Čaputová a megemlékezés alkalmával arra hívta fel a figyelmet, mivel ez a népirtás kevéssé ismert és dokumentált, nagyon értékesek a túlélők és a leszármazottaik által közvetített beszámolók. Az államfő az elnöki palotában fogadta az Erdőbádony (Badín) községből származó Adela Makovát, aki a családja és a többi roma ellen elkövetett rémtettekről mesélt. Az édesanyja és a nagyanyja beszámolója szerint a második világháború idején a Hlinka-gárdisták az utcán fogdosták össze a romákat, akiket aztán agyonlőttek. Makovának a partizánokhoz csatlakozó édesapját is megölték. Čaputová a közösségi oldalán, szlovák és roma nyelvű bejegyzésében azt írja, ahhoz, hogy a történelem ezen szörnyű eseményei ne ismétlődhessenek meg, meg kell értenünk, miként sújtja a gyűlölet, a megaláztatás és a diszkrimináció azokat, akik ellen irányulnak. Ahogy meg kell értenünk azt is, hogy miként juthat el a szavak szintjén megnyilvánuló előítélet és gyűlölet a tömeggyilkosságokhoz. „Ne felejtsünk!” – zárta az államfő.

Ne diszkrimináljunk

Senkit sem szabad diszkriminálni vagy alacsonyabb rendűnek beállítani származása, etnikai hovatartozása miatt – tette közzé a közösségi hálón Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő az emléknap alkalmából. „Úgy, mint más kisebbségeknek, a romáknak is előítéletekkel kell küzdeniük. Sokszor eleve kudarcra vannak ítélve és háttérbe szorítva a társadalomban. Ebbe nem szabad beletörődnünk” – szögezte le a kormányfő. Heger hangsúlyozta, a holokauszt az emberiség történetének legszörnyűbb fejezetei közé tartozik. „Azért is kell emlékeznünk ezekre a borzalmakra, hogy felismerjük a magukat álcázni próbáló, téves rasszista ideológiákat, amelyeket a különféle szélsőségesek terjesztenek” – figyelmeztetett a kormányfő.

Ismeretlen holokauszt

A romaügyi kormánybiztos, Ján Hero az auschwitzi haláltábor területén létrehozott emlékhelyen és a szeredi Holokauszt Múzeumban, majd Zójomban és Besztercebányán is megemlékezett a népirtás áldozatairól. Hero részt vett a szeredi múzeum „A romák üldöztetése a holokauszt idején” című kiállítás megnyitóján is. A kormánybiztos szerint gyakran „ismeretlen” holokausztnak nevezik a romák ellen a második világháború idején elkövetett népirtást. „Nem ismert ugyanis a mértéke, de gyakran a fiatalabb roma generációk tagjai sem tudnak róla” – mutatott rá a kiállításmegnyitóval kapcsolatban.

A kormánybiztost auschwitzi útjára szlovákiai roma nemzetiségű fiatalok is elkísérték. „Fontos, hogy ők legyenek az a generáció, amely megőrzi a történelem ezen eseményeinek az emlékét. Mindezt azért, hogy ez soha többé ne ismétlődhessen meg” – mondta Hero a közösségi oldalán nyilvánosságra hozott videóban. Hangsúlyozta, bár nagyon szörnyű eseményekről van szó, ezek a romák történelmének a részét képezik. A kormánybiztos arról is beszélt, a gyűlölet hangjai ma is hallhatóak, amelyek félelmet keltenek. Abban bízik azonban, a fiatal generáció tudatosítja mindezt, és keresi majd az útját annak, hogy felszámolja ezt a gyűlöletet. Ezt hivatala egyik céljaként jelölte meg. A roma holokauszt dunaszerdahelyi emlékművénél, a Hal piac téri parkban kedden délután szintén megemlékezést tartottak.

Az auschwitzi éjszaka

1944. augusztus másodikáról har­madikára virradó éjszaka az auschwitzi haláltáborban 2897 romát, főleg nőket, gyerekeket, időseket gyilkoltak meg gázkamrákban. Egyes beszámolók szerint, mivel már hosszabb ideje a táborban tartották fogva őket és látták, mi történt a többi deportálttal, tudták, hogy mi vár rájuk. Ezért, amikor a gázkamrák felé hajtották őket, ellenállást tanúsítottak, amit azonban az őrök géppuskatűzzel levertek. Azokat, akik elrejtőztek, az SS másnap reggel agyonlőtte. Ezzel teljesen kiirtották az auschwitzi un. roma tábort. Ennek az eseménynek az évfordulóján tartják több országban, így Szlovákiában is a roma holokauszt, vagy más néven a porajmos emléknapját.

A történészi kutatásokból kiderült, működésének éveiben az auschwitzi haláltáborban összesen 22 ezer romát gyilkoltak meg. Mivel azonban a náci Németország által a romák ellen elkövetett népirtásról kevés adat maradt fent, az áldozatok teljes számának megállapítása rendkívül nehéz. Az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma 285 650-re teszi a meggyilkolt romák számát, de az áldozatok valódi száma ettől jóval több lehetett. A szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete (UPN) szerint hozzávetőlegesen fél millió, más becslések szerint akár több mint egymillió romát gyilkolhattak meg.

Szlovák bábállam

A náci Németországgal szövetséges, a háború idején létezett szlovák bábállam a saját területén is üldözte a romákat. A közösség tagjait munkatárborokba zárta. Az ország német megszállását követően pedig itt is tömeggyilkosságok történtek. A ma már Besztercebányához tartozó Keremcse (Kremnička) községben legkevesebb 109 roma származású személyt öltek meg, Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) városában pedig 26 személyt. Ezzel együtt is igaz, hogy a Szlovákia területén a romák ellen elkövetett népirtások részleteit eddig csak kis mértékben tárták fel. A holokauszt Szlovákiából származó roma áldozatainak számára vonatkozóan is csak becslések vannak, az említett amerikai intézet például hozzávetőlegesen 10 ezer főre teszi ezt a számot.

Magyarország

Dél-Szlovákia a második világháború idején Magyarországhoz tartozott. A magyarországi romák deportálása során a legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak. Az itt fogva tartott nőket, férfiakat és gyerekeket rendkívül rossz körülmények között tartották. Sokan belehaltak az éhezésbe és a bántalmazásba, vagy a Németország felé tartó erőltetett menetelés során vesztették életüket. Bársony János történész a 168 óra hetilapnak adott interjúban arról beszélt, becsléseik alapján mintegy tizenhatezer magyar roma veszítette életét közvetlenül a holokauszt által. És további 7-8 ezer roma ember halt meg, akit katonaként soroztak be. 

(TASR, 168 óra)