Szlovákiában jelenleg 808 nővér dolgozik az otthoni ellátást biztosító ügynökségeknél (Agentúry domácej ošetrovateľskej starostlivosti – ADOS), és ez az államilag szabályozott szám már húsz éve nem változott. Ennyit térítenek a biztosítók – ezt is csak részben, mert az útiköltséget például maguk gazdálkodják ki az ügynökségek –, holott a lakosság számát és az otthoni ellátásra szoruló betegek arányát tekintve sokkal több szakképzett nővérre lenne szükség.

Kitanulnak, elmennek

A helyzeten most legalább részben javíthat az egészségügyi minisztérium által meghirdetett pályázat, amelyben 4,36 millió eurót különítettek el az EU helyreállítási alapjából a betegellátó ügynökségek fejlesztésére. A hosszú távú betegellátásra összesen 265 millió eurót hívhatunk le uniós forrásokból, de ide tartoznak a szociális és rehabilitációs intézmények is. Az otthoni betegellátás külön kategória, hiszen itt mégis csak a családra nehezedik a legnagyobb teher és költség. Ezért az államnak is megéri, hogy a beteggondozó ügynökségeket támogassa, mégis évtizedekig az egészségügyi és szociális ellátás peremén egyensúlyoztak.

Libuša Repiská, a nyitrai ADOS Repiská betegellátó ügynökség tulajdonosa és vezetője szerint a legnagyobb gondot, a nővérhiányt ez a támogatás sem oldja meg. „Most, a felhívás első fordulójában műszerekre, oximéterre, váladékleszívóra, oxigénpalackokra, Bioptron-lámpákra, fertőtlenítő germicid lámpákra, nővértáskákra pályázhatunk. Az alapfelszerelésünk megvan, de azért természetesen pályázni fogok, mindig jól jön valami új, jobb. Csakhogy mindezeket kezelnie is kell valakinek, és nővérekből évek óta nagy a hiány. Akik hozzánk jönnek, egy két év alatt mindent megtanulnak, és elmennek Ausztriába, Németországba” – ismerteti a helyzetet Repiská.

Toborzási pótlék kellene

Az ügynökségek egyik legnagyobb gondja évek óta az, hogy az egészségbiztosítók nem térítették meg az üzemanyagköltséget, márpedig a szolgáltatás lényege épp az, hogy házhoz mennek a beteghez. Pont ezért kellett rájuk órákig várni, mert úgy tervezték meg az útvonalat, hogy ne legyenek benne felesleges kitérők. Ami érthető is, de egy fájdalmakkal küzdő, türelmetlen betegnek nehéz elmagyarázni, hogy egyik nap reggel kilenckor, a másik nap pedig csak délután kettőkor jön a nővérke. „Ilyenkor nem lehet azt mondani, hogy hiszen van ideje, várhat, mert számukra nagyon is fontos a pontos napirend. Sajnos, a nővérhiány miatt is nehéz az ütemezés, mert a vérvételeket kora reggel kell elvégeznünk, utána kell betervezni az összes többi munkát. Mi még elég jól állunk, mert több mint húsz éve működünk, jó a hírünk, és mindig akadnak új jelentkezők, de nálunk is nagy a fluktuáció. Jelenleg két fizioterapeuta, négy nővér, egy asszisztens és négy mellékállású nyugdíjas dolgozik nálam, a főállásúak keresete bruttó 1300 euró, és évente kétszer-háromszor kapnak 500 eurós prémiumot. Ha kiírják az uniós pályázat második fordulóját, amelyben már a személyzet jutalmazására is lehet költeni, azt remélem, hogy legalább kétezer eurós toborzási jutalékot tudok adni a belépőknek. Még így sem tudok konkurálni a nyitrai kórházzal, ahol ötezer eurót és különféle pótlékokat kínálnak az újonnan belépőknek– igaz, így is alig akad érdeklődő. Épp most jött hozzám az ottani sebészetről egy nővérfiú, akinek az éjjeli szolgálatokból lett elege, egy másik nővért anyasági szabadság után vettem fel. A kritériumok szigorúak, legalább bakkalaureatusi szintű főiskolai végzettség szükséges ehhez a munkához. Ezzel pedig, valljuk be őszintén, külföldön már dupla fizetéssel el lehet helyezkedni” – magyarázza Libuša Repiská.

Az orvoson is múlik

Pedig igény a szolgáltatás iránt itthon is lenne, az idős és folyamatos ellátásra szoruló beteg nálunk is egyre több, és sokan közülük csak azért kerülnek szociális intézményekbe, mert a családtagok el sem tudják képzelni, hogyan boldogulnának az ellátásukkal. Különösebben nem is világosítja fel őket senki a házi betegápolás lehetőségeiről, mert az orvosok is tudják, melyik régióban mennyire működnek ilyen ügynökségek. A házi betegápolást ugyanis mindig ők írják elő, a hozzátartozó közvetlenül nem igényelheti. Végeredményben mindig a körzeti orvoson múlik, kihez jár házi betegápoló, és ki az, aki hírét sem hallja.

„Ajánlani szoktam a betegellátó ügynökséget a hozzátartozóknak, ha látom, hogy szeretnék otthon gondozni a beteget. Szabadságok idején vannak kiesések, volt már, hogy több ügynökséget is fel kellett hívnunk, mire valamelyik elvállalta a feladatot, de eddig még mindig mindenkit sikerült ellátnunk. Többnyire vérvételekre, infúziók beadására, felfekvések és fekélyek kezelésre, műtétek utáni gyógytornára igénylik a betegek a házi ellátást, és úgy tapasztalom, hogy mindenki elégedett is volt ezzel a formával. A gyógyuláshoz biztosan sokkal inkább hozzájárul az otthoni környezet, ahol a páciens szerettei között, nyugalomban töltheti a napjait” – mondja Adrián Frey körzeti orvos.

50 ezer beteg évente

A tapasztalatok ellenére mégis mintegy 30%-kal kisebb arányban veszi igénybe az otthoni betegellátást a szlovákiai lakosság, mint például a csehországi. Nem azért, mert nem lenne rá igény, hanem mert vannak régiók, ahol szinte egyáltalán nem elérhető ez a szolgáltatás. Elviekben az állam arányosan meghatározta, hány nővérnek kellene dolgoznia egy-egy régióban, de a gyakorlatban vannak országrészek, mint Gömör, ahol senki sem jelentkezik a hazai betegellátó ügynökségeknél, mindenki inkább külföldre megy. Jó húsz éve 809-ben határozta meg az egészségügyi minisztérium a hálózat bebiztosításához szükséges nővérek számát, de a lakosság elöregedése és az egyre fiatalabbakat érintő rákos megbetegedések, agyvérzések, valamint más folyamatos ellátást igénylő betegségek miatt egyre többen szorulnak napi szakszerű ápolásra.

Az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI) adatai alapján 2018-ban mintegy 44 ezer pácienst láttak el az otthonában az ügynökségek, de 2019-ben már 48 500-at. Aztán jött két covidos év, amikor a járvány következtében a súlyos betegek közül sokan meghaltak, másokat inkább kórházban, szociális intézményben hagytak a hozzátartozók, mert attól is tartottak, hogy az ápolók hozzák házhoz a fertőzést. Mostanra stabilizálódott a helyzet, idén decemberig várhatóan több mint 50 ezer beteget látnak el az ügynökségek.

Sokat lehet tőlük tanulni

„Édesapámhoz naponta járnak az ápolószolgálattól, a kórházban szerzett felfekvéseit kezelték, a katéterét cserélik, beadják az infúziót. A két év alatt nagyon sokszor cserélődtek a nővérek, volt, hogy az ügynökség igazgatója jött, mert nem volt kit küldenie. De összességében elégedett vagyok velük, kikezelték a felfekvéseket, olyan trükköket, gyógymódokat tudtak, amiről a kórházi nővérek szerintem nem is hallottak. Bennünket is megtanítottak, hogyan forgassuk, emeljük az ágyban, hogyan a legegyszerűbb megmosdatni, tisztába tenni. Ezek olyan dolgok, amit a kórházban senki nem mond el, nem is törődnek a betegek komfortérzetével. Ezt csak a házi ápolóktól lehet megtanulni, az biztos, hogy nélkülük nem tudnánk megbirkózni ezzel a helyzettel” – mondja egy olvasónk.

Az egészségügyi minisztérium is támogatja az otthoni ellátást, ezért fordít az uniós helyreállítási alapból 4,6 millió eurót az ADOS ügynökségek hálózatának fejlesztésére. 2025-re a tervek szerint az ügynökségeknél dolgozó nővérek száma elérhetné a 917-et, persze, kérdés, mivel fogjuk őket itt marasztalni. A betegeknél tett látogatásokat 1,63 millióról 1,84 millióra növelné a szaktárca, és az illetékesek abban bíznak, hogy az intézkedés következtében az év végéig 12 ezerrel növekedhet ez a szám. Pályázni október végéig lehet, a kiértékelések idejét is figyelembe véve kétséges, hogy még az idén a páciensek is érzékelni fogják az eredményt. Sokkal valószínűbb, hogy hosszú folyamatra kell számítani, amelynek a végkimenetele attól is függ, mennyivel hajlandó emelni a kormány az egészségügyi dolgozók bérét. Erről most folynak a tárgyalások, és ha a kormányválság vagy bármi más miatt ismét zátonyra futnak, akkor már semmi nem vethet gátat a nővérek tömeges távozásának. Akik pedig a kórházakból, rendelőkből távoznak, azok inkább külföldre mennek, vagy szakmát váltanak, mint hogy házi betegápolónak álljanak.

A gondozók juttatását is emelik

Júliustól, azaz augusztusi kifizetéssel azok juttatását is emelik, akik rászoruló családtagjaikat otthon gondozzák, ápolják. A mintegy 76 ezer érintett augusztusban már a minimálbérnek megfelelő 526,65 eurót kap, ha egy személyt ápol, és 699,15 eurót, ha két vagy több személy gondját viseli. A személyi asszisztensek órabére 5,20 euróra emelkedik.