Lettországban jövőre visszaállítják a kötelező katonai sorszolgálatot – jelentette be kedden Artis Pabriks védelmi miniszter, aki a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölte meg.
„Lettország jelenlegi katonai rendszere elérte határait. Ugyanakkor nincs okunk azt hinni, hogy Oroszország változtatni fog magatartásán” – mondta Pabriks újságíróknak.
Lettország a NATO-csatlakozás után beszüntette a kötelező katonai szolgálatot. A balti EU-tagállam hadserege 2007 óta hivatásos katonákból és önkéntes nemzetőrökből áll, akik hétvégenként részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot.
A kevesebb mint kétmillió lakosú, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos országban jelenleg mindössze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál, akiket 1500 fős NATO-kontingens támogat.
Pabriks hangsúlyozta, hogy a kötelező katonai szolgálatot 2023-ban állítják vissza, és az csak a férfiakra vonatkozik majd.
Gatis Priede, a Nemzeti Gárda tagja üdvözölte a döntést, amely szerinte a „legjobb hír”, és amelyet már a Krím 2014-es orosz annektálása idején meg kellett volna hozni.
„Ez a helyes lépés: több tartalékost képezni a hadseregünk és a teljes NATO-erő számára, amelyből még mindig nagy hiány van Észak-Európában és a balti térségben” – hangoztatta az AFP francia hírügynökségnek.
Pabriks azt is bejelentette, hogy a délkeleti Jekabpils város közelében katonai bázist terveznek építeni, amely közelebb lenne az orosz határhoz, mint a jelenlegi adazi bázis.
