„A kormány által szerdán elfogadott energetikai törvény az úgynevezett B terv, míg az EU által előkészített közös megoldás az energiaválságra lenne az A terv. Szkeptikus vagyok azonban azzal kapcsolatban, hogy uniós szinten bármilyen átfogó megoldás születhet, mivel a tagállamok piacai nagyon különbözőek, és a gázfüggőségük, valamint a villamosenergia-termelésük módja is eltérő. Nagyon nehéz lesz olyan megoldást találni, amely mindenkinek megfelel. Ezért fontos, hogy készítsünk egy B tervet” – árulta el Peter Kremský (OĽaNO), a parlament gazdasági bizottságának az elnöke, aki szintén az árplafon mihamarabbi bevezetését tartja a legelfogadhatóbb megoldásnak.

„Ha szeptember végéig nem születik Szlovákia számára is elfogadható európai megoldás az energiaválságra, a kormány októberben nemzeti szinten dönt az energiaárak szabályozásáról” – ígéri Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter. A tárcavezető szerint a háztartások esetében több intézkedéssel is számolnak. „Az első a sokat emlegetett árplafon lesz. Erről vagy az Európai Unió fog dönteni olyan módon, hogy az számunkra is elfogadható lesz, vagy nemzeti szinten hozzuk meg a döntést még október folyamán. Nem tudjuk megígérni, hogy az árak jövőre is ugyanolyanok lesznek, mint idén, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a családokra ne rójunk elviselhetetlen terhet” – állítja Milan Krajniak. Szerinte a kormány a kevésbé tehetős családok számára pénzbeli kompenzációt is előkészít, amelynek a konkrét formájáról azonban még folynak a tárgyalások.

Konstruktív ellenzék

Hogy a helyzet korántsem rózsás, azt a jelenlegi kormány egyik legádázabb ellenfelének, a Smer elnökének, Robert Ficónak a legutóbbi nyilatkozatai is alátámasztják. A Smer elnöke már csütörtökön jelezte, hogy a parlamentben első olvasatban támogatni fogja a kormány szerdán elfogadott javaslatát, ezt követően pedig saját módosító javaslatokkal rukkolnak elő. Szerinte az lenne a helyes, ha a második olvasatban az ellenzékkel is egyeztetnének a mindenki számára elfogadható megoldásról. „Vitatkozzunk szakmai alapon, mondjuk meg, hogy mi a jó és mi a rossz, de eredményre kellene jutnunk, ez ugyanis komoly probléma. Ha nem oldjuk meg közösen, Szlovákia pokoli helyzetbe kerülhet” – figyelmeztet Fico, aki arra kérte a gazdasági minisztert, hogy ne várjon az Európai Unióra az energiaárak kérdésében, az Európai Bizottság által javasolt terveket ugyanis Szlovákia számára irreálisnak tartja. Fico e tekintetben egyébként nyitott ajtókat dönget, hiszen már a gazdasági miniszter is jelezte, hogy „az EU eddigi javaslata rossz, és nem jelent megoldást Szlovákia számára”. A gyorsított eljárásban tárgyalt törvényjavaslattal kapcsolatban Hirman bejelentette, hogy nem ellenzi az „észszerű és konstruktív” javaslatokat, hiszen ha a jogszabályt elfogadják, szerinte biztosak lehetünk abban, hogy Szlovákia készen áll majd a válsághelyzetre.

Szövetség: lépni kell!

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke arra emlékeztetett, pártja már korábban egy kompenzációs alap létrehozását és az energiahordozók áfájának harmadára csökkentését javasolta a magas energiaárak kezelésére, mindez viszont ma már nem lenne elég, ezért azt szeretnék, ha azonnal, vagy legkésőbb október 15-i határidővel a háztartások, a vállalkozók és az önkormányzatok részére befagyasztanák az energiaárakat.

Szerinte a kormánynak ki kellene dolgozna egy módszertant arra, mi alapján kapnak segítséget az egyes fogyasztók. „Azt javasoljuk, a szlovák kormány kezdje meg a tárgyalásokat a lehetséges partnerekkel arról, hogy EU-s szinten külön lehessen választani a villamos áram árát a földgáz áráról” – tette hozzá a Szövetség elnöke. Élesztős Pál, a párt energetikai szakértője pedig a sajtótájékoztatón rámutatott, a gáz- és az áramár összekapcsolódása miatt az elektromos áram piaci ára az eddigi 61,21 euró/MWh-ról, 750 euró/MWh-ra növekszik majd.

Az energiaárakkal kapcsolatban a párt Országos Tanácsának elnöke, Sólymos László és alelnöke, Mózes Szabolcs még szerdán hozott nyilvánosságra egy közleményt. Ebben Sólymos azt írja, jövőre el kell engedni az energiahordozók áfáját és 80 százalékos extra adót kell kivetni azokra a kereskedőkre, akik a piac felborulásával extra magas profithoz jutottak. Ebből a forrásból kellene létrehozni egy kompenzációs alapot. Mózes pedig az ársapka bevezetését tartaná jó megoldásnak. 

(mi, czg, TASR)