Lukasenka a találkozó nyilvános részén azt hangoztatta, hogy Európa jövője közös Oroszországéval és Fehéroroszországéval.

„Közös Oroszországéval, amelynek mindene megvan, amire csak szükségük van. Nekik meg olyanjuk van, amit mi is megvásárolhatunk tőlük: technológiájuk van, meg egyéb dolgaik. Mi kell még nekik? Csak felelős döntéseket kell hozniuk” – hangsúlyozta a fehérorosz elnök.

„És tisztelettel kell viszonyulniuk hozzánk” – mondta  Putyin.

Lukasenka egyebek között hangot adott véleményének, hogy azok az oroszok, akik külföldre távoztak az oroszországi részleges mozgósítás miatt, haza fognak térni. Úgy vélekedett, hogy a 25 millió mobilizálható ember közül csak 30-50 ezer ember utazott el, olyanok akik egyébként sem lennének „a mi embereink”.

„Hadd fussanak! És visszajönnek” – mondta Lukasenka, azt állítva, hogy – a Nyugat által megkérdőjelezett hitelességű és érvénytelennek tartott – 2020-as fehérorosz elnökválasztást követően több ezer olyan ember hagyta el az Fehéroroszországot, aki most „visszakéredzkedik”.

Arról is beszélt, hogy Oroszország és Fehéroroszország új gazdasági partnerekre lelt, miután a Nyugat szankciókat vezetett be ellene. Kifejezte meggyőződését, hogy a nyugati országok végül meg fogják vásárolni az orosz és a fehérorosz műtrágyát.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán 14. gépesített és ejtőernyős rohamdandár a Harkiv megyei Szenykove és Oszkil közelében masszív tűzcsapás következtében több mint 120 halottat és sebesültet, valamint 15 haditechnikai eszközt veszített. A donyecki réióban az orosz légierő precíziós csapásai Szvjatohirszk körzetében az „idegenlégió” és ukrán alakulatok több mint száz harcosát ölték meg, Csasziv Jarnál pedig 10. hegyi rohamdandár előretolt vezetésipontjára parancsnoki értekezlet közben mért rakétacsapás következtében mintegy 25 katona életét vesztette, több mint negyven megsebesült, nyolc haditechnikai eszköz pedig üzemképtelenné vált.

A szóvivő szerint Mikolajiv megyében, Ocsakivnál, az ukrán 406. tüzérdandár ideiglenes telepítési pontjára mért nagypontosságú csapások következtében mintegy félszáz katona esett el, tíz haditechnikai eszköz és több mint kétezer tüzérségi lövedék pedig megsemmisült.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok az elmúlt nap folyamán öt ukrán vezetésipontot, 56 tüzérségi egységet, valamint 163 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve három lőszer- valamint rakéta- és tüzérségi fegyverzeti raktárt. Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-24-est, az orosz légvédelem pedig 13 drónt, valamint 19 HIMARS- és Vilha-lövedéket.

Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 302 repülőgépet, 155 helikoptert, 2087 drónt, 377 légvédelmi rakétarendszert, 5114 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 845 rakétasorozatvetőt, 3417 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5904 speciális katonai járművet veszítettek.

Konasenkov azt mondta, hogy az ukrán tüzérség 25 lövedéket lőtt ki a zaporizzsjai atomerőmű tőszomszédságában lévő Volna üdülőtelepre a Dnyipropetrovszk megyei Nikopol és Marhanec településről. Az orosz tüzérség a tábornok szerint a támadást elfojtotta,  sugárzási helyzete normális.

Több szakadár és orosz ellenőrzés alatt lévő településről jeleztek a helyi hatóságok tüzérségi támadást. Ennek ellenére a szakadár Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint a megszállt Herszon megyében és Zaporizzsja megyének az Azovi-tengerhez közelebb fekvő területein pénteken negyedik napja folytatódott az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás.

A RaHDIt orosz hackercsoport hétfőn az Ukrán Külső Hírszerző Szolgálat több mint másfél ezer munkatársának adatait osztotta meg az interneten. Az információt a RIA Novosztyi hírügynökségnek az egyik orosz bűnüldöző szervnél megerősítették.

A listán kéttucatnyi országban – egyebek között az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Lengyelországon és  Magyarországon – lévő ukrán nagykövetségen fedésben működő hírszerzési emberek adatai szerepelnek, de nyilvánosságra kerültek az ENSZ, az EU és a NATO mellett működő hírszerzők, valamint több mint 40 ukrán hírszerzési egység adatai.

A RaHDIt júniusban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) 700 alkalmazottjának adatait tette közzé, július elején pedig az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségével kapcsolatban álló személyek adatait. A háború elején a csoport egyszerre mind a 755 ukrán kormányzati weboldalt feltörte.