A mint apacs. Ha az észak-amerikai indiánokra gondolunk, általában a prérin vándorló nomád törzseket képzelünk magunk elé, amelyek tagjai tollas fejdíszt viselnek, és bölényekre vadásznak. Csakhogy az egyes indián törzsek legalább annyira különböztek egymástól, mint Európa népei. Más nyelv, más vallási szokások, eltérő fejlettségi szintű társadalom. A legismertebb indián törzs alighanem az apacs. Ők például nem viseltek tollas fejdíszt, legföljebb hajpántot. Gyerekeiket arra tanították, hogy senki sem a barátjuk, s a bajban csak az eszükre, a szemükre, a karjukra és a lábukra számíthatnak. Harciasságukat jelzi, hogy majdnem száz, a háborúval kapcsolatos szavuk volt.

B mint bölény. Az indiánok megették a húsát, bőréből sátrat, vizestömlőt és dobot készítettek, gyomrából kondért, irhájából takarót, szarvából kanalat, csontjaiból kést, az inaiból pedig varrófonalat és húrt az íjakba. A bölény egyetlen porcikája sem ment veszendőbe. Amikor azonban kiderült, hogy a bölénybőr az iparban is hasznosítható, a pusztítás óriási méreteket öltött, Buffalo Bill és csapata például másfél év alatt több mint 4 ezer bölényt lőtt le. A Nagy Síkság eredetileg több milliós bölényállománya az 1880-as évek végére szinte teljesen eltűnt.

C mint Cooper. Az indiánregények műfaját James Fenimore Cooper amerikai író teremtette meg. Ő volt az első, aki megértéssel és rokonszenvvel ábrázolta a színesbőrűeket. Az emberi egyenjogúságot hirdető Bőrharisnya-sorozatát (Vadölő, Az utolsó mohikán, Nyomkereső, Bőrharisnya, A préri) a Móra Kiadó egy kötetbe gyűjtve, Nagy indiánkönyv címmel adta ki 1965-ben.

D mint dakota háború. 1862-ben Minnesota államban az éhező dakoták egyetlen lehetőséget láttak arra, hogy változtassanak méltatlan életkörülményeiken: fosztogatni kezdték a fehér telepesek farmjait. Egy hónapig tartó élelemszerző hadjáratuknak több száz halálos áldozata volt. A hatóságok részéről hasonlóan kegyetlen megtorlás következett: 38 dakotát nyilvánosan végeztek ki, további kétezret pedig koncentrációs táborba zártak, s onnan deportálták őket a Crow Creek-i rezervátumba, amelynél – a történészek szerint – még a pokol is komfortosabb hely volt.

E mint Az Ezüst-tó kincse. Karl May egyik leghíresebb regénye. 1890-ben kezdte folytatásokban közölni egy stuttgarti ifjúsági lapban, Der Schatz im Silbersee címmel. A regény filmváltozata 1962-ben készült el, s a többi Winnetou-filmhez hasonlóan a mai Horvátország területén forgatták, többek között a Plitvicei-tavaknál és a Zrmanja folyó kanyonszerű völgyében.

F mint film. A német–jugoszláv koprodukcióban készült Winnetou-filmtrilógiában az apacs törzsfőnököt a francia Pierre Brice (1925–2015), Old Shatterhandet pedig az amerikai Lex Barker (1919–1973) alakította. A forgatás során állítólag mindketten annyira mulatságosnak találták a jelenetet, amikor Winnetou és Old Shatterhand vérszerződést köt, hogy minduntalan elnevették magukat, ahányszor ki kellett mondaniuk, hogy „testvérem”.

G mint Geronimo. A leghíresebb apacs harcos. Anyját, három gyermekét és egyik feleségét mexikóiak ölték meg. Geronimo úgy fogalmazott, amikor idős korában tollba mondta élete történetét: „felvidított a bosszúállás”. A csirikava apacsok az ő vezetésével törtek ki a rezervátumukból, a Sierra Madre-hegység nehezen megközelíthető részein rejtőztek el, s a legváratlanabb pillanatokban csaptak le. Volt időszak, amikor Geronimo és néhány tucat harcosa egyszerre viselt háborút két ország, az Egyesült Államok és Mexikó hadserege ellen. Végül megadta magát, rezervátumba vonult, s az 1904-es St. Louis-i Világkiállításon saját dedikált fényképét árulta 25 centért (addigra megtanulta nyomtatott betűkkel leírni a nevét). Nyolcvanéves is elmúlt már, amikor egy vásárról részegen tartott hazafelé, elaludt az árokban, tüdőgyulladást kapott, s nem sokkal később Fort Sillben, egy katonai kórházban elhunyt.

H mint halott indián. Az amerikai polgárháború (1861–1865) az északiak győzelmével végződött, akik a rabszolgatartást eltörölték ugyan, de ez nem jelentette azt, hogy az indiánok helyzetén is változtattak. Sőt: éppenséggel az északiak egyik legfontosabb katonai vezetője, Philip Sheridan tábornok volt az, aki hírhedten kegyetlen indiánpolitikát folytatott, s amikor egy béketárgyalás során egy komancs indián szerényen úgy mutatkozott be neki, hogy ő egy „jó indián”, Sheridan úgy válaszolt: „Csak a halott indián a jó indián!”

I mint indiánok ma. A legutóbbi, 2020-as népszámlálás szerint az Egyesült Államokban 3,7 millióan vallották magukat indiánnak, további 5,9 millióan pedig indián származásúnak. Ez összesen 9,6 millió, vagyis az ország lakosságának a 2,9 százaléka.

J mint Jim Thorpe. Indián nevén Fényes Ösvény. Ő volt az első indián, aki olimpiai aranyat nyert (1912-ben, Stockholmban), s mindjárt kettőt is (öt- és tízpróbában). Ezenkívül profi kosárlabda-, baseball- és amerikaifutball-játékos volt. Elszegényedve, alkoholistaként halt meg 1953-ban. Az Associated Press hírügynökség a 3. helyre rangsorolta őt a 20. század legjobb amerikai sportolóinak listáján.

K mint kereskedelem. Az indiánok eleinte azt hitték, jól járnak azzal, ha a fehér emberrel üzletelnek. Ők adták az állatprémet, cserébe pedig fémeszközöket, szerszámokat, ruhát és pálinkát kaptak. Csakhogy fokozatosan kiszorultak lakóhelyükről, földjeiket elveszítették, hagyományos életformájuktól és az ősi indián mesterségektől elbúcsúzhattak. Amit pedig a fehér ember sem erőszakkal, sem fondorlattal nem tudott elérni, azt megoldotta a „tüzes víz”, amelynek az indiánok nehezen tudtak ellenállni: az alkohol felbomlasztotta a társadalmi struktúrákat, demoralizálta és szétzilálta az indián törzseket.

L mint Little Bighorn. 1874-ben kapott szárnyra a hír, hogy aranyra bukkantak a Black Hills-hegységben: a szenzációhajhász újságok azt írták, a fű gyökereitől lefelé minden arany. Az aranyásóknak és a kalandoroknak nem kellett ennél több, tömegek keltek útra. Csakhogy a terület a sziú indiánok szent helye volt. Az amerikai kormány félt az összetűzésektől, ezért elrendelte, hogy az indiánok vonuljanak gyűjtőpontokra, akik azonban nem engedelmeskedtek. A hadsereg megpróbálta körülzárni őket, de a mintegy kétezer sziú és sájen harcos előbb a Rosebud-pataknál meghátrálásra kényszerítette George Crook tábornok túlerőben lévő seregét, néhány nappal később, 1876. június 25-én pedig megsemmisítő vereséget mért George A. Custer tábornok 7. lovasezredére. Ez volt az indiánok legnagyobb győzelme az amerikai hadsereg felett.

M mint Karl May. Nem tudni, hogy a Winnetout a börtönben kezdte-e írni, de tény, hogy fiatalabb korában apró lopásokért gyakran megfordult a rács mögött. Tény az is, hogy amikor vadnyugati történeteit írta, nemhogy Amerikát nem ismerte, hanem Németországon kívül sem járt még. Indiánkönyvei azonban annyira népszerűek lettek, hogy számos nyelvre lefordították őket, s világszerte több mint 200 millió példányt adtak el belőlük.

N mint nők. A westernfilmekben az indián harcosok kivétel nélkül férfiak, a nők a táborban maradnak, főznek vagy a gyerekekre vigyáznak. A valóságban azonban olykor a nők is fegyvert ragadtak, mint például Szép Orr (Pretty Nose), az arapahók törzsébe tartozó 25 éves indián nő, aki részt vett a Little Bighorn-i csatában. Szép Orr a második világháború után, 101 évesen hunyt el a Wind River rezervátumban.

O mint Oklahoma. Volt néhány indián törzs, amely viszonylagos békében élt a fehérekkel. Úgy nevezték őket: Öt Civilizált Törzs (cserokik, csikaszók, csaktók, krík indiánok, szeminolok). Átvették a telepesek szokásait, ezért megtarthatták területeiket. Ennek a status quónak vetett véget Andrew Jackson amerikai elnök, aki az indiánok kitelepítéséről szóló, 1830-ban kiadott törvényrendeletével a „civilizált indiánokat” is megfosztotta földjeiktől. Az amerikai hadsereg a következő években 60 ezer indiánt telepített át a Mississippi nyugati oldalán kijelölt Indián Területre. Az oda vezető viszontagságos út során, a „Könnyek Ösvényén” több ezer indián vesztette életét. Az Indián Terület térségeit végül 1907-ben vonták össze, az indián önkormányzatot megszüntették, s megalakult Oklahoma állam. A név az okla (vörös) és humma (emberek) szavak összetétele, vagyis Oklahoma jelentése a csaktó indiánok nyelvén: vörös emberek.

P mint popcorn. Az irokéz indiánok a kukoricaszemeket felforrósított tégelyekbe tették, s így készítettek maguknak pattogatott kukoricát. Charles Cretors az 1893-as chicagói világkiállításon mutatta be az első, gőzgép alapú kukoricapattogtató gépet – a popcorn ezután indult el világhódító útjára.

R mint rezervátum. A telepeseknek földre volt szükségük, a föld azonban az indiánoké volt. Úgyhogy az őslakos indiánok számára fokozatosan – olykor kisebb háborúk árán – rezervátumokat jelöltek ki, gondosan kiválasztott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket, amelyekhez az indiánoknak semmiféle történelmi kötődésük nem volt. Ma több mint 300 indián rezervátum létezik az Egyesült Államokban. Többségük olyan, mintha nem is Amerikában, hanem egy harmadik világbeli országban lenne, ahol se munka, se pénz, se kilátások. Az USA legszegényebb közigazgatási egységének tartott Pine Ridge rezervátumban például 80%-os a munkanélküliség.

S mint skalp. A megölt ellenség hajjal együtt lenyúzott fejbőre. Karl May regényében is azt olvassuk, hogy Winnetou odakiált ellenfelének: „A keselyűk vágják ki a szemedet, te kutya! Skalpod az övemet fogja díszíteni!” Néhány sorral később pedig három vágással lehántja ellenfele fejbőrét. De nemcsak az indiánok skalpoltak, adott esetben őket is megskalpolták, a mexikói hatóságok például az 1830-as évek végén pénzjutalmat tűztek ki az apacs indiánok skalpjáért: 100 dollár járt egy férfi, 50 dollár egy nő és 25 dollár egy apacs gyerek skalpjáért.

Sz mint Szellemtánc mozgalom. Egy pajut mágus álmot látott: hamarosan visszatér a régi indián világ, a halottak feltámadnak, a prérit pedig ismét bölénycsordák népesítik be, s ehhez nem kell mást tenni, mint egymás vállát átfogva táncolni. A kilátástalan helyzetben tengődő indiánok fogékonyak voltak erre az üzenetre, az amerikai kormány azonban aggódva figyelte az indián feltámadást hirdető mozgalom térnyerését. Az amerikai hadsereg büntetőexpedíciója során 1890 decemberében 300 sziú férfit, nőt és gyereket mészároltak le Wounded Knee mellett.

T mint Tecumseh átka. A Greenville-i szerződés értelmében az indiánok néhány ezer dollár értékű áru (ruha, takaró, szerszám) fejében lemondtak a mai Ohio és Indiana állam területének jelentős részéről. Tecumseh saúni harcos azonban nem volt hajlandó elfogadni ezt, az indián törzsek összefogását és egy önálló indián állam létrehozását szorgalmazta. Tecumseh 1813-ban, a Thames folyónál vívott csatában esett el, ahol az amerikai katonák megnyúzták a holttestét. A legenda szerint halála előtt átkot mondott: a húszévente megválasztott amerikai elnökök nem élik túl hivatali idejüket. Ez persze csak urban legend, de akik izgalmasnak tartják a történelmi véletleneket, azok figyeljenek: hivatali ideje alatt hunyt el William Henry Harrison (1840-ben választották meg), Abraham Lincoln (1860), James A. Garfield (1880), William McKinley (1900), Warren G. Harding (1920), Franklin D. Roosvelt (1940) és John F. Kennedy is (1960). A sor azonban itt véget ért, Ronald Reagan (1980) és George W. Bush (2000) is túlélte hivatali idejét. Felkészül: Joe Biden (2020).

Ü mint Ülő Bika (angolul Sitting Bull) legendás sziú törzsfőnök. Geronimo és Szilaj Ló (Crazy Horse) mellett az indián ellenállás legismertebb alakja. Ő irányította a sziú indiánokat a Little Bighorn-i csatában. Utána Kanadába vonult, s csak hosszas huzavona után, 1881-ben tért vissza az Egyesült Államok területére. Szabad embernek tartotta magát, a fehér emberek életét rabszolgaságnak nevezte. A Szellemtánc mozgalom elterjedésekor a rezervátum indián rendőrsége le akarta őt tartóztatni, s a dulakodás során a rendőrök Ülő Bikát és tizenéves fiát is lelőtték. Neki tulajdonítják a mondást: „Ha a Nagy Szellem azt akarta volna, hogy úgy éljek, mint a fehér ember, akkor annak teremtett volna. A sast sem lehet arra kötelezni, hogy úgy éljen, mint egy varjú.”

V mint választójog. Az Egyesült Államok alkotmánya a világ legrégibb, máig hatályban lévő írott alaptörvénye. Mintájául az irokéz törzsszövetség törvénykezési rendszere szolgált. Ehhez képest Észak-Amerika őslakosai, a rezervátumokba kényszerített indiánok csak 1924-ben kaptak amerikai állampolgárságot, és több évtizedig tartott, míg ehhez választójog is társult.

W mint Winnetou. Gyerekkorunk hőse, az apacs törzsfőnök a valóságban nem létezett, Karl May regényalakja csupán. Népszerűsége máig töretlen, már amikor nem akarják éppen betiltani a könyvet – mint legutóbb Németországban, ahol egy kiadó meghátrálni kényszerült, mert egyesek szerint a regény nem megfelelően ábrázolja az amerikai őslakosokat, s ezzel a rasszista sztereotípiákat erősíti. Pedig Karl May regényeiben többnyire az apacsok állnak a jó, a sápadtarcúak pedig a rossz oldalon. Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel értünk egyet: nem a Winnetou a barbárság, hanem a Winnetou-könyvek betiltása.

Z mint zárszó. 1973-ban kétszáz sziú indián szállta meg Wounded Knee templomdombját, túszokat ejtettek, elbarikádozták magukat, és azt követelték, hogy az amerikai kormány vizsgálja felül az indiánok helyzetét, és szolgáltassa vissza az elkobzott földeket. Tiltakozásukat ismert személyiségek (például Marlon Brando és Johnny Cash) is támogatták. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság az 1980-as években ítélt meg kártérítést a sziúknak, nekik azonban a földjük kellett, nem a pénz, amelyet azóta sem vettek föl. Úgy vélik: a büszkeségük fontosabb, mint egymilliárd dollár.