A 2021-es népszámlálás során a magyar nemzetiséget az első helyen valamivel több, mint 422 ezer személyt jelölte be. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik az első kérdésnél magyart, a másodiknál valami mást jelöltek. A második lehetőségnél pedig kicsivel több mint 34 ezer személy vallotta magát magyarnak. A két adat összegét jelentő több mint 456 fő az ország lakosságának 8,4 százalékát teszi ki. A kormány mostani döntése értelmében, az egyes településeken a kisebbségi nyelvi jogok megállapításánál a nemzetiségre vonatkozó első és második kérdésre adott válaszok összegét kell figyelembe venni. 

Új kisebbségi települések 

A népszámlálási adatok ilyen értelmezése nyomán elsősorban ruszin és roma nyelvhasználati jog keletkezik bizonyos településeken. 87 faluban és városban helyezhetik ki a település nevét ruszinul, egy helyen németül. 64 helység esetében pedig roma nyelvhasználati jog jön létre. Ez utóbbi azonban nem jelenti, hogy az adott helyen roma nyelvű helységnévtáblákat helyeznek ki, hiszen ezeknek a településeknek nincs hivatalos roma neve. Az összes említett városban és faluban azonban létrejön a nemzetiségi nyelvű hivatali nyelvhasználatra vonatkozó jog. Az erről szóló törvény szerint ugyanis mindezt azokban a falvakban és városokban kell biztosítani, ahol egy adott nemzetiség aránya eléri legalább a 15 százalékot. A népszámlálás következtében most egyetlen település sem került le a kisebbségi nyelvhasználati joggal bíró falvak és városok listájáról. 

Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos, aki a népszámlálási eredmények értelmezéséről szóló indítványt a kabinet elé terjesztette, elmondta, a kérdéses listára felkerül viszont öt magyar település. Ugyanakkor ezek egyike sem a nemzetiségre vonatkozó kérdések értelmezése miatt kerül a kisebbségi falvak és városok felsorolásába, hanem azért, mert a lista előző összeállításakor valamiért lemaradtak róla. Eszerint Patonyrét, Kismácséd, Alsócsitár, Ebed és Bellény településeken kerül ki az út mellé az adott falu neve magyarul, illetve a helyi hivatalok kötelesek lesznek magyarul is kommunikálni. Ezek között van magyar többségű község is, így például Ebed, ahol helyi kezdeményezésből már korábban kirakták a település magyar nevét tartalmazó útjelző táblát. Ezekkel együtt az eddigieken felül összesen 157 új településen jön létre kisebbségi nyelvhasználati jog. Bukovszky elmondta, hogy a nemzetiségi települések listája jelenleg 656 várost, illetve községet tartalmaz, amit most 813-ra bővítenek. 

Nemzetiségi településrészek 

A népszámlálás során megállapították azt is, egy-egy falu vagy város településrészében milyenek a nemzetiségi arányok. A kormánybiztos elmondta, 347 településrészen éri el egy nemzetiség legalább a 15 százalékos arányt. Ezeket is felveszik a fent említett listára. Ebből 302 a magyarlakta község- vagy városrész, a további 45-öt romák, illetve ruszinok lakják. A kisebbségi településrészek esetében azonban nem mindig kerül majd ki útjelző táblára az adott nemzetiség nyelvén a földrajzi név. Gyakran ugyanis, főleg a szervesen összeépült városrészek esetében, szlovákul sem tüntetik fel táblán, hogy hol kezdődik, illetve ér véget egy településrész. Nincs arról hivatalos összesítés sem, hogy fizikailag mennyi olyan településrésznév-tábla létezik, amelyre a nemzetiségi nyelvű változatnak is ki kell kerülnie. 

Bukovszky arról is beszélt, a településrészeknek jelenleg nincsen hivatalos kisebbségi nyelvű megnevezése, ezért szakembereket kért fel, hogy határozzák meg a kérdéses nemzetiségi nyelvű földrajzi neveket. „A ruszin és a magyar esetben az összeset meg tudták határozni” – mondta, de hozzátette, probléma mutatkozott a roma helységnevek esetében. Hiszen a roma nyelvű településrészneveket nem kodifikálták még. „Megbíztak azzal, hogy október elsejéig hozzak létre egy munkacsoportot, amely egy évig fog ezen dolgozni” – vázolta a kormánybiztos, miként oldanák meg a roma nyelvű helynevek hiányának problémáját. 

Alaptalan félelmek 

Bukovszky elmondta, a nemzetiségek által lakott falvak és városok, valamint településrészek felsorolását tartalmazó listát, július végéig kell a kormány elé terjesztenie. A felsorolásban újonnan szereplő településeken jövő január elsejétől léphetnek hatályba a kisebbségi nyelvi jogok. A kormánybiztos hivatala által publikált közlemény arra is kitér, közvetlenül a tavalyi népszámlálás előtt egyes politikusokból nagy ellenállást váltott ki, hogy a kérdőívbe beemelték a nemzetiségre vonatkozó második kérdést. Azzal érveltek ez az eljárás árthat a kisebbségeknek. „Ezek a félelmek azonban nem igazolódtak be, ugyanakkor a népszámlálás után részletesebb képet kaptunk Szlovákia etnikai összetételéről” – idézi a közlemény Bukovszkyt.  Ahogy arról beszámoltunk, Gyimesi György (OĽaNO) lépett fel annak érdekében, hogy töröljék a szóban forgó kérdést.