A jelentés szerint a menedékkérelmek április és május közötti növekedése részben a venezuelaiak, és a szíriaiak kérelmei száma 32 százalékos, illetve 24 százalékos emelkedésére vezethető vissza.

Közölték: a venezuelaiak áprilisban 3655, májusban 4820, valamint a szíriaiak áprilisban 6485, májusban 8025 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be az EU-ban. Az afgánok 7695, a kolumbiaiak 3535, a pakisztániak 2890 kérelemmel fordultak a tagállamok illetékes hatóságaihoz.

Idén májusában további 6280 kérelmező nyújtott be ismételten, korábban elutasított menedékjog iránti kérelmet. Ez az adat áprilishoz képest 13 százalékkal, 2021 májusához képest pedig 20 százalékkal magasabb.

A legtöbb, 13 855 első alkalommal menedékkérőt májusban Németország vette nyilvántartásba. Ez az EU-ban első alkalommal menedékjog iránt fordulók 22 százalékát tette ki. Németországot Spanyolország (10 200) követte, megelőzve Franciaországot (9800), Olaszországot (6450) és Ausztriát (5645). Az ebben az öt tagállamban beadott kérelmek együttesen az EU-ban először menedéket kérők közel háromnegyedét (73 százalékát) tették ki.

Kiemelték: májusban 2635, magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak valló menedékkérő nyújtott be első alkalommal menedékjog iráni kérelmet az uniós tagállamok egyikében. Az adat áprilishoz képest 17 százalékkal, 2021 májusához képest 97 százalékkal magasabb. A legtöbb felnőtt kísérő nélküli kiskorú Afganisztánból (1215), Szíriából (460) és Szomáliából (165) érkezett. Legtöbben közülük Ausztriában (770), Németországban (435) és Bulgáriában (320) fordultak az illetékes hatóságokhoz.

Megjegyezték továbbá: márciusban az Ukrajna elleni orosz háború miatt jelentősen megnőtt az első alkalommal menedéket kérő ukrajnai állampolgárok száma. Amíg a tagállamok februárban 2370 ukrajnai menedékkérőt regisztráltak, addig márciusban számuk 12 885-re emelkedett. Az ukrajnaiak által beadott menedékkérelmek száma azonban áprilisában 1510-re, májusában 1295-re csökkent – tette hozzá az uniós statisztikai hivatal.