Az egészségügyi minisztérium és a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) között egyre feszültebb a helyzet. A Vladimír Lengvarský (OĽaNO) által bemutatott béremelési javaslat nem győzte meg az orvosokat, sőt, Peter Visolajský, a LOZ elnöke tömeges felmondással fenyegetőzik. A miniszter most azt üzente az orvosoknak, szerinte ez a hozzáállás nem segíti elő a konstruktív párbeszédet és az egészségügy problémáinak rendezését.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az egészségügyi dolgozók béremelési javaslatát a szakmai körök nem fogadták kitörő lelkesedéssel. A nővéreket, az orvosokat és a mentősöket képviselő érdekvédelmi szervezetek javarészt csalódottságukat fejezték ki.
Legutóbb például Peter Visolajský szólalt fel Lengvarský és Igor Matovič pénzügyminiszter javaslata ellen. A LOZ elnöke közel 10 hónapon át tárgyalt a kormány képviselőivel az orvosok követeléseiről. Mint mondta, önmagában nem a fizetésemelési javaslattal van problémájuk, hanem azzal, hogy szerintük a minisztérium nem veszi figyelembe az álláspontjukat. Ők ugyanis úgy vélik, hogy a bérezés rendezése önmagában nem oldja meg a szlovák egészségügy problémáit. A helyzet megoldására 8 követeléssel álltak elő, és ezek közül csak kettő vonatkozott a nővérek és az orvosok bérére.
A fizetésemelési javaslat ellenére Peter Visolajský, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke állítja, a kormány továbbra sem veszi komolyan a követeléseiket, így nem maradt más hátra, mint a tömeges felmondás.
A hónapokig húzódó tárgyalások után Igor Matovič pénzügyminiszter és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) a múlt hét végén bemutatták az orvosok és a mentősök béremelésére vonatkozó javaslatot.
Igor Matovič pénzügyminiszter és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) a nővérek béremelési javaslata után ismertették az orvosok és a mentősök fizetésére vonatkozó elképzeléseiket is.
Az alapgondolat hasonló, mint a nővérek esetében: az alapbér együtthatóinak növelése mellett az orvosok fizetése minden ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával emelkedne. A szakvizsga előtt álló orvosok alapbére 2023-ban a két évvel korábbi átlagfizetés 1,4-szeresére nőne (a jelenlegi szorzó 1,25). A szakvizsgával rendelkező orvosok esetében marad a 2,3-as szorzó, viszont a ledolgozott évek utáni juttatást ők is megkapják.
Ami pedig a mentősöket illeti, esetükben az együttható 1,05-ről 1,08-ra emelkedik.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az alapgondolat ugyanaz, mint a nővéreknek kínált ajánlatnál: az alapbér megemelése mellett az orvosok és a mentősök plusz juttatásra számíthatnak a ledolgozott évek száma után is.
A javaslat
Ami az alapbért illeti, az összes kórházban dolgozó egészségügyi alkalmazottnak törvényileg szabályozzák a fizetését. A viszonyítási alapot a két évvel korábbi átlagbér jelenti, a szakképzettségtől függően pedig változnak a szorzók, amelyek alapján a fizetések összegét kiszámolják. A szakvizsga előtt álló orvosok (vagyis az atesztációval nem rendelkezők) jelenleg a két évvel korábbi átlagbér 1,25-szörösét kapják kézhez, ami bruttó 1416 eurónak felel meg. Matovičék viszont azt javasolják, hogy az említett szorzó 1,4-re emelkedjen, aminek köszönhetően az alapfizetésük 2023 januárjától bruttó 1695 euróra emelkedne.
A szakvizsgával rendelkező orvosok alapbére viszont nem emelkedne. Matovič ezt azzal magyarázza, hogy Szlovákiában az ateszált orvosok keresete a szomszédos országokhoz, főként Csehországhoz képest is jónak számít. Ők jelenleg a két évvel korábbi átlagfizetés 2,3-szorosát keresik meg, bruttó 2605 eurót.
A mentősök esetében az átlagbér szorzója 1,05-ről 1,08-ra, a szakosodott mentősök esetében pedig 1,09-ről 1,13-ra emelkedne. Ennek eredményeként jövőre bruttó 1307, illetve 1368 eurót keresnének.
A felsorolt alapbérek mellett az összes említett egészségügyi dolgozó plusz juttatást kapna a szakmai tapasztalatáért. Minden egyes ledolgozott év után az átlagbér 1 százalékával nőne a fizetésük, legfeljebb 20 évig. Így 2023-tól egy 20 éves tapasztalattal rendelkező mentősnek és orvosnak (függetlenül a szakvizsgától) további 242 euró ütné a markát.
Tömeges felmondás
Az orvosok béréről elsősorban Peter Visolajský egyeztetett a kormánnyal. A LOZ elnöke már hónapok óta nem tudott dűlőre jutni a miniszterekkel, mivel nemcsak a béremeléssel kapcsolatban vannak követelései. Állítja, az egészségügy olyannyira elhanyagolt állapotban van, hogy a béremelés önmagában nem oldja meg a külföldre vándorló munkaerő problémáit. Nyolc követelést állított össze, amelyben rendszerszintű megoldásokat követelt az egészségügyi minisztériumtól, az oktatástól kezdve a kórházak problémáinak rendezésén át egészen a nővérek fizetéséig. Visolajský követelései mögé beálltak a munkatársai is, elmondása szerint mintegy 3500 orvos hajlandó beadni a felmondását, ha a tárca nem teljesíti az elvárásaikat.
A fizetésemelés bejelentését követően a LOZ vezetője csalódottan nyilatkozott. Elmondta, az egyeztetések már csaknem 10 hónapja zajlanak, és a kormány továbbra is csak a bérezési kérdésekkel foglalkozik, ami önmagában nem oldja meg a rendszerszintű problémákat.
„Innen is szeretném felszólítani a szlovákiai kórházakban dolgozó orvosokat, hogy a felmondásukkal is csatlakozzanak a kormányra gyakorolt nyomáshoz. Más lehetőség nincs”
– fogalmazott Visolajský.
Időhúzás
Később a Facebook-oldalán is közzétett egy bejegyzést, amelyben rámutatott, miért nem működik az egyezkedés a kormánnyal. Mint írta, áprilisban és májusban találkoztak az orvostanhallgatók képzéséért felelős osztály vezetőjével, akivel közölték, a pályakezdő orvosoknak a legtöbb problémája az egyetem elvégzése utáni időszakkal van, amíg a szakvizsgára készülnek fel. Azt követelték, minél előbb reformálják meg a rendszert, hogy megállítsák a fiatal munkaerő elvándorlását. A szakosztály vezetője azt mondta, a tervek kidolgozásához legalább egy öt szakemberből álló csapatra, és mintegy másfél évre van szükség. Az elmúlt hónapokban azonban egyáltalán nem történt előrelépés.
Elégedetlenség
A fizetésemeléssel kapcsolatos javaslattal a mentősök sem elégedettek. Lukáš Jurina, a kassai mentősöket képviselő szervezet vezetője elmondta, a Matovičék ajánlata korántsem egyezik azzal, amit ők javasoltak. Úgy véli, azok a mentősök, akik még nem dolgoztak le legalább nyolc évet, a magas infláció miatt a fizetésemelésből szinte semmit sem éreznek meg. Megjegyezte, augusztus 26-ig kaptak időt arra, hogy döntsenek a javaslatról, ezért hamarosan újra tárgyalóasztalhoz ülnek a kormánnyal. Az sem zárta ki, hogy az orvosokhoz hasonlóan ők is a tömeges felmondáshoz folyamodnak.
Üzengetés
Mivel Visolajskýék a legutóbbi, pénteki tárgyalások során sem kaptak érdemi javaslatokat ezekre a problémákra, a LOZ vezetője úgy nyilatkozott, nincs más megoldás, mint a tömeges felmondás.
Pár nappal később a közösségi oldalán igyekezett szemléltetni, mi is a problémájuk a minisztérium hozzáállásával. A bejegyzésében elsősorban Monika Jankechovát, a tárca oktatásért és emberi erőforrásokért felelős osztályának igazgatóját bírálta. Mint írta, a szakszervezet már áprilisban jelezte, a felmérések alapján a pályakezdő orvosoknak leginkább a szakvizsga előtti időszakkal van problémája, ezért is mennek külföldre dolgozni. Az orvosi egyetem elvégzése után a pályakezdő orvosok még nem végezhetnek önállóan beavatkozásokat, egy szakvizsgával rendelkező orvos felügyelete alatt dolgoznak. Ez az időszak a szakiránytól függően akár 4–6 évig is elhúzódhat. Visolajskýék szerint meg kellene reformálni ezt a rendszert, mert így képtelenség lesz megállítani a fiatal orvosok elvándorlását. Jankechová a tárgyalások során azt mondta, az új koncepció kidolgozásához legalább 5 újabb munkatársa lenne szükség az osztályán, és mintegy másfél évre. Visolajský azonban úgy véli, megfelelő megoldás lenne a cseh modell átvétele, amit tulajdonképpen „elég lenne átmásolni”, de a minisztériumnak ehhez is másfél év kell.
Lengvarský felszólalt
Vladimír Lengvarský viszonylag ritkán kommentálja a szakmai közegből érkező bírálatokat, ebben az esetben viszont felszólalt Visolajský kijelentései ellen. Azt üzente, elítéli a LOZ vezetőjének kirohanását a minisztérium alkalmazottaival szemben. Megjegyezte, Monika Jankechová komoly szaktekintélynek számít, aki sokéves elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, ezért sem engedhető meg az a hangnem, amit az orvos a közösségi oldalán használt.
„Az egészségügyi minisztérium tiszteletben tartja a Szlovák Orvosszakszervezetet, mint a partnerét az egészségügy fejlesztéséről szóló tárgyalások során. A nyilvános támadások, a kollégáink lealacsonyítása, sőt, megalázása a szakszervezeti képviselők részéről nem segíti elő a konstruktív párbeszédet. A minisztérium nem hajlandó a személyeskedések szintjére süllyedni. Ezért is szeretnénk megkérni a partnereinket, hogy hasonlóan álljanak hozzánk. Végül is csak elbizonytalanítjuk a szakmai közeget és a nyilvánosságot, akik tőlünk várják a megoldást”
– vélekedett az egészségügyi miniszter.
„Időbe telik”
A tárca emellett egy részletes tájékoztatást közölt arról, holt tart az orvosok követeléseinek teljesítése. A sajtóközleményben hangsúlyozták, az előző kormányok nem törődtek az egészségügy helyzetével, és az alkalmazottak, valamint a páciensek most ennek isszák meg a levét.
„Sok betegnek saját evőeszközt, törölközőt és vécépapírt kellett bevennie a kórházba, az egészségügyi dolgozóknak saját zsebből kellett megvásárolni a munkaruhát, a média penészes falakról és nem megfelelő körülményekről (elhelyezési, technikai és anyagi) számolt be, a kórházak fejlesztésébe csak a töredékét fektették annak, amire szükség lett volna, az új állami kórházak felépítése az utóbbi három évtizedben holtpontra jutott, a szlovák egészségügy így a hanyatlás szimbólumává vált”
– írta a minisztérium sajtóosztálya, amely szerint ezeket a károkat nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni. Bár az előző évben elfogadtak egy olyan átfogó reformcsomagot, amelyre 2004 óta nem volt példa, de ennek az eredménye is időbe telik.
Megnövelni az orvosok, a nővérek és a szülészasszisztensek számát, és törvényileg szabályozni, legalább hány dolgozóra van szükség ahhoz, hogy a betegek megfelelő ellátást kapjanak, illetve büntetőjogi felelősséget vállalni a számok betartásáért.
Bebiztosítani, hogy az egyetemekre több orvostanhallgatót vegyenek fel, illetve megreformálni a pályakezdő, szakvizsga előtt álló orvosok képzését.
Addig nem zárjanak be egyetlen kórházi osztályt sem, amíg nem biztosítják a személyzeti feltételeket ahhoz, hogy a megmaradó osztályok átvehessék a betegeket.
Annyira növelni a nővérek és a szülészasszisztensek bérét, hogy a szlovák egészségügy konkurenciaképes legyen, és hogy a betegek minőségi ellátásban részesüljenek.
A szakvizsga előtt álló orvosok alapbérét az átlagfizetés 1,7-szeresére, a szakvizsgával rendelkezőkét pedig a 2,6-szorosára növeljék, valamint vezessék be, hogy minden egyes ledolgozott év után további 3 százalékos juttatást kapjanak.
A szülői szabadságot számítsák be a szakmai gyakorlat idejébe a bérértékelési szempontok során.
Eltörölni a nem pénzbeli juttatások után fizetendő adót.
A követelések
A tárca állítja, a legtöbb követelés megoldásán már dolgoznak. Ami például a fiatal orvosok képzését illeti, a minisztérium tárgyalt a Szlovák Egészségügyi Egyetemmel (SZU), és megállapodtak, hogy több hallgatót vesznek fel az általános orvosi szakra. A szakvizsga előtt álló orvosok helyzetét is próbálják javítani, például úgy, hogy az oktatási intézményeknek kötelező lesz évi több időpontot is kiírni a szakvizsgára, emellett pedig dolgoznak egy új rendeleten is, amelyben átértékelik a felkészülési időszakok hosszát és a képzés tartalmát.
A kórházak finanszírozásával kapcsolatban a tárca megjegyezte, már dolgoznak az úgynevezett DRG-rendszer bevezetésén, amely több nyugat-európai országban is átláthatóbbá és igazságosabbá tette a fekvőbeteg-ellátás működését. Az új rendszer a jelenlegi tervek szerint 2024 januárjában indulhat el.
A munkaerőhiány stabilizálását a minisztérium elsősorban a múlt héten bemutatott fizetésemeléstől várja, illetve egy sor további intézkedéssel is szeretné vonzóbbá tenni a szlovák egészségügyet, mint például a nővérek és a szülésznők hatáskörének kibővítése, vagy a digitalizációs fejlesztések. Az általuk bemutatott fizetésemelés azonban nem éri el azt, amit az orvosok kértek. Ezt a tárca bővebben nem kommentálta, pusztán azt írták, az eddigi legmagasabb béremelésről van szó az orvosok számára.
Ami pedig a kórházi osztályok bezárását illeti, a tárca továbbra is állítja, a kórházhálózat készülő optimalizációja nem bezárásokkal, hanem átalakításokkal jár majd. Hogy ez pontosan milyen intézményeket érint, a tárca 2023-ban teszi közzé.
