 nővér jut ezer lakosra, Szlovákia ettől igencsak messze van. Ahhoz, hogy a munkaerőhiányt felszámolják, a tárca számításai szerint mintegy 15 ezer ápolóra lenne szükség.
Az egészségügyi dolgozók hiánya egy rendkívül összetett probléma, ezért egyszerű és gyors megoldás nem is létezik – állítja a INESS gazdaságkutató intézet a legfrissebb tanulmányában. Ennek ellenére vannak lehetőségek, amelyekkel lehetne javítani a helyzeten.
Az orvosok és nővérek hiánya már évek óta fontos témának számít a szlovákiai sajtóban és a politikában egyaránt. Az egészségügyi minisztérium állítja, folyamatosan dolgozik a munkaerőhiány felszámolásán, és konkrét lépéseket is tettek az orvosok és nővérek számának növeléséért, legyen szó akár az oktatással kapcsolatos törvénymódosításokról, akár a nemrégiben elfogadott, átfogó egészségügyi reformról.
A javulás azonban egyelőre alig érzékelhető, legalábbis erre utal az egészségügyi szakszervezetek magatartása: nemrégiben lapunk is beszámolt arról, hogy az orvosok tömeges felmondással fenyegetőznek, a kórházak és a rendelők képviselői pedig arra panaszkodnak, hogy nem tudják kifizetni a megemelkedett energiaszámlákat, mert nincs elég pénz az egészségügyi rendszerben.
Az egészségügyi dolgozók nyílt levélben figyelmeztették Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnököt, hogy a betegellátás az összeomlás szélén áll. Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter állítja, június végéig megoldják az orvosok és a nővérek problémáit.
A tavasz beköszöntével az egészségügyben általában fokozódik a feszültség, hiszen a kórházak és a rendelők többsége ebben az időszakban írja alá az újabb szerződéseket a biztosítókkal. A konfliktus abból az érdekellentétből fakad, hogy az egészségügyi szolgáltatók igyekeznek minél előnyösebb szerződést kiharcolni a biztosítóknál, azok viszont általában az alulfinanszírozott költségvetésre hivatkoznak. A költségvetésért az egészségügyi minisztérium és a kormány a felelős, előbbi pedig mindig azzal érvvel, hogy az új szerződések megkötésébe ők közvetlenül nem avatkozhatnak bele.
Az egészségügyi szakszervezetek gyakran a nyilvánosság erejével próbálnak nyomást gyakorolni a biztosítókra és a minisztériumra, erre az utóbbi években többször is láthattunk példát. Idén viszont a szokásosnál is feszültebb légkör alakult ki: a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) sztrájkkészültséget hirdetett és tömeges felmondással fenyeget, a Rendelői Szolgáltatók Szövetsége (ZAP) egyelőre nem volt hajlandó hosszú távú szerződést aláírni az Általános Egészségbiztosítóval (VšZP), és a Szlovák Kórházszövetség (ANS) is hasonló lépéseket fontolgat.
Egyre feszültebb a helyzet a szlovák egészségügyben: a kórházszövetség állítja, nem kaptak elegendő pénzt a dolgozók béremelésére, és a növekedő energiaárakkal sem képesek megbirkózni, a nővérkamara pedig a hatalmas munkaerőhiányra figyelmeztet, amelyen a jelenlegi bérezési rendszer mellett nem lehet segíteni.
Az egészségügyi szakszervezetek képviselői hétfőn ismét tárgyalóasztalhoz ültek az egészségügyi minisztériummal, hogy a rendszerben uralkodó anyagi problémákról tárgyaljanak. A Szlovák Kórházszövetség (ANS) már hetek óta arra figyelmeztet, hogy nem tudnak megállapodni az egészségbiztosítókkal az új szerződések feltételeiről. A kórházak képviselői ugyanis állítják, a biztosítók ajánlata még az egészségügyi dolgozók törvényileg előírt béremelését sem fedezi, nem is beszélve az inflációról és az energiaárak növekedéséről. Az ANS elsősorban a pénzügyi tárcát vonja felelősségre.
„Nyugtalanító, hogy a pénzügyminisztérium a tétlenségéből ítélve nem is törődik az egészségügyi dolgozók törvényileg biztosított szociális biztonságával. Mindezt úgy, hogy a kijelentéseik alapján az egészségügyet a kormány egyik prioritásának tekintik”
– üzente lapunknak a szövetség sajtóosztálya.
Az ANS továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a pénzügyminisztérium nem biztosította az anyagi forrásokat az óránkénti héteurós koronavírus-járulék kifizetéséhez. A kórházak ugyanis ennyit fizetnek azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik a Covid-osztályokon fekvő betegekről gondoskodnak.
„Ez azt jelenti, hogy az ANS kórházaiban dolgozó alkalmazottaknak március 15-től már nem tudjuk kifizetni a járulékot, annak ellenére sem, hogy megérdemlik és hogy megígérték nekik”
– közölte a szövetség, amely mintegy 80 kórházat képvisel szerte az országban. A Covid-osztályokon továbbra is sok a fertőzött, jelenleg mintegy 2437 beteget kell bent tartani.
A kórházak mellett nemrégiben a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) is elégedetlenségét fejezte ki. Peter Visolajský, a LOZ elnöke arra szólította fel az orvosokat, hogy ne írják alá a túlórákra vonatkozó önkéntes beleegyezést. Ez hatalmas problémát jelentene a kórházak számára, hiszen jó néhány intézményben nagy a munkaerőhiány, és a túlórákkal biztosítják a betegek folyamatos ellátását. A LOZ az egészségügyi költségvetés kiegészítését és az orvosbérek megemelését sürgeti.
A kórházakban dolgozó orvosok többsége kész benyújtani a felmondását, ha a kormány nem javít a helyzetükön – jelentette be a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ). Azt állítják, hogy a minisztérium a kórházreform segítségével akarja rendezni az orvosok helyzetét, de ez nem lesz elegendő.
Peter Visolajský, a LOZ elnöke a pénteki sajtótájékoztatóján beszélt arról a nyilatkozatról, amelyet a szakszervezet még szeptember végén indítványozott. Több mint egy hónap alatt 2511 aláírást sikerült szerezniük a kórházakban dolgozó orvosoktól, akik a nyilatkozatban kijelentik, hogy ha az egészségügyi minisztérium és a kormány nem javít sürgősen az egészségügy helyzetén, akkor készen állnak beadni a felmondásukat.
A Szlovák Orvosszakszer-vezet (LOZ) kedden arra figyelmeztetett, hogy az egészségügyi dolgozók gyakran a törvényben megengedett maximumnál is többet túlóráznak.
Peter Visolajský, a LOZ elnöke hangsúlyozta, a harmadik hullám felerősödésével az orvosokra és a nővérekre ismét rendkívül nagy szükség lesz, ám az egészségügyi dolgozók helyzete továbbra is rendkívül elhanyagolt. Példaként a túlórákat említette, amelyek gyakran a törvényben előírt maximumot is túllépik, hiszen a munkaerőhiány miatt a kórházakban nincs kinek dolgoznia.
Visolajský megjegyezte, ha ezekbe a túlórákba az egészségügyi dolgozók nem egyeznének bele, akkor a kórházi ellátás fél éven belül összeomlana. A LOZ vezetője továbbá a kórházreformot is bírálta, elmondása szerint nem oldja meg a fekvőbeteg-ellátásban uralkodó munkaerőhiányt és az alacsony bérezést sem. Éppen ezért arra biztatja az orvosokat, hogy írják alá a LOZ által indítványozott nyilatkozatot. Abban bízik, hogy ezzel sikerül felhívni az egészségügyi minisztérium figyelmét az említett problémákra.
Zuzana Eliášová, a tárca szóvivője lapuknak eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, mindent megtesznek az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek javítására a harmadik hullám idején is. Az orvosokat arra kérte, a nyilvános megszólalások helyett inkább a konstruktív párbeszédet részesítsék előnyben.
(nar, TASR, webnoviny)
Visolajský hangsúlyozta, a hatalmas munkaerőhiány miatt az orvosoknak gyakran többet kell túlórázniuk, mint amennyit a törvény maximálisan megenged. A helyzet különösen aggasztóvá vált a koronavírus-járvány harmadik hullámának felerősödésével, és a tendenciák arra utalnak, hogy a neheze még hátra van. További súlyosbító körülmény, hogy vannak olyan kórházak (főként az ország északi régióban, a fekete besorolású járásokban), ahol már most is halasztani kell a műtéteket, mert az egészségügyi dolgozók alig győzik ellátni a vírussal fertőzött pácienseket. Ezek közé tartozik például az Ólublói Kórház.
Már tárgyaltak
Visolajský szerint nem ők akarnak határidőket szabni a minisztériumnak és a kormánynak, ezt megteszi maga a rendszer, amely már így is csak alig működik.
„Előre lehetett tudni, hogy érkezik a harmadik hullám, és az sem újdonság, hogy a nővérek és az orvosok elvándorolnak a kórházakból. Mit tett azért az állam, hogy ez ne történjen meg?”
– tette fel a kérdést a szakszervezet vezetője.
Hozzátette, a kórházak manapság már nem is működhetnének, ha az orvosok nem lennének hajlandóak beleegyezni a túlórákba.
A LOZ szeptemberben már figyelmeztetett erre a problémára, akkor 8 követelést fogalmaztak meg a kórházak helyzetének stabilizálására. Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter tárgyalóasztalhoz is ült az orvosokkal, de Visolajský azt állítja, hogy az egyeztetés nem vezetett eredményre.
„A minisztérium és a kormány univerzális megoldásnak állítja be a kórházhálózat optimalizációjával kapcsolatos reformot. Sajnos azonban ez nem old meg minden problémát”
– jegyezte meg a szakszervezet vezetője. Elmondása szerint az is sajnálatos, hogy Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök egyelőre nem tudott időt találni az egyeztetésre.
A tárca dolgozik
A problémával kapcsolatban felkerestük az egészségügyi minisztériumot. Zuzana Eliášová, a tárca szóvivője lapunknak eljuttatott közleményében arra kérte az orvosokat, hogy ebben a nehéz helyzetben továbbra is koncentráljanak az életek megmentésére.
„Előkészítettünk egy áttörő reformot, amely végső soron több megmentett életet eredményez, és az egészségügyi dolgozók munkakörülményein is javít. Kidolgoztuk a rendelőhálózat reformját, a sürgősségi ellátás reformját, és mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az orvosok fizetése a jövő évtől javuljon”
– reagált a szóvivő, hozzátéve, hogy az orvostanhallgatók oktatásának megváltoztatásán is dolgoznak, illetve megkönnyítenék a külföldről érkező egészségügyi dolgozók elhelyezkedését.
(nar, TASR)
Iveta Lazorová, a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) elnöke hétfőn szintén felszólalt az egészségügy alulfinanszírozottságával kapcsolatban. Kiemelte, több mint 12 ezer nővér és szülészeti asszisztens hiányzik a rendszerből, és a jelenlegi fizetések mellett nem is lehet csökkenteni a krónikus munkaerőhiányt.
„Az összeg a nemzetgazdasági átlagbért sem éri el”
– jelentette ki Lazorová.
Hozzátette, ha a kormány nem folyamodik béremeléshez, akkor továbbra sem sikerülhet a szlovák kórházakba csábítani a nővéreket, aminek végső soron a betegek isszák meg a levét. Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének (AOPP) vezetője megjegyezte, a jelenlegi helyzetben az egészségügyet az összeomlás fenyegeti.
Cikkünk megjelenéséig nem érkeztek hírek arról, hogyan zárultak a hétfői tárgyalások a minisztérium és a szakszervezetek közt.
Nyílt levél
A feszültség az utóbbi napokban csak fokozódott, miután a Munkáltatók Szövetsége (AZZZ) nyílt levelet írt Eduard Hegernek. Az AZZZ egy olyan ernyőszervezet, amely több egészségügyi szakszervezetet is képvisel, többek közt a már említett ZAP-t és az ANS-t. Rajtuk kívül a gyógyszerészeket és a mentőszolgálatokat képviselő szövetségek is aláírták a nyílt levelet, amelyben egyenesen a betegellátás összeomlásáról beszélnek. Mint írták, már tavaly, a 2022-es költségvetés összeállításakor is arra figyelmeztettek, hogy az egészségügyi költségvetés nem lesz elégséges, és ez most be is bizonyosodott: állításuk szerint az új szerződések, amelyeket a biztosítók ajánlanak, még a megnövekedett energiaárakat és a dolgozók törvényileg előírt béremelését sem fedezik. Éppen ezért nem marad más választásuk, nem írják alá az új szerződéseket, aminek eredményeként a betegeknek már csak a sürgősségi ellátás lenne ingyenes, a többi beavatkozást a saját zsebükből kellene megtéríteniük, már ha egyáltalán kapnának ellátást. Ez történt volna például a ZAP-hoz tartozó rendelőkben a VšZP ügyfeleivel, miután bejelentették, hogy nem szerződnek le a biztosítóval (végül megegyeztek egy átmeneti szerződésben, amelyet a tárgyalások idejére kötöttek meg).
„A szlovák egészségügy a rendszertelen változtatások és a tartós alulfinanszírozottság miatt már évek óta veszélyhelyzetben van. Ezért azt szeretnénk kérni Öntől, hogy személyesen is vegye kézbe a témát, hogy sikerülhessen megakadályozni az egyik legfontosabb ágazat összeomlását, amely a tagszervezeteink számítása szerint már 2022 májusában be fog következni”
– üzenték a miniszterelnöknek.
Válaszreakció
A szakszervezetek követeléseire az egészségügyi minisztérium reagált. Mindenekelőtt leszögezték, a tárca rendkívüli módon becsüli az egészségügyi dolgozók munkáját.
„Az egészségügyi intézményekben tett látogatásai során Lengvarský miniszter mindig személyesen köszöni meg az egyes osztályok valamennyi dolgozójának elhivatottságát a betegellátás iránt”
– üzente a minisztérium sajtóosztálya.
Mint írták, tudatosítják, hogy a dolgozók megérdemlik a jobb bérezést, ezért is jutalmazták őket 350 eurós bónusszal. A szakszervezetek azonban elégedetlenek voltak ezzel a megoldással, ők rendszerszintű változást akarnak, nem egyszeri juttatásokat. A minisztérium állítja, ezeken a változásokon is dolgoznak, viszont az egészségügy problémáival az előző kormányok évekig nem foglalkoztak, ráadásul az új kabinetnek egy világjárvány kellős közepén kellett átvennie az irányítást.
„Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány során az emberi élet védelme volt a fő prioritásunk, sok mindent sikerült elérnünk az egészségügyben. Dolgozunk a kórházak, a rendelőhálózat és a sürgősségi betegellátás reformján. Az elfogadott reformoknak köszönhetően az unió helyreállítási alapjából hívhatjuk lesz a szükséges forrásokat”
– írta a minisztérium.
Továbbá felhívták a figyelmet, hogy nemrégiben további pénzt pumpáltak a költségvetésbe, legyen szó az állami biztosítottak ellátására szánt 100 millió euróról, vagy akár az Általános Egészségbiztosító alaptőkéjének 120 milliós megemeléséről. Az egészségügyi szakszervezetek azonban nem elégedettek ezzel az emeléssel, szerintük ez még kevés a rendszerszintű problémák megoldásához. Lengvarský azt ígérte, június végéig megpróbálják megoldani a bérezési problémákat is.
Az INESS gazdaságkutató intézet ezért úgy döntött, részletesen is megvizsgálja a problémakört, konkrét számok segítségével próbálja szemléltetni a hiányt, és javaslatokat is tesz arra, hogyan lehetne javítani a rendszer működésén.
Világméretű probléma
A tanulmány elején leszögezik, hogy az egészségügyi dolgozók hiánya nemcsak Szlovákiában jelent problémát. Bár elsőre meglepőnek tűnhet, de a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országok is ehhez hasonló gondokkal küzdenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elemzése alapján 2013-ban körülbelül 40 millió egészségügyi dolgozó tevékenykedett szerte a világban. A számításaik szerint 2030-ra legalább 80 millió dolgozóra lesz szükség, viszont a trendek alapján addigra „csak 65 millióan” fogják ezt a hivatást választani.
Az egészségügyi dolgozók száma nagyban függ az adott ország gazdasági helyzetétől. Az afrikai országokban például csak az összes egészségügyi dolgozó 3 százaléka tevékenykedik, pedig ezeket az országokat sújtják a legsúlyosabb járványok és betegségek. Ehhez képest Amerikában foglalkoztatják a világ egészségügyi dolgozóinak 37 százalékát, holott az ottani lakosság sokkal kevésbé van kitéve a járványoknak. Az amerikai egészségügyi rendszer egyébként nemzetközi szinten is kiemelkedő, hatalmas anyagi forrásokkal rendelkezik, és az egyetemek is rendkívül kecsegtető karrierlehetőségeket kínálnak. Ennek ellenére az amerikai sajtóban is olyan híreket lehet olvasni, hogy aggasztó méreteket ölt a munkaerőhiány.
A hazai viszonyok
Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központjának (NCZI) legfrissebb, 2020-as adatai alapján (a tavalyi számokat még nem tették közzé) 85 626 egészségügyi dolgozó van Szlovákiában. A legnagyobb csoportot nővérek alkotják, az összes alkalmazott mintegy 37 százalékát. Ez egész pontosan 31 604 bejegyzett nővért jelent. A második legnagyobb csoportot az orvosok teszik ki: az összes dolgozó mintegy 24 százalékát, konkrétan 20 026 orvosról van szó.
Érdekesség, hogy az állandóan emlegetett orvoshiány ellenére a számuk az utóbbi tizenkét évben fokozatosan nőtt: 2009-ben még 17 798 orvost jegyzett az NCZI, 2020-ban viszont már 13 százalékkal többet (vagyis az említett 20 026-ot). A nővérek száma ezzel szemben visszaesett: 2009-ben még 32 708 nővér dolgozott Szlovákiában (a legfrissebb, 31 604-es adathoz képest ez 3 százalékos csökkenés).
Elöregedési tényező
Mindemellett fontos mutató még az egészségügyi dolgozók kora is, és ebből a szempontból már aggasztóbb a helyzet. 2009-ben a 65 év feletti orvosok aránya 6,6 százalék volt, 2020-ban viszont már 16,3 százalék. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szlovákiában minden hatodik orvos a nyugdíjkorhatár szélén áll, vagyis bármikor abbahagyhatja a szolgálatot. A helyzetet kissé enyhíti, hogy a fiatal orvosok aránya enyhén növekedett az utóbbi évtizedben. Ugyanez viszont nem mondható el a fiatal nővérekről: 2009-ben a nővérek 44 százaléka még nem töltötte be 40. életévét, 2020-ra viszont ez az arány 22 százalékra esett vissza. Az arányok átalakulása az utánpótlással kapcsolatos problémákra utal.
Mit is jelent a hiány?
Az INESS szerint a politikusok és az újságírók is gyakran úgy hivatkoznak a munkaerőhiányra, mint valamilyen konkrét számra, viszont ennél összetettebb a helyzet. Hiányról ugyanis mindig csak valamilyen ideális állapothoz viszonyítva lehet beszélni. Viszont hogy mi is számít az ideális állapotnak, arról már megoszlanak a vélemények. Bizonyos elemzések a külföldi országokhoz viszonyítják a hazai helyzetet, mégpedig lakosságarányos összehasonlításokra alapoznak. Ez azonban becsapós lehet, hiszen vannak olyan országok, ahol lakosságarányosan kevesebb az egészségügyi dolgozó, mégis jól működik a rendszer. A tanulmányban többek közt Franciaországot vagy Kanadát említik.
A másik lehetséges megoldás, hogy valamilyen belső tényezőkhöz viszonyítva próbáljuk definiálni a hiányt. Az INESS itt több módszert is említ, de a legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy a lakosság korosztályos összetétele alapján számítják ki, hogy 1000 főre hány egészségügyi dolgozó jut. Erre értelemszerűen azért van szükség, mert a 65 év felettiek jóval gyakrabban szorulnak egészségügyi ellátásra, mint a fiatalok. Ez a mutató pedig aggasztó irányt jelez: 2009-ben ezer 65 év feletti betegre 27 orvos és 49 nővér jutott, 2020-ban viszont már csak 22 orvos és 34 nővér jut. A demográfiai folyamatok ráadásul a lakosság elöregedését jelzik, úgyhogy ez az arány a jövőben még aggasztóbb lehet.
A megoldások
Az INESS szerint kétféleképpen lehetne megoldani az egészségügyi dolgozók hiányát: egyrészt olyan intézkedésekkel, amelyek közvetlenül segíthetnek növelni az orvosok és a nővérek számát, másrészt pedig olyan lépésekkel, amelyek eredményeként több egészségügyi szolgáltatást lehet kínálni a munkaerő növelése nélkül is. Az első csoportba tartoznak például az oktatásra vonatkozó fejlesztések. Az elemzők állítják, nem feltétlenül kell nagy változásokra gondolni: elég lenne elősegíteni a fiatal egyetemisták elhelyezkedését vagy létrehozni mentorprogramokat. Emellett a már meglévő elemzéseket is figyelembe kellene vennie az egészségügyi minisztériumnak. Az Állami Számvevőszék (NKÚ) készített egy részletes ellenőrzést a rezidensprogramról és az egészségügyi középiskolák működéséről is, az INESS szerint ezeket kellene számításba venni.
Kaotikus irányítás, hiányzó adatok, rosszul felszerelt egészségügyi középiskolák – egyebek mellett ezeket a tényezőket emelte ki az Állami Számvevőszék (NKÚ) az egészségügyi dolgozók hiányával kapcsolatban. Mint írják, a probléma a teljes egészségügyi ellátásra kihat, és végül a betegek járnak pórul.
Az NKÚ átfogó ellenőrzést készített az egészségügyben uralkodó munkaerőhiányról, ezúttal főként a nővérekre, ápolókra, mentősökre és egészségügyi asszisztensekre koncentrálva. Igyekeztek feltárni a rendszer gyengeségeit, és javaslatokat tettek az egészségügyi tárcának, hogyan lehetne javítani a működésén.
Már a bevezetőben leszögezték, hogy a szlovák egészségügyből hiányzó személyzet miatt bármikor veszélybe kerülhet az egészségügyi ellátás elérhetősége és minősége.
„Legyen akármennyire is jól szabályozott az egészségügyi rendszer, optimális kórházhálózattal és megfelelően felszerelt laboratóriumokkal, minden az elegendő számú egészségügyi dolgozón áll vagy bukik”
– olvasható a jelentésében. Éppen ezért az NKÚ három nagyobb területen is változásokat sürget, az egészségügyi tárcát pedig arra szólította fel, hogy hozza meg a szükséges lépéseket.
Hiányzó adatok
Az első és egyben legfontosabb probléma, hogy nem tudjuk pontosan, hány nővér hiányzik a szlovák egészségügyből. Azt maga a minisztérium sem tagadja, hogy a munkaerőhiány súlyos, de ahogy az NKÚ is megállapította, a tárca nem rendelkezik egységes adatokkal. 2016 és 2019 között több elemzést is végeztek a minisztériumnál, illetve az irányítása alá tartozó intézményeknél, de mivel más módszertani alapokból indultak ki, ezért a számok is eltérőek lettek. Egy 2018-ban kidolgozott elemzésben például – amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlaga alapján állítottak össze – a minisztérium 7315 nővér hiányát állapította meg, a tárcához tartozó Egészségpolitikai Intézet (IZP) viszont 1925 nővér hiányáról számolt be.
Ez csak egyetlen példa, de az NKÚ szerint számos ehhez hasonló eset történt az utóbbi években, éppen ezért a tárcának sürgősen rendeznie kellene az adatokkal kapcsolatos káoszt.
Ahogy az NKÚ írta, a megbízható adatok feltárása után a minisztériumnak ki kellene dolgoznia egy stratégiai tervet, amely meghatározná a személyzetpolitika hosszú távú céljait és ezek elérésének a módját. Ezzel például befolyásolhatnák, hogy az egészségügyi középiskolákba évente hány diákot vegyenek fel. Az NKÚ szerint azonban a döntéshozási folyamat rendkívül összetett, nincs meghatározva egyértelműen, melyik az a közigazgatási szerv, amely felelős ezért a problémakörért.
Bonyolult irányítás
Az, hogy egy évben hány diákot vehetnek fel az egészségügyi középiskolákba, számos intézményen múlik. A folyamatban részt vesz például a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVaR), amely előzetes becsléseket közöl a munkaerőpiaci igényekről. Ezekről az adatokról tárgyalnak a megyei és a helyi önkormányzatok, az egészségügyi és oktatási minisztérium, valamint a szakszervezeti képviselők. Végeredményben az iskolákat üzemeltető helyi önkormányzatok döntenek arról, hogy egy évben legfeljebb hány elsőst vehetnek fel. Az NKÚ szerint ez a folyamat feleslegesen bonyolult, helyette jobb lenne, ha a döntésben az egészségügyi tárca lenne a kompetens.
Arról nem is beszélve, hogy a diákok részéről lenne érdeklődés. Az ellenőrzésből kiderült, hogy az utóbbi években csaknem kétszer annyian jelentkeztek az egészségügyi középiskolákba, mint ahányat az iskolák végül felvettek. Az NKÚ szerint 2017/2018-as tanévben az általuk ellenőrzött 14 szakközépiskolába összesen 2586 bejelentkezési lap érkezett, ehhez képest mindössze 1261 diákot vettek fel. A 2018/2019-es tanévben is hasonló volt a helyzet: 2607 jelentkezőből 1268-at vettek fel, egy évvel később pedig 2923-ból 1435-öt. Az évről évre növekvő érdeklődést az Egészségügyi Középiskolák Szövetsége (ASZŠ) is megerősítette.
Hiányos felszereltség
Az NKÚ megállapította, a diákok felvételekor sokszor az is fontos tényező, hogy milyen az iskolák felszereltsége és kapacitása.
„Az ellenőrzés során kilenc esetben jelezték az intézmények, hogy a jelentkezők megnövekedett érdeklődése ellenére a helyhiány miatt képtelenek felvenni több diákot”
– olvasható az elemzésben.
Éppen ezért több iskola a helyi önkormányzatok segítségével jelentősebb felújításokat tervez. Ami a felszereltséget illeti, a Számvevőszék szerint probléma van a szaktantárgyakat érintő tankönyvekkel és az elavult segédeszközök frissítésével is.
„Az ellenőrzött iskolák jelezték, gondjaik lehetnek a pedagógusok bebiztosításával is, hiszen Szlovákiában szinte alig vannak erre vonatkozó akkreditált tanulmányi programok”
– olvasható a jelentésben.
Az NKÚ arról számolt be, hogy az általa vizsgált egészségügyi középiskolákban az érdeklődés csaknem kétszer akkora volt, mint ahány diákot fel tudtak venni. Dunaszerdahelyen is ez a helyzet?
Igen, a mi iskolánkban is nagy volt az érdeklődés az utóbbi két évben, és egyre csak nő. Ennek eredményeként a létszámot is felvitték, tavaly például 59 diákot vehettünk fel, idén pedig már 75-öt.
Előfordult már olyan eset, hogy a diákokat kapacitásbeli problémák miatt nem tudták felvenni, vagyis tulajdonképpen nem volt hely az iskolában?
Nem, ilyen nálunk még nem fordult elő.
Mi a helyzet a tankönyvekkel? Az NKÚ állítja, hogy a diákoknak elavult segédeszközökből kell tanulniuk.
Ez valóban így van. Pontos évszámokat nem tudok mondani, de annyi bizonyos, hogy néhány már 20 évnél is régebbi. A tanáraink úgy oldják meg ezt a problémát, hogy külön segédanyagokat, úgynevezett munkalapokat dolgoznak ki a diákok számára, hogy egy kicsit modernizálják és színesítsék az oktatást.
Ha már a pedagógusokat említi, a Számvevőszék szerint nehéz szaktanárokat találni az iskolákba. Önnek mi a tapasztalata?
Ezt alá tudom támasztani, tényleg nehéz helyzetben vagyunk. Akiknek már megvan a nővéri képzettségük, azok egyszerűen anyagi okok miatt nem akarnak tanítani, hiszen egy kezdő tanári fizetés nem éri el a nővérek bérét.
A két állást egyszerre nem lehet csinálni?
Előfordul, hogy a tanári munka mellett valaki még hétvégén is vállal szolgálatokat. Ennek ellenére, ha egy tanár nyugdíjba vonul, vagy más okok miatt elhagyja az iskolát, akkor nagyon nehéz pótolni.
A dunaszerdahelyi Egészségügyi Középiskolában végzett diákok hány százaléka megy külföldre dolgozni?
A mi diákjaink közül csak nagyon kevesen mennek külföldre.
Vagyis akkor ön szerint nem is az elvándorlás a valódi probléma, hanem az utánpótlás hiánya?
Igen. Persze lehet, hogy más iskolákból, például Pozsonyból sokan mennek külföldre dolgozni, de az mindenképpen igaz, hogy az egészségügyi oktatás fejlesztésével csökkenteni lehetne a munkaerőhiányt.
A tárca nem tétlenkedik
Az elemzéssel kapcsolatban felkerestük Zuzana Eliášovát, az egészségügyi tárca szóvivőjét, és rákérdeztünk, terveznek-e jogi lépéseket tenni az NKÚ útmutatása alapján. Lapunknak elmondta, a minisztérium szorosan együttműködött a Számvevőszékkel az ellenőrzés kidolgozása során, amely főként a 2018. és 2020. közötti időszakra összpontosított.
„Az NKÚ következtetéseit az egészségügyi tárca konstruktívan értékeli, és egyúttal tudomásul is veszi őket”
– tette hozzá Eliášová.
Ami a konkrétumokat illeti, a szóvivő elárulta, már több olyan javaslaton is dolgoznak, amelyek szorosan összefüggenek a Számvevőszék ajánlásaival.
„A minisztérium jelenleg például egy olyan jogszabály-módosításon dolgozik, amellyel kibővítenénk a nővérek hatáskörét, illetve módosítanánk a bérezésük módját. Emellett egy olyan stratégiai dokumentumot is előkészítünk, amely meghatározná az állam egészségügyi oktatáspolitikáját, pontosan előírt célokkal és feladatokkal”
– jegyezte meg Eliášová.
Az NKÚ azon javaslatát viszont, amely nagyobb felelősséget adna az egészségügyi tárca kezébe a középiskolai felvételikkel kapcsolatban, egyelőre nem tervezik módosítani. Eliášová tisztázta, hogy a minisztérium ugyan ellenőrzi az egészségügyi középiskolákban zajló tanítást, és az oktatási tárcával közösen meg is határozza a középiskolai hálózat nagyságát, de az elsőévesek felvételének módszertani kérdéseibe érdemben továbbra sem avatkozik bele.
A jelentés bírálata
A jelentésre Iveta Lazorová, a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) elnöke is reagált. Elmondása szerint több megállapítással is egyetért, például azzal, hogy a felvett diákok számába valóban túl sok intézmény folyik bele, viszont nincsen olyan közigazgatási szerv, ami egyértelműen felelősséget vállalna a problémáért. Azt azonban megjegyezte: az NKÚ téved abban, hogy a szakszervezeteknek is valódi beleszólása van a döntéshozatali folyamatba. Lazorová állítja, az egészségügyi minisztérium mellett az oktatási minisztériumnak lenne a feladata, hogy a nővérnek készülő diákok számát megnövelje, és hiába figyelmezteti őket a kamara évek óta, nem tettek lépést az ügyben.
„Növelni kellene az ápolói tanulmányokra fordított állami támogatásokat, hiszen hiányszakmáról van szó, és bár lenne is érdeklődés a diákok részéről, az intézmények nem tudnak felvenni többet, főként a felszereltség, a helyhiány és az oktatók hiánya miatt”
– üzente a kamara elnöke.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Számvevőszék ellenőrei a jelentésben gyakran nem tesznek különbséget a nővérek és az ápolók, illetve az egyéb egészségügyi asszisztensek között, holott ezeket külön szakokon tanulják a diákok, sőt, Szlovákiában főként azokból a nővérekből van hiány, akik egyetemet végeznek. Éppen ezért nem feltétlenül szerencsés összemosni a nővérhiányt az egészségügyi középiskolákkal.
„Véleményünk szerint a tízezernyi hiányzó nővér problémáját nem a középiskolai rendszer finanszírozásának a megváltoztatása fogja megoldani, hanem a főiskoláké, ahol ápolói programok működnek és nővéreket nevelnek”
– zárta Lazorová.
Ami a fizetéseket illeti, a szakértők azt javasolják, hogy az állam számolja fel az automatikus bérezési rendszert, és ehelyett a teljesítmény alapján jutalmazza a dolgozókat.
Az intézet további javaslati közé tartozik például az egészségügyi dolgozók kompetenciájának folyamatos ellenőrzése és átértékelése, így tisztázni lehetne, pontosan kinek mi a feladata, és a betegeknek nem kellene annyit vándorolniuk a rendszerben. A szakértők szerint azzal is sokat lehetne nyerni, ha folyamatosan ellenőriznék az egészségügyi dolgozók adminisztrációs kötelességeit, és eltörölnék a felesleges akadályokat.
Készülnek a jogszabályok
A nővérhiánynak több oka is van – a nem megfelelő bérezés, a külföldre vándorlás, az utánpótlás hiánya, a dolgozók elöregedése, és még számos egyéb tényező, amelyek az utóbbi években csak rontottak a helyzeten. Viliam Novotný egészségügyi szakértő lapunknak adott interjújában rámutatott, a koronavírus-járvány idején a környező országokban jelentősen nőtt az egészségügyi dolgozók bére, nálunk viszont nem, így egyre nehezebb meggyőzni az ápolókat arról, hogy ne menjenek külföldre dolgozni.
„Éppen ezért is lesz fontos, hogy a nővérek motivációjának a közeljövőben kiemelt figyelmet szenteljünk, hiszen a megtartásuk az egészségügyi ellátás minőségében is visszatükröződik. Ezért is kezdtük el a jogszabályi változtatások előkészítését, főként a bérezés, a munkakörülmények javítása és az ezzel összefüggő intézkedések terén, amelyek vonzóbbá teszik ezt a hivatást”
– jelentette ki Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter.
Béremelés
A tárca rövid, közép és hosszú távú terveket is kitűzött a nővérek helyzetének javítására. A rövid távú tervek között szerepel a béremelés is. Hogy pontosan mekkora összegről van szó, egyelőre nem tudni, a minisztérium csak annyit közölt, hogy módosítanák a fizetések nagyságát meghatározó együtthatókat. A nővérek bérét – az orvosokéhoz hasonlóan – a két évvel korábbi átlagbérhez igazítják, a képzettség és a szakmai tapasztalat függvényében változik a szorzók nagysága. Például egy nem szakosodott ápoló 2022-ben a 2020-as átlagfizetés 0,89-szeresét kapja meg, ami 1008 eurónak felel meg. Egy szakosodott nővér, aki már legalább 5 éves gyakorlattal rendelkezik, az átlagbér 1,1-szeresére számíthat, ami idén havi 1246 eurós fizetést jelent.
A közép távú tervek között szerepel a munkakörülmények javítása, a hosszú távú célkitűzésekben pedig a nővérek munkakörének pontosítása és az oktatás minőségének fejlesztése. A teljes folyamatot a minisztérium új stratégiai tervével szeretnék szabályozni, amelyet a szakmai szervezetek és az önkormányzatok szakembereinek bevonásával készítenek el.
Tarthatatlan helyzet
Iveta Lazorová, a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) vezetője örömmel fogadta a tárca terveit. Kiemelte, az említett dokumentumba beledolgozták a kamara javaslatait is.
„Ez egy nagyon jó terv, amit ha sikerül végrehajtani, akkor végre elhozhatja a kívánt változásokat”
– jelentette ki Lazarová. Megjegyezte, a béremelési ígéretet is örömmel fogadják, amelyet minél gyorsabban végre kell hajtani, hiszen a jelenlegi helyzetben már nem tudják garantálni, hogy a betegek minőségi és biztonságos ellátást kapnak.
„Szándékosan megszegik a normákat, amelyek meghatározzák, hogy egy kórházi ágyra hány nővérnek kell jutnia. Nincsen elég iskolai ápoló, valamint a rendelőkben és az idősotthonokban is hiányoznak a nővérek”
– tette hozzá a kamara elnöke.
Lazorovát azzal kapcsolatban is kerestük, hogy vannak-e információi a béremelés nagyságáról, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdésünkre.
(nar, TASR)
