A stúdióbeszélgetés során Tokár elmondta, a Szövetségen belül az a konfliktus, amely Berényi Józsefnek a Nagyszombat megye elnöki tisztségéért való indítása körül alakult ki, belső hatalmi harcokra vezethető vissza, amelyek azonban nem vetnek jó fényt az egész pártra. „Egy párt pont annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme” – tette hozzá. De arra is rámutatott, más megyékben meg tudott születni a Szövetségen belüli megegyezés arról, kit milyen tisztségért indítsanak. „Ha a Szövetség valóban azt a célt tűzi ki maga elé, hogy be szeretne jutni a parlamentbe, akkor ennek a célnak alá kell rendelni a helyi szintű viszályokat” – magyarázta Tokár.

Arról, hogy a párt Berényi személyében milyen módon állított jelöltet Nagyszombat megye elnöki tisztségére, Ravasz elmondta, a Szövetség elnökének, Forró Krisztiánnak ennél a konfliktusnál nem sikerült mediátori szerepet betöltenie. „Az események felett kellene állnia, minden platformmal hasonlóan kellene kommunikálnia” – tette hozzá azzal, hogy Forró ezzel szemben az MKP-platform oldalára állt, ami a pártelnök elfogadottságának is árthat.

Ravasz arra is kitért, szerinte a Szövetség Komáromban hibát követ el azzal, hogy a regnáló magyar polgármesterrel, Keszegh Bélával szemben saját jelöltjét, Bauer Ildikót indítja a városvezetői tisztségért. Ez szerinte azt is mutathatja, hogy az az ideológia, mely szerint a Szövetség a magyarok politikai egységesítése végett jött létre, nem biztos, hogy teljesen igaz. „Ha ugyanis csak arról lenne szó, hogy a magyarok erősek legyenek, akkor egy erős polgármestert egy olyan szimbolikus városban, mint Komárom, meg lehetne támogatni” – utalt Ravasz a jelenleg is hivatalban lévő Keszeghre.

Ravasz arról is beszélt, a Szövetség a létrejöttekor akár a 10 százalékot is meghaladó támogatottsági potenciállal rendelkezett. „Ehhez azonban energia és az kellett volna, hogy mobilizálják a választókat” – mondta, és hozzátette, ehelyett a párt belső konfliktusairól lehetett inkább hallani. Tokár ezzel kapcsolatban rámutatott, a szlovákiai, de ezen belül a szlovákiai magyar társadalomban is van egyfajta általános kiábrándultság a politikával kapcsolatban.

A stúdióbeszélgetés során szóba került, hogy Ravasz, aki korábban a Híd alelnöke is volt, a közösségi oldalán a Szövetségről azt állította, a párt a magyar kormány vazallusa, teljes alárendeltje. Ezt a beszélgetés során azzal próbálta alátámasztani, hogy azok a témák, amelyek korábban alig szerepeltek a szlovákiai nyilvánosságban, de Magyarországon sokat foglalkoztak velük, beszivárogtak az itteni közbeszédbe is. Példaként a szexuális kisebbségek jogainak elutasító hangnemű tematizálását említette. Hozzátette, volt példa arra is, hogy a Szövetség politikusai a magyar kormány oldalán kampányoltak, de vannak olyan magyarországi pénzforrások is, amelyeknek az elosztása a Szövetséghez köthető. „Szerintem mindenki nagyon jól látja, hogy a Szövetség ma a Fidesztől függ és ezt nagyon nehéz tagadni” – jelentette ki Ravasz.

Tokár ellenben nem gondolja, hogy a Szövetség Budapest vazallusa lenne. „A Szövetség a megalakulása után kapott egy szabad kártyát Budapesttől” – véli a politológus arra utalva, hogy szerinte a magyar kormány nem szól bele abba, a párt milyen döntéseket hoz, de ugyanakkor érdeke, hogy a Szövetség a parlamentbe jusson. Úgy látja, a Fidesznek azért nem áll érdekében „kézzel irányítani” a Szövetséget, mert az utóbbi párt csak akkor lehet sikeres, ha helyi problémákra reflektál. „Egyértelmű, hogy nincs semmiféle budapesti kézi vezérlés” – jelentette ki Tokár. A politológus azonban arról is beszélt, a Szövetség „kényelmesebb” politikusai hajlamosak arra, hogy a Magyarországon sikeres kampánytémákat lemásolják. „De egyáltalán nem biztos, hogy ami sikeres a magyarországi közegben, az sikeres lehet a szlovákiaiban is” – tette hozzá.

Az Új Szó-stúdió beszélgetéssorozat idei évadának második részét, amelyben Tokár és Ravasz a Szövetség aktuális ügyei mellett többek közt az kormány új minisztereiről is beszélt, az Új Szó Facebook-oldalán mutattuk be péntekeken este hét órakor.