II. Erzsébet, teljes születési nevén Erzsébet Alexandra Mária 96 éves korában hunyt el hagyományos nyári rezidenciáján a skóciai Balmoralban. Erzsébet a leghosszabb életű és leghosszabb ideig trónoló brit uralkodó volt, a legidősebb és leghosszabb ideig hivatalban lévő államfő, és a világtörténelem második leghosszabb ideig regnáló szuverén uralkodója. II. Erzsébet hetven éven át uralkodott, 1952 óta volt az Egyesült Királyság királynője és további 14 nemzetközösségi állam, valamint az anglikán egyház feje.

Erzsébet gyermekkora

1926. április 21-én császármetszéssel jött a világra anyai nagyapja mayfairi házában. A királynőt Cosmo Gordon Lang, York anglikán érseke keresztelte meg a Buckingham-palota magánkápolnájában. Édesanyja után Erzsébetnek, hat hónappal korábban elhunyt apai dédnagyanyja után Alexandrának, apai nagyanyja után pedig Marynek nevezték el. Szűk családja „Lilibet”-nek nevezte, ahogyan kisgyermekként magát nevezte. Erzsébet egyetlen testvére, Margit hercegnő 1930-ban született. A két hercegnőt otthon nevelték édesanyjuk és nevelőnőjük felügyelete alatt. Tanulmányaikat a történelemre, nyelvre, irodalomra és zenére összpontosították. Winston Churchill kormányfő így jellemezte Erzsébetet kétéves korában: „Egy karakter. Olyan tekintélyt sugárzó és elgondolkodtató tekintélye van, ami egy csecsemőnél meglepő.” Unokatestvére, Margaret Rhodes „vidám, de alapvetően értelmes és jól nevelt kislánynak” írta le. Erzsébet magánórákat kapott alkotmánytörténetből Henry Martentől, az Eton College rektorhelyettesétől és francia nyelvet tanult több anyanyelvű nevelőnőtől.

A trón várományosa

Nagyapja uralkodása idején Erzsébet volt a harmadik a brit trónutódlási sorban nagybátyja, Edward és apja mögött. Bár születése közérdeklődést váltott ki, nem számítottak arra, hogy királynő lesz, mivel Edward még fiatal volt, és valószínűnek tartották, hogy megnősül és saját gyermekei lesznek, akik megelőzik Erzsébetet az öröklési sorban. 1936-ban, amikor nagyapja meghalt, és nagybátyja, VIII. Edward lett a trónörökös, ő került a második helyre a trónöröklési sorban. Még ugyanebben az évben Edward lemondott, miután az elvált társasági hölggyel, Wallis Simpsonnal kötött házassága alkotmányos válságot idézett elő, következésképpen Erzsébet apja lett a király, aki a VI. György uralkodói nevet vette fel. Mivel Erzsébetnek nem voltak testvérei, ő lett a trón várományosa. Ha a szülei később fiút nemzettek volna, akkor a fiú lett volna a trónörökös, és Erzsébet fölött állt volna az öröklési sorban, amelyet akkoriban a férfiúi elsőbbség alapján határoztak meg.

A II. világháború idején

Erzsébet 1943-ban vállalkozott első önálló nyilvános szereplésére a Gránátos Gárdaezrednél (Grenadier Guards) tett látogatásán, amelynek ezredesévé az előző évben nevezték ki. 1945 februárjában kinevezték tiszteletbeli második altisztnek a Területi Segédszolgálatba. Sofőrnek és szerelőnek képezte magát, és öt hónappal később tiszteletbeli parancsnok-helyettes rangot kapott. A háború végén, az európai győzelem napján Erzsébet és Margaret inkognitóban elvegyült az ünneplő tömegben London utcáin. Erzsébet hercegnő 1947-ben indult első tengerentúli körútjára, szüleit kísérve Dél-Afrikába. A körút során, a 21. születésnapján a Brit Nemzetközösséghez intézett adásában a következő fogadalmat tette: „Mindannyiuk előtt kijelentem, hogy egész életemet, legyen az hosszú vagy rövid, az önök és a mi nagy birodalmi családunk szolgálatának szentelem, amelyhez mindannyian tartozunk.”

Házassága

Erzsébet 1934-ben, majd 1937-ben találkozott későbbi férjével, Fülöp görög-dán herceggel, akivel a dán király révén másod-unokatestvérek voltak, Viktória királynő révén pedig harmad-unokatestvérek. Miután 1939 júliusában harmadszor is találkoztak a dartmouthi Királyi Tengerészeti Főiskolán, Erzsébet – bár csak 13 éves volt – azt mondta, hogy beleszeretett Fülöpbe, és levelezni kezdtek. 21 éves volt, amikor 1947. július 9-én hivatalosan is bejelentették eljegyzésüket. Az eljegyzés nem volt ellentmondásoktól mentes; Fülöpnek nem volt megfelelő az anyagi helyzete, külföldi születésű volt (bár brit alattvaló, aki a második világháború alatt végig a Királyi Haditengerészetnél szolgált), és voltak testvérei, akik náci kapcsolatokkal rendelkező német nemesekhez mentek feleségül. Későbbi életrajzok arról számoltak be, hogy Erzsébet anyjának kezdetben fenntartásai voltak a házassággal kapcsolatban, és Fülöpöt „a hun” névvel cukkolta. Későbbi életében azonban az anyakirálynő azt mondta, hogy Fülöp „egy angol úriember”. Erzsébet és Fülöp 1947. november 20-án házasodtak össze a Westminster apátságban. Erzsébet 1948. november 14-én adott életet első gyermeküknek, Károly hercegnek, 1950. augusztus 15-én pedig megszületett Anna hercegnő.

Uralkodása

1952 februárjában VI. György meghalt, az akkor 25 éves Erzsébet hét nemzetközösségi ország királynője lett: Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika, Pakisztán és Ceylon, valamint a Nemzetközösség feje. Uralkodói névnek a II. Erzsébetet választotta. II. Erzsébetet 1953. június 2-án koronázták meg. A Westminster apátságban tartott koronázási szertartást a felkenés és az áldozás kivételével először közvetítette a televízió. Erzsébet utasítására koronázási ruháját a Nemzetközösség országainak virágos emblémáival hímezték ki. Erzsébet születése idején a Brit Birodalom folytatta átalakulását Nemzetközösséggé. 1952-es trónra lépésekor a királynő már több független állam vezetőjeként játszott szerepet. Uralkodása során a több száz hivatalos látogatást tett más országokban és körutazásokat a Nemzetközösségben; ő volt a legtöbbet utazó államfő. Ő volt az első brit uralkodó, aki Ausztráliát és Új-Zélandot is meglátogatta. Erzsébet 1960. február 19-én szülte meg harmadik gyermekét, András herceget. Negyedik gyermeke, Edward herceg 1964. március 10-én született. Az 1960-as és 1970-es években felgyorsult Afrika és a Karib-térség dekolonizációja. Több mint 20 ország nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától – a királynő támogatásával. A királynő 1972 októberében Jugoszláviába utazott, és ezzel ő lett az első brit uralkodó, aki a keleti blokkba látogatott. Erzsébet 1977-ben ünnepelte trónra lépésének ezüstjubileumát. Az egész Nemzetközösségben partikra és rendezvényekre került sor, amik újra megerősítették a királynő népszerűségét. Az öbölháborúban aratott koalíciós győzelem nyomán a királynő lett az első brit uralkodó, aki 1991 májusában az Egyesült Államok Kongresszusának együttes ülésén beszédet mondott. 1994 októberében ő volt az első trónon lévő brit uralkodó, aki orosz földre lépett.

Merényletek

Az 1981-es Trooping the Colour ünnepségen, hat héttel Károly herceg és Lady Diana Spencer esküvője előtt, hat lövést adtak le a királynőre közvetlen közelről, miközben az a londoni The Mallo-n lovagolt lován, Burmese-en. A rendőrség később kiderítette, hogy a támadó, a 17 éves Marcus Sarjean vaktöltényeket használt. Sarjean-t öt év börtönre ítélték, de három év után szabadon engedték. Még októberben a királynőt újabb támadás érte, amikor az új-zélandi Dunedinben tett látogatásán volt. A 17 éves Christopher John Lewis egy 22-es puskával lövést adott le rá egy, a parádéra néző épület ötödik emeletéről, de nem talált.

Nehéz évek

1992. november 24-én, trónra lépésének rubinjubileuma alkalmából tartott beszédében Erzsébet 1992-t annus horribilisnek (szörnyű évnek) nevezte. Márciusban második fia, András herceg elvált feleségétől, Sarah-tól, és Mauritius eltávolította Erzsébetet az államfői tisztségéből. Lánya, Anna hercegnő áprilisban elvált Mark Phillips kapitánytól, októberben Drezdában dühös tüntetők tojásokkal dobálták meg a királynőt egy németországi állami látogatás során, novemberben pedig nagy tűz ütött ki a Windsor-kastélyban, az egyik hivatalos rezidenciáján. 1996 decemberben Károly herceg és felesége, Diana hivatalosan is elváltak. A királynőt rengeteg kritika érte a Dianával való nehézkes kapcsolata miatt. 1997 augusztusában, egy évvel a válás után Diana egy párizsi autóbalesetben életét vesztette. A királyi család hallgatása és elzárkózása, valamint az, hogy a Buckingham-palota fölött nem eresztették félárbocra a zászlót, közmegdöbbenést váltott ki a nyilvánosságban. A királynő kénytelen volt televíziós adásban szólni a népéhez. Beszédében csodálatát fejezte ki Diana iránt, s emiatt a közvélemény ellenséges reakcióinak nagy része elpárolgott.

Jubileumok és legek sora

A királynő 2002-ben ünnepelte aranyjubileumát, trónra lépésének 50. évfordulóját. Nővére februárban, édesanyja pedig márciusban halt meg. Ismét kiterjedt körutat tett birodalmában, kezdve februárban Jamaicával. Londonban a háromnapos jubileumi főünnepség minden napján egymillió ember vett részt, a közönség lelkesedése a királynő iránt nagyobb volt, mint amire sok újságíró számított. 2007 novemberében ő volt az első brit uralkodó, aki gyémántlakodalmat ünnepelt. A királynő létrehozott a szeptember 11-i támadások brit áldozatainak emlékére egy emlékkertet, amelyet 2010-ben nyitott meg. 2012-es gyémántjubileuma trónra lépésének 60. évfordulóját jelentette, és az ünnepségeket az egész királyságában, sőt, a Nemzetközösségen belül és kívül is megtartották. Ő és férje kiterjedt körutat tettek az Egyesült Királyságban, míg gyermekei és unokái királyi körutakra indultak a nevében a Nemzetközösség más államaiban. Két olimpiát is megnyitott: nyári olimpiai játékokat Montrealban 1976-ban, és a 2012-es nyári olimpiai és paralimpiai játékokat Londonban. 2018. április 20-án a Nemzetközösség kormányfői bejelentették, hogy Károly követi őt a Nemzetközösség élén, amit ő „őszinte kívánságának” nevezett. 2019 márciusában felhagyott a közutakon való vezetéssel, nagyrészt a két hónappal korábbi, a férjét is érintő autóbaleset következtében. A királynő 2007. december 21-én dédnagyanyját, Viktória királynőt megelőzve lett a leghosszabb életű brit uralkodó, 2015. szeptember 9-én pedig a leghosszabb ideig regnáló brit uralkodó és a világ leghosszabb ideig regnáló királynője és női államfője. 2015. szeptember 9-én ő lett a legidősebb élő uralkodó, miután Abdullah szaúd-arábiai király 2015. január 23-án meghalt. Később, Bhumibol thaiföldi király 2016. október 13-án bekövetkezett halálát követően ő lett a leghosszabb ideig trónon lévő uralkodó és a leghosszabb ideig hivatalban lévő államfő. Robert Mugabe 2017. november 21-én történt lemondásával a legidősebb akkori államfő is Erzsébet lett. 2017. február 6-án ő lett az első brit uralkodó, aki zafírjubileumot ünnepelt, november 20-án pedig ő volt az első brit uralkodó, aki platina házassági évfordulót ünnepelt.

Az utolsó évek

Fülöp herceg 2021. április 9-én, 73 év házasság után halt meg, így Erzsébet lett az első brit uralkodó, aki Viktória királynő óta özvegyen uralkodott. A hírek szerint férje ágya mellett volt, amikor az meghalt, és négyszemközt megjegyezte, hogy halála „hatalmas űrt hagyott maga után”. Az Angliában akkoriban érvényben lévő Covid-19 korlátozások miatt a királynő egyedül ült Fülöp temetési szertartásán, ami világszerte részvétet váltott ki az emberekből. 2021 októberében a 2004-es műtétje óta először kezdett el járóbotot használni nyilvános szereplései során. 2021 október 20-án egy éjszakai kórházi tartózkodást követően egészségügyi okokra hivatkozva lemondta az észak-írországi látogatásokat és egy glasgow-i csúcstalálkozót. A királynő platinajubileuma 2022. február 6-án kezdődött, 70 évvel azután, hogy apja halála után trónra lépett. Erzsébet megújította az 1947-ben eredetileg tett, élethosszig tartó közszolgálat iránti elkötelezettségről szóló esküjét. A királynő március 29-én jelen volt a Fülöp hercegért tartott hálaadó istentiszteleten a Westminster-apátságban, de nem tudott részt venni az abban a hónapban tartott éves Nemzetközösségi Napi istentiszteleten, vagy az áprilisi királyi Maundy-istentiszteleten. 59 év óta először maradt le a májusi parlamenti államnyitóról. A platina jubileumi ünnepségek alatt a királynő nagyrészt erkélyes megjelenésekre szorítkozott. 2022. június 13-án ő lett a történelem második leghosszabb ideig regnáló uralkodója azok közül, akiknek pontos uralkodási ideje ismert, megelőzve Bhumibol Adulyadej thaiföldi királyt. 2022. szeptember 6-án a skóciai Balmoral-kastélyban kinevezte 15. brit miniszterelnökét, Liz Trusst, ez volt az első alkalom, hogy uralkodása alatt nem a Buckingham-palotában fogadta az új miniszterelnököt.

(168ó, shz)