A védelmi minisztérium egy újabb bizottsággal bővítené a Szlovák Köztársaság Biztonsági Tanácsát (BRSR), amelynek az lenne a feladata, hogy nyomon kövesse az országot sújtó hibrid hadviselést.
A tárca jelenleg a javaslat előkészítésén dolgozik. Hangsúlyozzák, a biztonsági tanács nem rendelkezik egy állandó szervvel, amely képes lenne gyorsan reagálni a dinamikusan változó nemzetközi biztonságpolitikai veszélyekre a hibrid hadviselés terén.
„Mindeközben a külföldi hatalmak a hibrid háború eszközeinek széles skáláját bevetik Szlovákia ellen, azzal a céllal, hogy manipulálják a közvéleményt, befolyásolják az állam képviselőit és intézményeit, illetve hogy legyengítsék vagy megkárosítsák Szlovákia érdekeit, valamint a Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében uralkodó belső kohéziót”
– olvasható a minisztérium indoklásában.
Emellett a parlament nemrégiben elfogadott egy olyan javaslatot is, amelynek köszönhetően a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) átmenetileg blokkolhatja az álhírportálok működését. A képviselőknek a parlament szeptemberi ülésén kellene döntenie arról, hogy az NBÚ permanensen is megkapja-e a felhatalmazást a portálok blokkolására.
(nar, TASR)
A koalíció egyelőre nem tudott megegyezni arról a javaslatról, amelynek segítségével részletesebben is módosítanák az álhírportálok blokkolásával kapcsolatos jogszabályt, ezt több képviselő is megerősítette lapunknak.
A parlament nem sokkal az orosz–ukrán háború kirobbanása után fogadott el egy törvényjavaslatot, amely ideiglenesen felhatalmazza a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBÚ), hogy álhíreket terjesztő internetes portálokat blokkolhasson. A koalíció képviselői szerint erre azért volt szükség, mert a háború következtében a hibrid hadviselés is felerősödött, és az orosz propagandagépezet hazugságai még gyorsabban kezdtek terjedni Szlovákiában, főként az önmagukat „alternatív portálokként” meghatározó weboldalakon.
Az orosz–ukrán konfliktus nyomán felerősödő hibrid hadviselés még intenzívebben jelenik meg a közösségi médiában, mint bármikor korábban. Az orosz háborús bűnöket relativizáló bejegyzések tömegével terjednek a Facebookon, és a legfrissebb kutatások szerint Szlovákiában különösen sokan osztják meg az efféle híreket. Az információs háború a közösségi média mellett a politikai színtéren is megjelenik.
A háború kitörése nemcsak katonai konfliktust hozott magával, hanem felerősítette a térségben zajló hibrid hadviselést is. Az információs háború egy régóta használatos eszköz arra, hogy megrendítse az emberek főáramú médiába vetett bizalmát, és alternatív „igazságokat” kínáljon az erre fogékony hírfogyasztók számára.
Szlovákia vezető politikusai arra figyelmeztetnek, hogy az orosz–ukrán konfliktus a térségünkben zajló hibrid háborút is felerősítette. A szakértők szerint azonban az oroszbarát dezinformációs kampány már hetekkel ezelőtt megkezdődött, főként olyan narratívák felépítésével, amelyek a háború kirobbantását egyfajta jogos önvédelmi akcióként állították be. Az álhírkampánynak a társadalmi megosztottság mellett már egyéb közéleti következményei is vannak.
A szlovák kormány tagjai és Zuzana Čaputová köztársasági elnök is egyetért abban, hogy Szlovákiát egyelőre nem veszélyezteti közvetlen katonai konfliktus. Ugyanakkor a virtuális térben komoly információs háború zajlik, az orosz hibrid hadviselés részeként érkező álhíráradat formájában. Čaputová elmondása szerint az ország biztonsági tanácsának ülésén is foglalkoztak a dezinformációs tevékenységek felerősödésével.
Az államfő kijelentéseivel Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök is egyetért. Arra kérte a lakosságot, a háború idején különösen legyenek tekintettel arra, hogy milyen forrásból tájékozódnak.
Rendőri védelem
A közösségi médiában terjedő álhírekkel a szlovák rendőrség is igyekszek felvenni a harcot. A „Hoaxy a podvody – Polícia SR” nevű Facebook-oldalon az utóbbi két napban folyamatosan a háborúval kapcsolatos félrevezető információk leleplezésével foglalkoztak. A csütörtök este közzétett bejegyzésükben például arra hívták fel a figyelmet, hogyan terjed a Kremlből érkező dezinformációs kampány.
„A profilok, amelyek már régóta terjesztettek álhíreket a koronavírussal kapcsolatban, most teljesen áttértek az oroszbarát propagandára. Ettől még tény, hogy Oroszország rátámadott Ukrajnára”
– olvasható a rendőrség posztjában.
Szintén egy csütörtöki bejegyzésben összegyűjtötték azokat a fiókokat, amelyek az említett hamis narratívákat terjesztik. A listán már több tucat magánszemély és csoport található, a neveket pedig folyamatosan frissítik.
„Ha Szlovákiában tartózkodnak, figyeljék az országos sajtótermékeket, valamint a hivatalos szervek és a legfőbb közjogi méltóságok kijelentéseit. Ne higgyenek semmilyen információnak, amit az orosz média vagy esetleg magánszemélyek tesznek közzé. Az oroszbarát propagandát pedig jelentsék a Facebookon”
– üzenik a hatóságok.
Az álhírgépezet működése
Az álhírekkel kapcsolatban megkerestük Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőjét, akinek az orosz dezinformációs kampányok működése az egyik szakterülete. Megkérdeztük, milyen módon képesek befolyásolni az orosz álhírterjesztők a közvéleményt Közép-Európában.
Szicherle Patrik, a Political Capital szakértője
Elmondása szerint az egész régióban jelen vannak a Kreml-párti portálok, amelyek természetesen a közösségi médiában is képviseltetik magukat, így az oroszbarát narratívák rendkívül gyorsan terjednek. Szicherle szerint ezek az oldalak közvetlenül is kapcsolódhatnak a Kremlhöz, vagy pedig lelkes „aktivisták” szerkesztik őket.
„Érdemes megjegyezni, hogy a Kreml által irányított Sputnik International publikál például lengyelül, csehül vagy szerbül is – igaz, Lengyelországban ennek a hatása gyakorlatilag minimális, ugyanis a lakosság alapvetően kritikus Oroszországgal szemben”
– mondta a szakértő.
Megjegyezte, a problémának van egy másik aspektusa is, amelyről kevesebb szó esik, mégpedig maguk a felhasználók, legyen szó akár valós, akár hamis profilokról.
„Egy példa erre a Kreml-barát Facebook–csoportok kérdése: az ilyen magyar csoportokba sokszor az orosz médiából posztolnak híreket, mellé pedig egy rövid magyar összefoglalót írnak, tehát a Kreml közvetlen szócsöveinek üzenetei beszivárognak a magyar közösségi médiatérbe. A csoportok tagjai aztán ezeket az üzeneteket terjesztik Facebook-kommenteken keresztül, akár a főáramú média cikkei alatt. És Kreml-barát kommentekkel találkozhatunk egyszerű felhasználóktól is, akik nem tagjai ezeknek a csoportoknak, valamint a hamis profilok is meglehetősen aktívak ezen a téren – ami a háború miatt csak erősödni fog”
– jegyezte meg a Political Capital elemzője.
Hamis narratívák
Szicherle tovább elmondta, a dezinformációs kampány felerősödése nem a háború kirobbanása után kezdődött, hanem már hetekkel előtte.
„Előkerültek a már jól ismert narratívák: 2014-ben Ukrajnában puccs következett be, ahol nácik vették át az uralmat, az orosz kisebbséggel szemben népirtást követtek el, és a NATO, valamint az USA azért ragadta meg a hatalmat Kijevben, hogy Oroszországot fenyegessék. Emellett a Nyugatot is folyamatos biztonságpolitikai kockázatként tüntették fel: a NATO, az Egyesült Államok körülvette Oroszországot, rakétákkal pakolta tele a környező országokat. Ezeknek a megalapozatlan narratíváknak a célja, hogy Oroszországot áldozatnak állítsák be, aki pusztán önvédelemre kényszerült”
– nyilatkozta a szakember.
Hozzátette, ehhez még hozzájöttek olyan narratívák is, hogy az ukrán hadsereg megtámadta a szeparatista köztársaságokat. Szerinte ezeknek a Kreml-barát európai politikai elit körében sem volt kifejezetten nagy hatása:
„Többek közt Marine Le Pen is elítélte az orosz támadást, pedig a Kreml akkor tudja igazán hatékonyan terjeszteni saját narratíváit, ha európai szövetségesei is partnerek ebben.”
Hogyan ismerhetők fel?
A Political Capital elemzőjénél arra is rákérdeztünk, milyen módon ismerhetik fel a hétköznapi felhasználók az álhíreket. Mint mondta, a portálok esetében beszédes, ha nincs például impresszum, ha a cikkekben erős érzelmi töltetű szavakat használnak, ha szinte kizárólag az egyik fél véleményét írják le, vagy ha a cikkekben nincsenek egyértelmű hivatkozások.
„Jellemző például, hogy egy manipulatív üzeneteket közvetítő online portál ír valamit egy »hivatalos jelentésről«, de meg sem kísérli belinkelni azt az olvasóinak, bízva abban, hogy azok nem néznek majd utána a részleteknek. A fogyasztóknak emellett érdemes rákeresnie a cikkekben megszólaltatott szakértők hátterére is”
– nyilatkozta Szicherle.
Továbbá rámutatott, megéri megnézni az adott portál többi cikkét is, mert ha minden egyes közzétett tartalmukban csak és kizárólag egy nézőpontot mutatnak be, akkor már érdemes gyanakodni.
Ami a felhasználókat illeti, a szakértő kiemelte, fontos figyelni, hogy adott profilon folyamatosan csak egyetlen típusú tartalom jelenik-e meg – esetünkben a Kreml-barát írások.
„Gyanús az is, ha a felhasználó aktivitása csak sporadikus, tehát feltűnik például 2018-ban, majd hirtelen már csak 2022 februárjából van posztja. Az is elgondolkodtató lehet, ha az illetőnek nincs profilképe, semmilyen tartalom a falán, akár ismerőse sem”
– vélekedett a szakértő, hozzátéve, hogy egy gyanúsnak tartott felhasználó profilképét is lehet ellenőrizni, hogy nem más fotóját használja-e. „Ironikus módon erre az orosz Yandex reverse image search a legideálisabb” – jegyezte meg.
A köztévé esete
Az orosz–ukrán konfliktust övező információs háború már a szlovák közszolgálati televíziónál is érezteti a hatását. Csütörtökön a Denník N napilap arról számolt be, hogy az RTVS hírigazgatója, Vahram Chuguryan lemondott a posztjáról. Tette ezt azután, hogy az utóbbi napokban a köztévét rengeteg bírálat érte azzal kapcsolatban, ahogyan a konfliktusról tájékoztat.
Nagy felháborodást váltott ki például az a kedd este vetített hírműsor, ahová a szerkesztők elhívták Ján Čarnogurskýt, Szlovákia egykori miniszterelnökét. Köztudott, hogy a korábbi kormányfő oroszbarát nézeteket vall, és a műsorban azokat a narratívákat hangoztatta, amelyekről Szicherle Patrik is beszélt.
Másnap az OĽaNO parlamenti képviselői felszólaltak a köztévé hírszerkesztési módszerei ellen, Juraj Krúpa és Kristián Čekovský is nemtetszését fejezte ki, valamint a védelmi minisztérium is elhatárolódott.
„Az, amit a közszolgálati televízió nézőinek hallgatniuk kellett, elfogadhatatlan. A tárca határozottan elutasítja a hírhedt dezinformátor Čarnogurský hazugságait”
– reagált a minisztérium sajtóosztálya.
Az adással kapcsolatban Natália Milanová (OĽaNO) kulturális miniszter is panaszt tett.
A közmédiát továbbá amiatt is komoly bírálat érte, hogy a háború kirobbanásának reggelén nem szakították meg az adásukat, ahogy azt sok más televízió is tette, helyette a szokásos női magazinműsorukat vetítették. Ezen a napon adta be Chuguryan a lemondását.
A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a kormánypárti politikusok és a közmédia dolgozói között nem ez volt az első konfliktus, Čekovský például már régóta bírálja a hírműsorok minőségét.
A hírigazgatói pozíciót ideiglenesen Lovász Attila, a nemzetiségi adás igazgatója veszi át.
A hibrid hadviselés megerősödésére a szlovák politikusok is felhívták a figyelmet, sőt, konkrét lépéseket is tettek annak érdekében, hogy visszaszorítsák az álhírek terjedését.
Új törvény készül
Jó példa erre az a törvényjavaslat, amely felhatalmazta a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBÚ), hogy ideiglenesen, vagyis június 30-ig blokkolhatja a dezinformációs portálok működését. Így sikerült például felfüggeszteni a Hlavné správy vagy az Infovojna nevű portálok tevékenységét. Más kérdés, hogy ez a felhatalmazás kritikát váltott ki a szakértők körében, sőt, még a kormánykoalícióban sem tekintenek egységesen a kérdésre.
A parlament a háborús helyzetre reagálva a múlt héten elfogadott egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) blokkolhatja az álhíreket és félrevezető információkat terjesztő portálokat. Az NBÚ nem várt sokáig, szerdán már le is állította az egyik legolvasottabb szlovák álhírportál működését. A törvényjavaslattal azonban nem minden politikus ért egyet.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az orosz–ukrán háború kirobbanásakor a szlovák politikai vezetők arra figyelmeztettek, hogy az országban hatalmas méreteket ölt majd a dezinformációs kampány, amely az orosz háborús agressziót relativizálja, illetve olyan narratívákat kínál, amelyekben Putyin támadását egyfajta jogos önvédelemnek állítják be.
Szlovákia vezető politikusai arra figyelmeztetnek, hogy az orosz–ukrán konfliktus a térségünkben zajló hibrid háborút is felerősítette. A szakértők szerint azonban az oroszbarát dezinformációs kampány már hetekkel ezelőtt megkezdődött, főként olyan narratívák felépítésével, amelyek a háború kirobbantását egyfajta jogos önvédelmi akcióként állították be. Az álhírkampánynak a társadalmi megosztottság mellett már egyéb közéleti következményei is vannak.
A szlovák kormány tagjai és Zuzana Čaputová köztársasági elnök is egyetért abban, hogy Szlovákiát egyelőre nem veszélyezteti közvetlen katonai konfliktus. Ugyanakkor a virtuális térben komoly információs háború zajlik, az orosz hibrid hadviselés részeként érkező álhíráradat formájában. Čaputová elmondása szerint az ország biztonsági tanácsának ülésén is foglalkoztak a dezinformációs tevékenységek felerősödésével.
Az államfő kijelentéseivel Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök is egyetért. Arra kérte a lakosságot, a háború idején különösen legyenek tekintettel arra, hogy milyen forrásból tájékozódnak.
Rendőri védelem
A közösségi médiában terjedő álhírekkel a szlovák rendőrség is igyekszek felvenni a harcot. A „Hoaxy a podvody – Polícia SR” nevű Facebook-oldalon az utóbbi két napban folyamatosan a háborúval kapcsolatos félrevezető információk leleplezésével foglalkoztak. A csütörtök este közzétett bejegyzésükben például arra hívták fel a figyelmet, hogyan terjed a Kremlből érkező dezinformációs kampány.
„A profilok, amelyek már régóta terjesztettek álhíreket a koronavírussal kapcsolatban, most teljesen áttértek az oroszbarát propagandára. Ettől még tény, hogy Oroszország rátámadott Ukrajnára”
– olvasható a rendőrség posztjában.
Szintén egy csütörtöki bejegyzésben összegyűjtötték azokat a fiókokat, amelyek az említett hamis narratívákat terjesztik. A listán már több tucat magánszemély és csoport található, a neveket pedig folyamatosan frissítik.
„Ha Szlovákiában tartózkodnak, figyeljék az országos sajtótermékeket, valamint a hivatalos szervek és a legfőbb közjogi méltóságok kijelentéseit. Ne higgyenek semmilyen információnak, amit az orosz média vagy esetleg magánszemélyek tesznek közzé. Az oroszbarát propagandát pedig jelentsék a Facebookon”
– üzenik a hatóságok.
Az álhírgépezet működése
Az álhírekkel kapcsolatban megkerestük Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőjét, akinek az orosz dezinformációs kampányok működése az egyik szakterülete. Megkérdeztük, milyen módon képesek befolyásolni az orosz álhírterjesztők a közvéleményt Közép-Európában.
Szicherle Patrik, a Political Capital szakértője
Elmondása szerint az egész régióban jelen vannak a Kreml-párti portálok, amelyek természetesen a közösségi médiában is képviseltetik magukat, így az oroszbarát narratívák rendkívül gyorsan terjednek. Szicherle szerint ezek az oldalak közvetlenül is kapcsolódhatnak a Kremlhöz, vagy pedig lelkes „aktivisták” szerkesztik őket.
„Érdemes megjegyezni, hogy a Kreml által irányított Sputnik International publikál például lengyelül, csehül vagy szerbül is – igaz, Lengyelországban ennek a hatása gyakorlatilag minimális, ugyanis a lakosság alapvetően kritikus Oroszországgal szemben”
– mondta a szakértő.
Megjegyezte, a problémának van egy másik aspektusa is, amelyről kevesebb szó esik, mégpedig maguk a felhasználók, legyen szó akár valós, akár hamis profilokról.
„Egy példa erre a Kreml-barát Facebook–csoportok kérdése: az ilyen magyar csoportokba sokszor az orosz médiából posztolnak híreket, mellé pedig egy rövid magyar összefoglalót írnak, tehát a Kreml közvetlen szócsöveinek üzenetei beszivárognak a magyar közösségi médiatérbe. A csoportok tagjai aztán ezeket az üzeneteket terjesztik Facebook-kommenteken keresztül, akár a főáramú média cikkei alatt. És Kreml-barát kommentekkel találkozhatunk egyszerű felhasználóktól is, akik nem tagjai ezeknek a csoportoknak, valamint a hamis profilok is meglehetősen aktívak ezen a téren – ami a háború miatt csak erősödni fog”
– jegyezte meg a Political Capital elemzője.
Hamis narratívák
Szicherle tovább elmondta, a dezinformációs kampány felerősödése nem a háború kirobbanása után kezdődött, hanem már hetekkel előtte.
„Előkerültek a már jól ismert narratívák: 2014-ben Ukrajnában puccs következett be, ahol nácik vették át az uralmat, az orosz kisebbséggel szemben népirtást követtek el, és a NATO, valamint az USA azért ragadta meg a hatalmat Kijevben, hogy Oroszországot fenyegessék. Emellett a Nyugatot is folyamatos biztonságpolitikai kockázatként tüntették fel: a NATO, az Egyesült Államok körülvette Oroszországot, rakétákkal pakolta tele a környező országokat. Ezeknek a megalapozatlan narratíváknak a célja, hogy Oroszországot áldozatnak állítsák be, aki pusztán önvédelemre kényszerült”
– nyilatkozta a szakember.
Hozzátette, ehhez még hozzájöttek olyan narratívák is, hogy az ukrán hadsereg megtámadta a szeparatista köztársaságokat. Szerinte ezeknek a Kreml-barát európai politikai elit körében sem volt kifejezetten nagy hatása:
„Többek közt Marine Le Pen is elítélte az orosz támadást, pedig a Kreml akkor tudja igazán hatékonyan terjeszteni saját narratíváit, ha európai szövetségesei is partnerek ebben.”
Hogyan ismerhetők fel?
A Political Capital elemzőjénél arra is rákérdeztünk, milyen módon ismerhetik fel a hétköznapi felhasználók az álhíreket. Mint mondta, a portálok esetében beszédes, ha nincs például impresszum, ha a cikkekben erős érzelmi töltetű szavakat használnak, ha szinte kizárólag az egyik fél véleményét írják le, vagy ha a cikkekben nincsenek egyértelmű hivatkozások.
„Jellemző például, hogy egy manipulatív üzeneteket közvetítő online portál ír valamit egy »hivatalos jelentésről«, de meg sem kísérli belinkelni azt az olvasóinak, bízva abban, hogy azok nem néznek majd utána a részleteknek. A fogyasztóknak emellett érdemes rákeresnie a cikkekben megszólaltatott szakértők hátterére is”
– nyilatkozta Szicherle.
Továbbá rámutatott, megéri megnézni az adott portál többi cikkét is, mert ha minden egyes közzétett tartalmukban csak és kizárólag egy nézőpontot mutatnak be, akkor már érdemes gyanakodni.
Ami a felhasználókat illeti, a szakértő kiemelte, fontos figyelni, hogy adott profilon folyamatosan csak egyetlen típusú tartalom jelenik-e meg – esetünkben a Kreml-barát írások.
„Gyanús az is, ha a felhasználó aktivitása csak sporadikus, tehát feltűnik például 2018-ban, majd hirtelen már csak 2022 februárjából van posztja. Az is elgondolkodtató lehet, ha az illetőnek nincs profilképe, semmilyen tartalom a falán, akár ismerőse sem”
– vélekedett a szakértő, hozzátéve, hogy egy gyanúsnak tartott felhasználó profilképét is lehet ellenőrizni, hogy nem más fotóját használja-e. „Ironikus módon erre az orosz Yandex reverse image search a legideálisabb” – jegyezte meg.
A köztévé esete
Az orosz–ukrán konfliktust övező információs háború már a szlovák közszolgálati televíziónál is érezteti a hatását. Csütörtökön a Denník N napilap arról számolt be, hogy az RTVS hírigazgatója, Vahram Chuguryan lemondott a posztjáról. Tette ezt azután, hogy az utóbbi napokban a köztévét rengeteg bírálat érte azzal kapcsolatban, ahogyan a konfliktusról tájékoztat.
Nagy felháborodást váltott ki például az a kedd este vetített hírműsor, ahová a szerkesztők elhívták Ján Čarnogurskýt, Szlovákia egykori miniszterelnökét. Köztudott, hogy a korábbi kormányfő oroszbarát nézeteket vall, és a műsorban azokat a narratívákat hangoztatta, amelyekről Szicherle Patrik is beszélt.
Másnap az OĽaNO parlamenti képviselői felszólaltak a köztévé hírszerkesztési módszerei ellen, Juraj Krúpa és Kristián Čekovský is nemtetszését fejezte ki, valamint a védelmi minisztérium is elhatárolódott.
„Az, amit a közszolgálati televízió nézőinek hallgatniuk kellett, elfogadhatatlan. A tárca határozottan elutasítja a hírhedt dezinformátor Čarnogurský hazugságait”
– reagált a minisztérium sajtóosztálya.
Az adással kapcsolatban Natália Milanová (OĽaNO) kulturális miniszter is panaszt tett.
A közmédiát továbbá amiatt is komoly bírálat érte, hogy a háború kirobbanásának reggelén nem szakították meg az adásukat, ahogy azt sok más televízió is tette, helyette a szokásos női magazinműsorukat vetítették. Ezen a napon adta be Chuguryan a lemondását.
A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy a kormánypárti politikusok és a közmédia dolgozói között nem ez volt az első konfliktus, Čekovský például már régóta bírálja a hírműsorok minőségét.
A hírigazgatói pozíciót ideiglenesen Lovász Attila, a nemzetiségi adás igazgatója veszi át.
A kormánykoalíció azonban úgy döntött, konkrét jogi lépéseket is tesz az orosz propaganda megfékezésére. A parlamentben gyorsított eljárásban fogadtak el egy javaslatot, amely felhatalmazza a Nemzetbiztonsági Hivatalt az álhírportálok blokkolására. A törvény elfogadása ellen hevesen tiltakozott az ellenzék, ennek ellenére a koalíció viszonylag könnyedén, 82 támogatóval küldte a javaslatot a köztársasági elnök elé.
A cenzúra kérdésköre
Az ellenzéki Smer és a Hlas képviselői elsősorban azt kifogásolták, hogy a beterjesztett törvénymódosításban túlságosan általánosan fogalmaznak, és ennek alapján szinte bármire rá lehet fogni, hogy álhír. Erik Tomáš (Hlas) szerint ezzel a hatalommal akár vissza is élhet a kormány, és olyan portálokat blokkolhatnak, amelyek a velük ellentétes véleményeket terjesztik. Robert Fico (Smer) egyenesen a cenzúra bevezetéséről beszélt.
A javaslat indoklásában főként „káros tartalmat” emlegetnek, amelyek „kiberbiztonsági incidenseket idézhetnek elő”. Magában a dokumentumban valóban nem esik szó arról, mi számít álhírnek, illetve dezinformációnak. Ennek értelmében tehát az NBÚ dönthet arról, mit tekint káros tartalomnak, és arról is ők döntenek, hogy milyen módon szeretnék blokkolni a portálokat.
Ahogy arra az aktuality.sk hírportál is rámutatott, az NBÚ weboldalán elérhető, hogy a hivatal hogyan definiálja az álhíreket. Rögtön az elején leszögezik, hogy a dezinformáció fogalmát egyelőre nem kodifikálták a szlovák törvényekben, így a meghatározáskor a tudományos munkákból és az európai irányelvekből kell kiindulni.
„Olyan hamis vagy manipulatív információt jelent, amelyet szándékosan terjesztenek félrevezetés vagy károkozás céljából. A dezinformáció megjelenhet hamis vagy manipulált szöveg, kép, videó és hang formájában, felhasználható az összeesküvés-elméletek támogatására, kétségek keltésére, valamint valós információk, személyek vagy szervezetek elhiteltelenítésére. Akár az igaz állítást is tekinthetjük dezinformációnak, ha manipulatív módon tálalják. Nem tekintjük dezinformációnak viszont a hírekben felbukkanó, nem szándékosan okozott hibákat, a szatírát, a paródiát, és azokat az egyoldalú kommentárokat sem, ahol ez egyértelműen fel van tüntetve”
– olvasható az NBÚ honlapján.
Elhiteltelenítés
Ahogy a Denník N írja, a dezinformáció elleni harc már régóta téma a törvényalkotásban. Az újságírói és az emberi jogi szervezetek, valamint a nemzetközi intézmények (például az Európai Tanács) is arra figyelmeztetnek, pontosan kell megfogalmazni a definíciókat, hogy az efféle törvényeket ne lehessen felhasználni az újságírók, az aktivisták és az ellenzéki politikusok ellen.
Másrészt viszont fontos kiemelni, hogy a téma összetettségét és elvontságát használják fel maguk az álhírportálok is, hogy az általuk kreált híreket alátámasszák, illetve a többi hírportált elhiteltelenítsék. Bevett stratégiájuk, hogy „beskatulyázzák” a főáramú sajtótermékeket, vagyis olyan címkékkel látják el őket, amelyek az emberek egy jelentős részében ellenérzést válthatnak ki. További stratégiájuk, hogy olyan véleményeket állítanak tényként, amelyeket nagyon nehéz, vagy lehetetlen ellenőrizni, és előszeretettel idéznek más, szintén kevésbé megbízható portálokat – ebben az esetben az orosz propaganda által támogatott forrásokat.
A politikai dimenzió
Ebben gyakran a politikusok is segítenek, akár azzal, hogy hajlandóak nyilatkozni nekik, ezzel növelve a presztízsüket és a legitimitásukat. Jó példa erre Robert Fico, aki régóta folyamatosan bírálja Szlovákia vezető hírportáljait. Gyakran emlegeti az aktuality.sk hírportált és a Sme napilapot, amelyek számos hozzá köthető korrupciós botránnyal foglalkoztak. A Smer Facebook-oldalán március elsején közzétettek egy olyan bejegyzést is, amelyben a Markíza és a TA3 tévécsatornát kritizálták.
„Napjainkban a vélemények sokszínűségéről beszélni, főleg a cenzúra bevezetésének kontextusában nem más, mint fikció. Szlovákia tipikus példájává válik azon országoknak, ahol az emberek fejébe csak egyetlen igazság ömlik”
– üzente az ellenzéki párt.
Ficónak viszont nem okoz gondot interjút adni a Zem a Vek nevű portálnak, amelyet az egyik legnépszerűbb álhírportálként tartanak számon. Az említett weboldal például megtalálható a konspiratori.sk honlap listáján is, amely a leglátogatottabb dezinformációs portálokat gyűjti össze. A portál főszerkesztőjét, Tibor Eliot Rostast a bíróság többször is elítélte, amiért valótlan információkat terjesztett a parlamenti képviselőkről.
Fico az említett interjúban szinte semmilyen konfrontatív kérdést nem kapott, holott a hagyományos interjú- és vitaműsorokban, ahol egyetlen politikus beszélget a műsorvezetővel, ez szakmai elvárásnak minősül. Ebben az interjúban jelentette be például azt is, hogy a Smernek nem okozna gondot együttműködni a szélsőséges Republika párttal.
Az első „áldozat”
A Nemzetbiztonsági Hivatal nem is várt sokáig, az új törvényre hivatkozva szerdán blokkolta a Hlavné správy nevű weboldalt, amely szintén szerepel a konspiratori.sk listáján. Az NBÚ bővebb tájékoztatást nem adott az esetről, az indoklást pusztán a portál üzemeltetői kapták meg, akik a Facebook-oldalukon annyit üzentek, nem tudják, meddig tart ez az állapot, de addig is az olvasóik keressék őket a hlavnespravy.live vagy a hlavnespravy.info honlapon.
A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) blokkolta a Hlavné správy nevű szlovák hírportált, amelyet az egyik leglátogatottabb dezinformációs honlapként tartanak számon.
Az NBÚ arra a jogszabályra hivatkozva tette ezt, amelyet nemrégiben elfogadott a parlament. Ennek értelmében a hivatal engedélyt kapott arra, hogy korlátozza azoknak a portáloknak a működését, amelyeknek a tartalma elősegítheti az orosz propaganda terjesztését és hibrid hadviselést.
Az ukrajnai helyzetre hivatkozva törvénymódosítások egész sorát tartalmazó csomagot fogadott el a szlovák parlament péntek éjszakába nyúló ülésén a kormány javaslata alapján. A módosítások egyebek mellett egy menekülthullám okán is lehetővé teszik majd a rendkívüli helyzet bevezetését, illetve az is lehetővé válik, hogy a nemzetbiztonsági hivatal (NBÚ) blokkolja az általuk dezinformációt terjesztőnek minősített internetes oldalakat.
A törvénymódosítási csomagot péntekre összehívott rendkívüli ülésén, gyorsított eljárásban, éjszakába nyúló vita után fogadta el a 150 fős pozsonyi törvényhozás, amelynek 121 jelenlévő tagja közül 82-en voksoltak a csomag elfogadása mellett, 11-en pedig ellene. A törvénymódosítási csomagot kizárólag a kormánypártok képviselőinek voksaival fogadták el.
A törvénymódosítási csomag a civil védelemről szóló törvényben, a menekültügyi törvényben és a kiber-biztonsági jogszabályban eszközöl változásokat. Komoly vitát azonban csak ez utóbbi jogszabály azon kiegészítése váltott ki, amely egyebek mellett azt is lehetővé teszi az NBÚ számára, hogy saját megfontolásból vagy más indítványozó javaslata alapján, elrendelje olyan internetes oldalak elérhetetlenné tételét, amelyeket saját hatáskörében dezinformációt terjesztőnek minősít. A törvény ezen szakasza elvben csak ideiglenesen, június végéig marad hatályban. A módosítás bírálói azt állítják, hogy a változtatás lehetőséget teremt a cenzúrára, amit tilt az alkotmány.
A törvénymódosítási csomag további részei főként az ideiglenes menekültstátusz odaítélésének megkönnyítésére, a rendkívüli helyzet esetén megvalósítható gazdasági mobilizációra, a háborús helyzet elől menekülő személyek lakhatásának ideiglenes bebiztosítására, illetve támogatásuk lehetőségeinek kibővítésére vonatkoznak. A törvénymódosítási csomagot szombaton reggel már alá is írta Zuzana Čaputová államfő, így az azonnal hatályba is lépett.
„Az NBÚ a kiberbiztonsági törvénnyel összhangban hozta meg a döntést, az állam biztonsági erőitől kapott dokumentumok alapján”
– jelentette ki Peter Habara, a hivatal szóvivője. (nar, Denník N)
E cikk megjelenéséig egyik cím sem működött.
A politikusok közül elsőként Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter reagált a hírre, örömmel fogadta az NBÚ döntését. A tárcavezető a Denník N-nek adott interjújában állította, hogy az említett portált az orosz nagykövetség pénzeli. Naď továbbá jelezte, hogy a blokkolt portálok listája a közeljövőben gyarapodni fog.
Az aktuality.sk hírportál csütörtökön számolt be arról, hogy az OĽaNO képviselői a parlament következő ülésén egy módosító javaslatot akarnak benyújtani, amelynek értelmében nemcsak átmenetileg lehetne felfüggeszteni a weboldalak működését.
Emellett a javaslat átformálná az álhírportálok blokkolásának jelenlegi menetét is. Juraj Krúpa (OĽaNO), a parlament védelmi bizottságának elnöke elmondta, a folyamatba bevonnák a bíróságokat is, vagyis a blokkolt portálok üzemeltetői az igazságszolgáltatás előtt bizonyíthatnák, hogy nem terjesztettek hamis információkat.
Ondrej Dostál, az SaS nemrégiben kinevezett igazságügyi államtitkára örömmel fogadná a bíróságok bevonását, viszont azzal nem ért egyet, hogy a törvény módosító javaslatként kerüljön a plénum elé. Szerinte a hagyományos törvényalkotási eljárást kellene követni, vagyis egy új kormányjavaslatként kellene beterjeszteni a parlament elé, a képviselők pedig három olvasatban tárgyalnának a dokumentumról.
Dostál volt egyébként az a képviselő, aki szorgalmazta, hogy az NBÚ az állandó blokkolási jog helyett csak ideiglenes felhatalmazást kapjon.
A relativizálás
Az orosz–ukrán konfliktus kitörése után számos olyan narratíva jelent meg, amellyel igyekeztek relativizálni azt a tényt, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Jó példa erre az a nézet, hogy az ukránok tulajdonképpen „kiprovokálták” ezt a háborút, illetve az is, hogy az orosz hadsereg mintegy felszabadítóként érkezett az ukrán területekre.
Ahogy azonban a háború egyre nagyobb és egyre kegyetlenebb méreteket öltött, úgy jelentek meg az újabb és újabb „nézőpontok”, amelyek a háborús bűnök súlyosságát igyekeztek enyhíteni. Az említett narratívák leglátványosabban talán a bucsai mészárlás után jelentkeztek, a politikai közegben és a választók körében egyaránt.
A politikai színtér
Ahogy arról az Új Szó is írt, az Ukrajnában található Bucsában több tucat utcán heverő holttestről számoltak be a helyi tudósítók, miután az orosz hadsereg kivonult a településről. Az ukrán katonák két tömegsírra is bukkantak. Az újságírói beszámolók alapján a halottak többsége civil volt.
Nem sokkal az eset után a parlament emberi jogi bizottsága behívatta Igor Bratcsikovot, Oroszország pozsonyi nagykövetét. Peter Pollák (OĽaNO), a bizottság alelnöke azt mondta, hallani akarja, hogyan magyarázzák Oroszország képviselői a civilek ellen elkövetett bestiális cselekedeteket.
Szerdán azonban az OĽaNO sajtóosztálya a lapunknak eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy Bratcsikov nem jelent meg az ülésen. Ehelyett egy tizenegy oldalas levelet küldött a parlamentnek, amelyben igyekezett megcáfolni az orosz hadsereg ellen felhozott vádakat. Bratcsikov több pontban is azt állította, hogy a mészárlás valójában meg sem történt, az ukrán civilek pusztán színészek, akik a fotók és a videófelvételek után egyszerűen felkeltek a helyükről. Az orosz nagykövet az írta, a mészárlás pusztán az ukrán propaganda hazugsága.
Pollákék válaszul készítettek egy elemzést, amelyben pontról pontra cáfolták meg Bratcsikov állításait.
„Az Orosz Föderáció szlovákiai nagykövetsége az orosz hazugsággyár kihelyezett munkahelyeként működik”
– jegyezte meg Juraj Krúpa.
A közösségi média
A bucsai mészárlást relativizáló vélemények rendkívül intenzíven jelentek meg a közösségi médiában is. A londoni Stratégiai Párbeszéd Intézete (ISD) egy friss kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy a mészárlást megkérdőjelező bejegyzéseket többen osztották meg a Facebookon, mint azokat a posztokat, amelyeknek a szerzői hittek a rémtettek elkövetésében.
Az sem elhanyagolható tény, hogy a kutatásban vizsgált 20 országból (köztük 14 uniós tagállam) Szlovákiában terjedtek a leginkább a mészárlást megkérdőjelező bejegyzések. A kutatók szerint ezeket a posztokat egyértelműen a Kreml-féle forrásokra hivatkozva terjesztik, és valótlan információkon alapulnak.
Az efféle vélemények egyre gyakrabban jelennek meg az Új Szó Facebook-oldalán található cikkek kommentszekciójában is. Az április 13-án közzétett, „Bucsában már 400 holttestet találtak, sokakat tömegsírokban vagy elégetve” című cikkünk alá például 25 hozzászólás érkezett, ezek túlnyomó többsége hazugságnak tartja a mészárlással kapcsolatos híreket. Voltak olyan kommentelők is, akik egyenesen azt állították, hogy az ukránok a felelősek az áldozatokért.
„Ukránok voltak, mindenki tudja, csak próbálják a szót terelni, az ukrán nácik csinálják”
– írta az egyik hozzászóló.
Egy későbbi, április 18-án közzétett cikkünk alá, amely arról szólt, hogy Putyin kitüntette a bucsai vérengzésben részt vevő katonákat, 204 hozzászólás érkezett. A kommentelők egy jelentős része ebben az esetben is hazugsággal vádolta az ukránokat, az újságírókat, általánosságban a médiát, valamint lapunkat is. Ezen hozzászólások közt is felbukkant az a nézet, amely szerint „több tucat bizonyíték van arra”, hogy a mészárlást az ukránok rendezték meg.
Hogy pontosan miért jelennek meg az efféle hozzászólások, és miért próbálják sokan megkérdőjelezni a háborús rémtettek súlyát, arról Szicherle Patrikot, a Political Capital elemzőjét kérdeztük.
Ön hogy látja, közel két hónappal a háború kirobbanása után valóban megsokszorozódtak az orosz agressziót relativizáló hozzászólások és vélemények?
Az inautentikus online viselkedés, vagy hétköznapibb nevén a „trollkodás” régóta része a Kreml dezinformációs eszköztárának, a módszer maga nem újdonság, érdemes például a Brexit-kampányra vagy a 2016-os amerikai elnökválasztásra gondolni, ahol nagy számban vetették be a szentpétervári „trollgyár” munkatársait. A háború miatt tovább éleződött a Nyugat és Oroszország viszonya, konfliktusa, ez pedig természetszerűleg magával hozta a trollok aktivitásának emelkedését, amit tovább növelhet, hogy jelenleg számos orosz állami médium ki van tiltva az EU információs teréből. Ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy az orosz narratívák – melyek gyakran a főáramú sajtó cikkei alatt tűnnek fel – eljutnak olyan felhasználókhoz is, akik egyébként nem találkoznának velük.
Honnan eredhet az a nézet, miszerint a civil ukrán áldozatokat ábrázoló képek pusztán beállított fotók? Egyáltalán miért próbálják sokan relativizálni a helyzetet, akár azzal, hogy az ukránokat is bűnösnek állítják be? Ez az orosz propaganda eredménye?
Ezek a narratívák az orosz propagandamédiumokból erednek – például a magyar nyelvű Kreml-barát Orosz Hírek portál számos alkalommal osztott meg cikkeket, amikben azt állították, hogy a bucsai mészárlás csak megrendezett, a holttestek valójában felkelnek a földről, stb. Ezeket az állításokat terjesztik aztán tovább Facebook-kommentekben a hivatásos trollok vagy éppen a lelkes Kreml-párti aktivisták. A miértre pedig az lehet a válasz, hogy attól függ: a hivatásos trollok esetében elmondható, hogy nekik ez a munkájuk. Az, hogy ezért mennyi pénzt kapnak, jó kérdés; a szentpétervári Internet Research Agency esetében vélhetően orosz szinten meglehetősen jó fizetés jár a munkáért. A Kreml-párti aktivisták esetében vélhetően az viszi őket előre, hogy számukra a Kreml igazsága az egyetlen létező igazság, és ténylegesen a lehető legtöbb embert szeretnék erről meggyőzni.
Elképzelhető, hogy a lakosság egy jelentős része nem is szembesül az orosz propagandával, és pusztán csak azért kezdi el megkérdőjelezni az ukrán civil áldozatokkal kapcsolatos híreket, mert alapvetően nem hisz a főáramú sajtónak?
A főáramú sajtóba vetett bizalom megrendülésének mindenképpen szerepe lehet ebben, de ugyanilyen fontos lehet a főáramú politikai elitbe vagy éppen a nyugati intézményrendszerbe vetett bizalom gyengülése. Amennyiben az olvasók nem bíznak e szereplőkben, akkor hajlamosabbak lehetnek más források után nézni és elfogadni az onnan származó magyarázatokat. Ki kell emelni egyébként, hogy a Kremlnek már bőven elég, ha a lakosság megkérdőjelezi a tényszerűen bizonyítható állítások igazságtartalmát, és elképzelhetőnek tartja a valóságtól eltérő magyarázatokat is – nincs szüksége arra, hogy egyértelmű igazságnak fogadják el az orosz álláspontot.
Mit gondol, mennyire befolyásolta a magyar hozzászólók véleményét Volodimir Zelenszkij személye és kijelentései? A választást megelőzően többször is negatív hangnemben nyilatkozott Orbán Viktorról. Elképzelhető, hogy ezzel ellenérzést váltott ki a magyar kommentelők egy részéből, akik egyébként nem feltétlenül voltak ukránellenesek?
Ezeknek talán annyi szerepük lehetett, hogy hihetőbbé tették a magyar ellenzék és Ukrajna közti kooperációt emlegető kormánypárti narratívát, ugyanakkor ukrán részről ezek mögött a hozzászólások mögött nem a magyar választási kampány befolyásolása, hanem a lehető legszélesebb körű nyugati támogatás biztosítása állt. Összességében e megnyilvánulások hatását nem becsülném túl, a jelenlegi magyar kormánypárti médiafölényben a Fidesz kellően hatékonyan tudja eljuttatni az üzenetét a választók nagyon széles tömegéhez; ez a háború vagy béke narratíva esetében sem Zelenszkij elnök megnyilvánulásain múlt.
Az átláthatóság kérdése
Az NBÚ már élt is az újonnan kapott jogkörével, a törvény életbe lépése óta négy ilyen portált blokkoltak le. A közvéleményben azonban nem aratott osztatlan sikert a koalíció álhírek ellen folytatott harca: az ellenzék egyenesen cenzúráról és a sajtószabadság megsértéséről beszél, viszont a civil szervezetek sem feltétlenül értenek egyet a fejleményekkel. A Transparency International Slovensko (TIS) például úgy véli, a kezdeményezés önmagában jó, de az álhírportálok blokkolásának folyamata nem eléggé transzparens.
A törvény értelmében jelenleg az NBÚ a saját belátása alapján dönthet arról, milyen portálokat blokkol, és az indoklást nem is köteles közzétenni. Juraj Krúpa (OĽaNO), a parlament védelmi bizottságának elnöke az Aktuality.sk portálnak adott interjújában elmondta, az NBÚ nemcsak a portálon megjelenő tartalmat értékeli, hanem a hazai titkosszolgálatokkal együttműködve azt is figyeli, milyen pénzmozgások zajlanak az egyes sajtótermékek háza táján. Utóbbi esetében viszont titkosított információkról van szó, ezért nem is teszik közzé a döntések indoklását (a Hlavné správy nevű hírportál blokkolása után azonban kiszivárgott egy videó, amelyen a lap egyik munkatársa kenőpénzt fogad el az orosz nagykövetség katonai attaséjától).
A TIS viszont nem tartja elfogadhatónak ezt a magyarázatot.
„Megértjük, hogy a kockázatok kiértékelésekor érzékeny és titkosított információkkal is dolgoznak, és nem lehet mindent közzétenni. Az viszont, hogy az NBÚ egyáltalán nem hozza nyilvánosságra a döntései indoklását, nehezen elfogadható. Az a határozat, amellyel az NBÚ a Hlavné správy blokkolásáról döntött, sem tűnik megfelelően megindokoltnak”
– olvasható a szervezet közösségi oldalán.
A megoldás
A törvény problémás mivoltát a koalíció is elismeri, éppen ezért módosításokat szeretnének végrehajtani. Krúpa az említett interjúban arról is beszélt, hogy a bíróságot is be kellene vonni a döntési folyamatba, vagyis az érintett portálok üzemeltetői az igazságszolgáltatás szervei előtt védhetnék még a saját igazukat. A védelmi bizottság vezetője kiemelte, ezek az ügyek a megszokottnál gyorsabban kerülnének a bíróság elé, hiszen a perek gyakran évekig is elhúzódnak, és egy ilyen hosszú időre történő blokkolás gyakorlatilag az adott portál megszűnésével lenne egyenlő. Az OĽaNO képviselői továbbá azon is dolgoznak, az álhírportálok blokkolása ne csak átmeneti lehetőség legyen, hanem tartós felhatalmazást kapjon az NBÚ.
Nincs egyezség
Krúpa korábban azt mondta, bízik abban, hogy a javaslatot be tudják terjeszteni a parlament áprilisban kezdődő ülésére. Most már azonban nyilvánvaló, hogy erre nem kerül sor. Felkerestük a védelmi bizottság elnökét, aki elmondta, már kidolgoztak egy komplex javaslatot, viszont azért nem került a parlament elé, mert a koalícióban egyelőre nem sikerült egyezségre jutniuk.
„Információs háborúban állunk, és a közhangulat az oroszoknak, valamint az oroszbarát ellenzéknek köszönhetően lassacskán megváltozik. Ezért is fontos, hogy legyen olyan jogszabályi rendelkezés, amely igazságosan, ugyanakkor hatékonyan kezeli a téves információk hullámát, amely Szlovákiát is elérte”
– nyilatkozta lapunknak Krúpa.
Legkorábban júniusban
A módosítások egyik ellenzője Ondrej Dostál, az SaS igazságügyi államtitkára. Lapunk megkeresésére elmondta, nem magával a változtatással, hanem annak formájával van problémája. Az OĽaNO képviselői ugyanis törvénymódosító javaslatban gondolkoznak, ami Dostál számára nem elfogadható.
„A probléma megoldásának szükségességében teljesen egyetértek Krúpa úrral. Mindazonáltal fenntartom azon álláspontomat, hogy a tartós megoldásnak a hagyományos jogalkotási módszerrel kell megszületnie, vagyis egy kormányjavaslat formájában kell beterjeszteni, amelyet tárcaközi egyeztetésre is bocsájtanak”
– magyarázta a képviselő. Hozzátette, ha lesznek is változtatások a mostani törvényben, legkorábban csak a parlament júniusi ülésén lehet elfogadni őket.
Dostál álláspontjával ért egyet a TIS is.
„Az OĽaNO képviselői néhány napja jelezték, tisztában vannak a hiányosságokkal, és állandó szabályokat szeretnének felállítani. A rendes jogalkotási folyamat és a nyilvános vita helyett azonban módosító javaslat útján szeretnék megoldani a helyzetet. Ezt a mai napig sem ismerjük, holott a parlamentnek a következő napokban kellett volna tárgyalnia róla. A szólásszabadság ilyen súlyos módosításakor egy kissé szisztematikusabb és átláthatóbb módszert várnánk el a koalíciótól”
– üzente a civil szervezet.
Haladék
Az NBÚ blokkolásai felhatalmazása csak ideglenes, június 30-án lejár. Elképzelhető, hogy a koalícióban még addigra sem lesz egyezség a módosításokat illetően, ezért a képviselők egy csoportja a mostani ülésre beterjesztett egy olyan javaslatot, amely egészen szeptember 30-ig lehetővé tenné az álhírportálok blokkolását. A képviselőknek eddig lesz idejük konszenzusra jutni. A javaslatról a következő napokban tárgyal a parlament. Krúpa ezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak, ez idő alatt megpróbálják megtalálni a lehető legoptimálisabb megoldást.