Szlovákiában az éves infláció májusban 12,6%-ra ugrott, ilyen látványos drágulásra 22 éve nem volt példa az országban. Az árak azonban Európa-szerte elszálltak, az átlagos eurózónás infláció az elmúlt hónapban 8,1 százalék körül mozgott. Az elemzők emiatt már jó ideje figyelmeztetnek arra, hogy csak idő kérdése, mikor szánja el magát az Európai Központi Bank (EKB) az eurózónás alapkamat emelésére. Az elmúlt napok nyilatkozatai alapján pedig minden jel arra utal, hogy ennek most jött el az ideje.

Az Európai Központi Bank múlt héten megemelte az inflációs előrejelzését, elismerve, hogy az európai áremelkedés nem csak átmeneti, ahogy azt még az elmúlt év végén jósolta. Christine Lagarde, az EKB elnöke elismerte, hogy „a magas infláció rendkívüli kihívást jelent”, ezért mindent megtesznek azért, hogy „a pénzromlás üteme visszatérjen a 2%-os szinthez”. Lagarde szerint júliustól kezdve így több hullámban az eurózónás alapkamat emelésére kell felkészülnünk.

„A szlovákiai infláció várhatóan jövőre is kétszámjegyű lesz, így teljesen indokolt, hogy az alacsony kamatok több mint egy évtizedes korszakát követően fordítunk a kormányon, és növeljük az eurózónás alapkamatot. Az első körben, várhatóan már nyáron, 0,25 százalékponttal emeljük meg az alapkamatot”

– mondta el Peter Kažimír, a szlovák jegybank elnöke, akinek a szavait a pénzügyi elemzők is megerősítik. „Ha az EKB valóra váltja a kamatemeléssel kapcsolatos elképzeléseit, a pénz ára emelkedni fog. Ez a jelzáloghitelek magasabb kamataiban csapódik majd le a leglátványosabban, de a betéti kamatok is emelkedhetnek” – mondta el lapunknak František Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság befektetési elemzője.

Miért várt eddig az EKB?

Az EKB vezetői már 2021 elején, az infláció emelkedésének első jelére kamatemelésről kezdtek el beszélni, hogy visszafogják az árvágtát. A világjárvány és az ukrajnai háború miatt lassuló gazdasági növekedés azonban folyamatosan hátráltatta őket a döntésük meghozatalában. Míg a Szlovákiával szomszédos, nem eurót használó országok már tavaly reagáltak, és a további áremelkedés megakadályozása érdekében erőteljes kamatemelésbe kezdtek, az eurózónás ország Szlovákia számára mérvadó EKB vonakodott ettől a lépéstől.

„Fontos az egyensúly megtalálása, mert a magasabb kamatlábak ugyan lassíthatják az inflációt, ezzel párhuzamosan azonban visszafoghatják az európai országok gazdasági növekedését. Itt egy egyszerű egyenlet áll fenn: minél magasabbak a hitelkamatok, annál kevesebb hitelt vesznek fel a vállalkozások és a családok, emiatt pedig kevesebbet vásárolnak és költenek. A kisebb fogyasztás azonban automatikusan hátráltatja a gazdasági növekedést”

– figyelmeztet Burda.

Dráguló hitelek

Az eurózónás alapkamat emelése miatt a bankok drágábban jutnak majd hozzá a pénzhez, ami egy újabb ok arra, hogy megemeljék a hitelkamataikat, a kölcsönt törlesztők havonta így nagyobb összeget lesznek kénytelenek fizetni a banknak. „A jelzáloghitelek és fogyasztási kölcsönök magasabb kamatairól van szó, de mindez vonatkozik a folyószámlahitelekre és hitelkártyákra is. Egész egyszerűen, minden hitelfelvevőnek, beleértve az államot is, fel kell készülnie a magasabb hitelkamatokra” – állítja Burda, hozzátéve, hogy egyes bankok ezzel párhuzamosan megemelhetik az ügyfelek betéteinek a kamatát is. Ez utóbbit a pénzintézetek azonban nem szokták elsietni.

Amerika határozottabb

Ha az EKB kamatpolitikáját az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve (Szövetségi Tartalékrendszer, Fed) lépéseivel hasonlítjuk össze, Amerika sokkal határozottabb vonalat képvisel. A Fed már 0,75%-ra növelte az alapkamatot, és a várakozások szerint ez még magasabb lesz, ami miatt a tőzsdéken már napok óta érezhető az idegesség. Ez jól látható a legismertebb amerikai index, az S&P 500 esetében, amely mintegy 20%-kal esett. Az Egyesült Államokban szintén rég nem látott csúcsokat döntöget az infláció, ami májusban 8,6%-ra emelkedett. Az USA munkaerőpiaca azonban továbbra is erős, a Fed így gyorsabban reagálhat a fejleményekre.

Mi vár a háztartásokra?

A központi bankok, legyen szó az EKB-ról vagy a Fed-ről, különböző módon befolyásolják a pénzpiacok hangulatát. A piacot gyakran már a vezetőik szóbeli nyilatkozatai is alaposan megmozgatják, ami hatással van a vállalatokra, a bankházakra és végső soron a háztartásokra is, miközben az átlagember elsősorban a betéti és hitelkamatok változásait érzi meg.

„Már régóta figyelmeztetjük a szlovákiai háztartásokat, hogy képezzenek tartalékot a nehezebb időkre, mert a kedvező jelzáloghitelkamatok nem tarthatnak a végtelenségig. Ezért mindenkinek rendelkeznie kellene egy olyan tartalékkal, amely a jövőben segíthet áthidalni a megemelkedett havi törlesztőrészletek kifizetésével járó gondokat”

– mondta el Burda. Szerinte az árak az elkövetkező időszakban tovább nőnek majd, ezért az alapvető tanács az, hogy okosan költekezzünk, és minél nagyobb összeget tegyünk félre.