Bocsánatot kért a legnagyobb német ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke kedden, amiért a szociális ellátórendszer juttatásainak megkaparintását célzó csalással vádolta meg az orosz támadás elől Németországba menekült ukránokat.
Friedrich Merz egy hétfő esti televíziós interjúban – a Bild című lap hírcsatornáján – úgy vélekedett, hogy az ukrán menekültek magatartásának jellemzésére alkalmas a szociális turizmus (Sozialtourismus) kifejezés.
Azt mondta, „most már azt tapasztaljuk, hogy ezek a menekültek szociális turizmust folytatnak”, Németországba jönnek, aztán visszautaznak Ukrajnába, majd ismét Németországba jönnek és megint visszamennek Ukrajnába.
A pártelnök – aki egyben a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezetője – a kijelentésére széles körből, saját pártjából is kapott bírálatok hatására kedden bocsánatot kért.
Twitter-oldalán azt írta: sajnálja, hogy a szociálturizmus kifejezést használta, amellyel „pontatlanul” jellemzett egy „egyedi esetekben megfigyelhető problémát”.
Hozzátette, hogy „kizárólag a menekültek regisztrációjának hiányára” igyekezett felhívni a figyelmet.
„Távol áll tőlem, hogy kritizáljam az ukrajnai menekülteket, akiknek sorsa nehéz. Ha szóhasználatomat sértőnek találják, akkor annak rendje s módja szerint bocsánatot kérek” – írta a CDU elnöke.
A szociális turizmus kifejezés a 2010-es évek első felében terjedt el Németországban, az Európai Unió közép- és kelet-európai tagállamaiból bevándorló munkavállalók szociális juttatásairól szóló közéleti vita révén.
A Darmstadti Egyetem nyelvészekből és újságírókból álló független bizottsága 2013-ban az év legcsúnyább német szavának választotta. Indoklásuk szerint a szociális turizmus szóösszetétellel „egyes politikusok és médiumok hangulatot keltenek a nemkívánatosnak minősített bevándorlók, különösen a kelet-európaiak ellen”.
A turizmus szó kifordítja a valóságot, azt sugallja, hogy a bevándorlók „kéjutazáson” vesznek részt, a szociális jelző, az összetétel célt jelző tagja pedig azt a benyomást kelti, hogy lusta haszonlesők, akik nem dolgozni akarnak, hanem a német szociális ellátórendszer juttatásaira pályáznak – fejtette ki a bizottság.