„Az ukrán kőolajszállító társaság rábólintott a Slovnaft és a Mol javaslatára, amely szerint az ukrajnai szakaszért fizetett tranzitdíjat átmenetileg átvállaljuk. A Slovnaft már átutalta az összeget a társaság számlájára, így újraindulhat a kőolajszállítás” – tájékoztatott szerdán délelőtt Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője. Közlése szerint ezzel a megoldással az orosz fél is egyetértett. Hasonló hangnemben nyilatkozott a Mol is. Az orosz RIA Novosztyi hírportál szerda délutáni híre szerint, amelyet később a Reuters hírügynökség is közzétett, az ukránok megerősítették, hogy megérkezett a számlájukra a tranzitdíj, az orosz Transznyefty olajszállító társaság ezért közép-európai idő szerint délután háromtól megkezdte a vezeték feltöltését, estére így újra beindult a szállítás. „A Slovnaft pozsonyi finomítójának a gyártása a szállítások leállása idején is folyamatos volt, a szlovák piac ellátását így zökkenőmentesen biztosítottuk” – jelezte Anton Molnár.

Többnapos leállás

Az orosz Transznyefty olajszállító társaság kedden jelentette be, hogy már augusztus 4-e óta nem érkezik orosz olaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül Szlovákiába, Csehországba és Magyarországra, mivel Ukrajna felfüggesztette az orosz olajszállításokat, arra hivatkozva, hogy az Oroszország elleni hetedik brüsszeli szankciós csomag miatt nem jutott hozzá az oroszok által fizetett tranzitdíjakhoz. Ez utóbbit előre fizetik, vagyis egy adott dátumig az orosz félnek át kell utalnia a tranzitdíjat ahhoz, hogy továbbra is szállíthasson olajat a Barátság kőolajvezeték Ukrajnán áthaladó részén. Az oroszok szerint ők már júliusban kifizették az augusztusi tranzitdíjat az ukrajnai Ukrtransznafta vezetéküzemeltetőnek, de a pénzt visszaküldték a számlájukra, emiatt pedig az ukránok nem engedtek át több orosz olajat. Az oroszok ugyan megpróbáltak más formában fizetni, ezt azonban az ukránok elutasították.

Szövevényes szankciók

A nyugati országok által bevezetett szankciók miatt számos orosz bankot lekapcsoltak a nemzetközi SWIFT-rendszerről, ennek következtében pedig sok esetben gyakorlatilag lehetetlenné vált a pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. Lukáš Kovanda, a Trinity bank cseh közgazdásza szerint a nyugati országok Oroszország ellen bevezetett szankciói miatt jogi bizonytalanság keletkezhetett. „Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az Európai Unió ugyan megtiltotta az olyan, orosz állami tulajdonban levő vállalatok, mint például a Transznyefty ügyleteit, az olaj- és gázkereskedelem szegmensét azonban kivette a tilalom hatálya alól” – figyelmeztet Kovanda.

Sulík derűlátó

Richard Sulík gazdasági miniszter szerint a kőolajszállítás felfüggesztésének az oka, hogy az egyik nyugat-európai bank – az uniós szankciókra hivatkozva – nem utalta át a tranzitdíjat. „Miután megállapodás született arról, hogy a Slovnaft átmenetileg átvállalja a fizetést, és átutalja az ukránoknak az augusztusi tranzitdíjat, a szállítások újraindulhatnak” – mondta el szerdán délelőtt Sulík. A tárcavezető szerint az ügyletet egyébként a ČSOB bank bonyolította le, miközben a tranzitdíjként átutalt összeg nagyjából 9–10 millió euró körül mozog.

A gazdasági miniszter szerint azonban a mostani megoldás, vagyis amikor a Slovnaft fizeti az augusztusi tranzitdíjat, csak átmeneti, így mielőbb igyekeznek tartós megoldást találni. „Az, hogy leállt az olajszállítás, nem az orosz és nem is az ukrán fél hibája” – hangsúlyozta Sulík. Elmondása szerint a hiba valahol Nyugat-Európában történt, amikor egy ottani pénzintézet nem utalta át az összeget, és visszautalta az oroszoknak. Nem keresnék más politikai összefüggést e mögött, mert valójában nincs is ilyen” – tette hozzá a miniszter. A mostani leállás ráadásul nem az első, Sulík szerint az ukrajnai orosz invázió kezdete óta ez már a negyedik olyan eset, amikor megszakadt az olajellátás. Ezek azonban mindig rövid távú zavarok voltak.

Magyar uszítás

Míg a szlovák gazdasági miniszter határozottan kizárta, hogy az ügynek politikai háttere lenne, a magyar kormánypárti sajtó ezt is az ukránok elleni uszításra használta fel. Az origo.hu szerdán reggel megjelent, „Az olajjal akarnak zsarolni az ukránok” című cikkében máris azzal riogatott, hogy „az orosz–ukrán háború új szakaszba lépett, miután Kijev megpróbálja a Barátság kőolajvezeték elzárásával zsarolni az európai országokat”. „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök céljai egyértelműek: minél nagyobb káoszt akar Európában, másrészt vissza akar vágni Magyarországnak azért, mert mi nem vagyunk hajlandóak belesodródni a háborúba és nem küldünk fegyvereket Ukrajnának” – áll az origo.hu cikkében.

A leghosszabb vezeték

A Barátság csővezeték – amely a Wikipédia szerint a világ leghosszabb kőolajvezetéke – az orosz olaj európai szállításainak fő artériája. A csővezeték a délkelet-oroszországi Szamara városnál kezdődik, ahol a Nyugat-Szibériából az Uralból és a Kaszpi-tengertől érkező olajat táplálják bele. A belarusz Mazir városnál északi és déli ágra szakad. Az előbbi Lengyelország és Németország felé folytatódik, míg a déli ág Ukrajnában, a magyar és a szlovák határ közelében két irányba ágazik el. Az egyik Magyarországra halad, a másik Szlovákiába. Ez utóbbin kapja az orosz kőolajat Csehország is. (mi, TASR, MTI)