Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amíg bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Mindig is szerettem a virágokat, és amikor családi házba költöztem, nagy álmom vált valóra. Kétkezi munkámmal, az én szememben, gyönyörű kertet varázsoltam az udvarunkra. Munka után ezzel a hobbival foglalkozom férfi létemre. A sok odafigyelés és áldozatos munka meghozta gyümölcsét, és a szabadidőmet ebben a szép kertben tölthetem családommal együtt” – írta Strezenecký Pál Csenkéről.
A kertben a Feketenyéki Szabó Tamás szerint nem csak a virágok adhatnak örömöt. Ugyancsak kellemes órákat tölthetünk a kemencés kerti konyhánál, ahol egész évben sülnek, főnek a finomságok. „Amikor csak időnk engedi, korán reggel már be is tüzelünk, és készül is a sült csülök, vagy éppen egy kis nasi, a pozsonyi kifli, a diófa ajándéka. Az egész udvar, kerti konyha és a kemence is szeretett édesapám keze munkája. Megpecsételte kézlenyomatával és dátummal a betonban, hogy mindig emlékezzünk rá, ha rápillantunk” – írta Szabó Tamás.
„Kiskorom óta szeretek kertészkedni. Imádom a szép, illatos növényeket. Nincs kedvenc virágom, mindegyik kedves a szívemnek. Sokat törődöm velük, és úgy gondolom, hogy ezt az illatukkal, szépségükkel hálálják meg” – írta Máté Szilvia Muzsláról a virágos fotócsokor alá.
Kázmér Klárától kaptuk ezt a szép fotót, Nagyabonyból.
„Férjem és én immár nyugdíjas párként nagy odaadással gondozzuk a kertünket még a forró nyári napokban is. Tekintsék hát meg munkánkat ebben a néhány képben, és osztozzanak örömünkben, hogy ilyen szép növényzetet sikerült létrehoznunk magunk körül” – írta Fodor Apollónia Dunaszerdahelyről.
„Anyukám magaságyásával szeretném az Új Szó olvasóit megörvendeztetni, melyet szívvel-lélekkel gondoz” – küldte be a fotót Póczos Adrianna Dobfenekről.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amig bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Küldök pár képet a virágjainkról. Nagyon szeretem őket, mindegyiket magam nevelem. Sok-sok munka van velük, de mindig meghálálják a törődésemet. Virágot csak úgy lehet nevelni, hogyha nagyon szeretjük. Nekem a családom és a virágok a mindenem. Még soha nem okoztak nekem csalódást. Nagyon szeretem őket” – írja Tóth Szonya Tardoskeddről.
„Minden évben megpróbálom színesíteni a teraszomat. Valami újat kitalálni, no meg érdekeset. A díszcsalánokat magam vetettem és ültettem. A kék Agapántus tövet három éve kaptam, s most már szépen virágzik. Nagyon szeretem a Kálákat, nem igényesek, csupán télre kell kiszedni a földből, megszárítani és tavasszal újra elültetni. No meg persze naponta öntözni, hogy sok virágot hozzon. A boltívek alá csüngő begóniáikat rakok, ezeket szintén úgy vettem, de már három éve mindig újra ültetem, s eddig még kihajtott. A teraszom félárnyékos, így egész nap nem süt be a nap, de ezeknek a növényeknek pontosan ez a jó. A teraszomon még minden évszakban más és más, dísztökből készített díszítők is helyet kapnak, amiket saját kezűleg termelek a kertben és festek ki. Most hattyúk csücsülnek a kosárban. De télen helyet kapnak itt hóemberek, télapók. A gyerekek is örömmel jönnek hozzám, mert ez mindenkinek tetszik” – írta Godány Éva Királyfiakarcsáról, és nem is csodáljuk, mert ezek a hattyúk tényleg nagyon ötletesek.
„Anyu, Matus Viola előkertjéről, kiskertjéről küldök fotót Vásárútról. Nagyon szereti a virágokat, a különleges fákat, bal oldalon egy tulipánfa látható, az egy tő rózsa pedig befonja az egész kerítést” – írta Matus Mónika.
Nem kell okvetlenül múzeumba mennünk, ha letűnt korok élő képviselőivel szeretnénk találkozni, erdőn, mezőn, sőt a mi kertünkben is megtalálhatjuk őket, Tardoskedden. Páfrányfenyő, Mamutfenyő, Tengerparti mamutfenyő. Őskorból fennmaradt növény az összes.
A Páfrányfenyőt még kicsiként magról vetettem az Apukámmal. Azóta igyekszem szorgalmasan gondozni, hogy akkorára nőjön, mint a természetben.
A Mamutfenyőt Apa születésemkor ültette – lesem, melyikünk nő gyorsabban.
Az utolsó és egyben legnagyobb fát a fotón lévők közül Tengerparti mamutfenyőnek hívják. Ő a kedvencem! Szeretek fára mászni, és róla figyelni a környezetet.
(Tóth Myrtill, 9 éves)
Az óvodában körte a jelem. Szeretem a gyümölcsöket! Apukám sok különleges gyümölcsöt ültetett a kertünkbe: málnát, fügét, kákiszilvát és kökényszilvát.
(Tóth Jázmin, 5 éves)
Tóth Presinszky Mária küldte be kislányai kedves sorait, és a tardoskeddi kertben készült fotókat.
„Kétféle fotót küldök, mivel több helyen nevelek virágokat. Vannak évelő és egynyári növényeim. Az én virágos kertjeim kora tavasztól késő őszig nemcsak rengeteg munkát, de sok boldogságot, igazi felüdülést és még több örömöt adnak. A ház előtti kertben láthatóak a rózsabokrok, a rózsafák, valamint az elmaradhatatlan muskátlik, egyéb cserepes virágok. A ház mögötti kertben nevelem az egynyári virágokat. A pazar színekben pompázó legényvirágok mellett lassan nyílik a karcsai rózsa, a kakastaréj, valamint az őszirózsa. Nemcsak a lakás díszítésére alkalmasak, hanem a temető vázáiban is mindig friss virágok találhatók” – írta Halgas Ildikó Kulcsodról.
„A mi kertünk kissé rendhagyó, ugyanis szerettük volna kertünkbe elhozni a távolkelet tradicionális tea és zenkertjeinek világát. A japán kertművészet elvei szerint a kert fő elemeit a víz, a sziklák és a növényzet képezi. Így kertünkben van tó japán koipontyok részére, sok-sok tonna szikla és jellegzetes japán növények is. Ilyenek például a japán juharok melyekből több mint 30 darabos gyűjteményünk van. A kertben található egy kövekből kialakított süllyesztett grill is. Kertünket fokozatosan fejlesztjük, de élvezzük is egyaránt, hiszen a benne töltött idő megnyugvást hoz számunkra rohanó világunkban” – írta az inspiráló sorokat, és küldte a szép képeket Szőcs Gábor Negyedről.
Egy 5 és 3 éves gyermek anyukája vagyok. Az anyaságin a virágjaimmal kötöm le magam. Persze a férjem is sokat segít. Küldte üdvözletét és ezeket a szép fotókat olvasóinknak Német Zsanett Szentpéterről.
„Egész télen etettem a madarakat, és a huncut napraforgószemek, amelyek nem akartak a madárbegybe kerülni, ezt a csodát művelték” – küldte a különleges fotót Gányovics Jolán Csallóközkürtről.
„Kedves Új Szó! Vali néni a szomszédom Csilizradványon. Mivel idős kora ellenére hatalmas munkabírással gondozza kertjét, gyártja a befőtteket, savanyúságokat, palántát nevel, és gondozza virágait, ezért lefotóztam a kertjét, és szeretném beküldeni a Legszebb kert pályázatra. Vali néni kedvence a törökszegfű és a muskátli” – küldte a kedves sorokat Szabó Valéria kertjéről Vida Ágnes.
„Az élet álmok nélkül olyan, mint a kert virágok nélkül” – írta tömören Anita Zsilleová Kajalról, minden mást a beküldött fotókra bízott, amik valóban magukért beszélnek.
„A kertünk Somorja-Tejfalu városrészében található. Nagyon szeretjük, számunkra ez a nyugalom szigete. Esténként kiülünk a hintapadba, és a virágokban, köztük a 28 leanderünkben gyönyörködünk. A három diófa alatt van filagória és egy kandalló, ahol sütögetni szoktunk, az árnyékában pedig a három unoka szeret játszani” – írta Pethő István.
„Azért szeretek a kerttel foglalkozni, mert szebbé teszi a napom ha ránézek a virágaimra. Legyenek az a rózsabokraim, a tulipánjaim, nárciszaim, vagy éppen a fréziáim. A zöldséges kertemre pedig Mumu ügyel, hogy az egész családot elláthassam egészséges bio zöldségekkel és gyümölcsökkel” – írta a 82 éves Szekeres Irénke néni Perjéséről (Dražice).
„A képen látható virágos tornác egy történelmi épülethez tartozik, a Hanvai Református Parókiához, egykori költő-lelkipásztorunk, Tompa Mihály lakóhelyéhez. Az itt lévő muskátlik számára ideális hely, évről-évre megörvendeztetnek bennünket szépségükkel” – küldte a gyönyörű fotókat Nagyné Révész Andrea Hanváról (Chanava).
„A kertünk Dunamocson található, a főútról mindenki megtekintheti. Nagyon jól megférnek a rózsákkal a kaktuszok is. Külön verseny van közöttük, hogy melyikük tud több virággal megörvendeztetni. Júniusban egy napon 7 kaktuszon egyszerre 59 virág volt” – írta büszkén Bábi Vilmos.
„A kert a hobbink. Amit meg tudunk termelni, azért nem kell a piacra járni: zöldségek közül paradicsomot, krumplit, zellert, paszternákot és tököt. Virágokat is termesztünk, nagy hangsúlyt fektetünk az ápolásukra, hogy aztán tavasszal sok színben pompázzanak. A férjem kedvenc elfoglaltsága a szőlőtermesztés, amelyből kellő odafigyeléssel és szeretettel bort készít” – írta Lakatos Ilona és Imre, Nagymegyerről.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amig bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Sokat fényképezem a virágaimat, hogy megörökítsem őket a legszebb pompájukban. Így most volt miből választani és szeretettel elküldeni a képeket. A klívia a téli pihenés után a pincében az első tavaszi benti virág. Nyáron aztán az udvaron gyűjti az erőt a következő tavaszi virágzáshoz. A rózsaszín kála télen szintén a pincében pihen és egész nyáron kint, az udvaron virágzik. A kék harangvirágú campanula sok éve tavasszal mindig szépen tündököl. Ha öntözöm, meg is simogatom a különleges, illatos rózsánk virágait. A Krisztus koszorúja virág három bibéje a három szöget szimbolizálja Jézus Krisztus keresztre feszítésénél, az öt porzó az öt vánkoskát a sírnál a legenda szerint.” Madarász Ildikó és Alajos kedves soraiból idéztünk és a beküldött sok szép fotóból válogattunk Zonctoronyból. Ildikóék több mint tíz éve hűséges olvasói az Új Szónak.
„Élt egyszer egy fenyőfácska egy ház előtti kiskertben. Nőtt-nődögélt, és sok év elteltével egyre kisebb lett az élettere. Fájó szívvel, de meg kellett tőle válnunk.Eleinte nagyon hiányzott, de lassacskán átalakítottuk ezt a kis területet virágbarát hellyé. Tavasszal kikerülnek ide a bent áttelelő benjamin fikuszok, jól érzik magukat a muskátlik, a kellemes illatú vaníliavirág, a bíbor kasvirág, a hortenziák, a több színben pompázó kínai rózsák, az ezüstlevél, a begónia és az októberi varjúháj.
Ez a kis kert lett a nyugalom szigete a más-más időszakokban virító virágokkal, a körülöttük cikázó tarka lepkékkel és rovarokkal” – kaptuk a kedves sorokat Mészáros Zsuzsától, Nyékvárkonyból.
„Kis kertünk legnagyobb dísze a kép közepén levő hatalmas cseresznyefánk, ami nemcsak gyümölcsöt, de árnyékot is ad a nyáron. Az idén nagyon szépek a büdöskéink. Sárga virágaikkal díszítik az ágyásokat és védik a növényeinket” – írta Kázmér Anikó, Nagyabonyból.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amíg bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Saját tervezésű kertünket 8 éve kezdtük kialakítani cca. 30 áras területen. Nagyon sok munkánk, tapasztalásunk, örömünk van benne. Külön boldogság, hogy az állatok is szeretik, sok fecske, énekesmadár, néha gólya látogatja. Csallóközben honos bokrok, cserjék, fák tarkítják, és bár kevésbé egzotikus hatású, mi nagyon szeretünk benne élni, munkálkodni és pihenni” – írta Ács Piroska Nagymegyer-Izsapról.
„Tornalján, egy lakótelepen lakom, ahol előszeretettel gondozom a kiskertemet. Egy pár fotót szeretnék önöknek mutatni” – írta Bodor Amália, és a képekről látszik, hogy a kertész a gondosan összeállított kompozíciókkal egy-egy történetet is elmesél.
Bodor Amália
Vagy kert, vagy kutya, tartja a mondás, de Szőcs Ilona Gútán kivételes helyzetben van, hiszen a kis kedvenc láthatóan nem kezd önállóan gödörkaparásba, locsolócsőrágásba, hanem szépen megvan a csodálatos virágkompozíciókkal.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amig bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Küldök pár képet a virágjainkról. Nagyon szeretem őket, mindegyiket magam nevelem. Sok-sok munka van velük, de mindig meghálálják a törődésemet. Virágot csak úgy lehet nevelni, hogyha nagyon szeretjük. Nekem a családom és a virágok a mindenem. Még soha nem okoztak nekem csalódást. Nagyon szeretem őket” – írja Tóth Szonya Tardoskeddről.
„Minden évben megpróbálom színesíteni a teraszomat. Valami újat kitalálni, no meg érdekeset. A díszcsalánokat magam vetettem és ültettem. A kék Agapántus tövet három éve kaptam, s most már szépen virágzik. Nagyon szeretem a Kálákat, nem igényesek, csupán télre kell kiszedni a földből, megszárítani és tavasszal újra elültetni. No meg persze naponta öntözni, hogy sok virágot hozzon. A boltívek alá csüngő begóniáikat rakok, ezeket szintén úgy vettem, de már három éve mindig újra ültetem, s eddig még kihajtott. A teraszom félárnyékos, így egész nap nem süt be a nap, de ezeknek a növényeknek pontosan ez a jó. A teraszomon még minden évszakban más és más, dísztökből készített díszítők is helyet kapnak, amiket saját kezűleg termelek a kertben és festek ki. Most hattyúk csücsülnek a kosárban. De télen helyet kapnak itt hóemberek, télapók. A gyerekek is örömmel jönnek hozzám, mert ez mindenkinek tetszik” – írta Godány Éva Királyfiakarcsáról, és nem is csodáljuk, mert ezek a hattyúk tényleg nagyon ötletesek.
„Anyu, Matus Viola előkertjéről, kiskertjéről küldök fotót Vásárútról. Nagyon szereti a virágokat, a különleges fákat, bal oldalon egy tulipánfa látható, az egy tő rózsa pedig befonja az egész kerítést” – írta Matus Mónika.
Nem kell okvetlenül múzeumba mennünk, ha letűnt korok élő képviselőivel szeretnénk találkozni, erdőn, mezőn, sőt a mi kertünkben is megtalálhatjuk őket, Tardoskedden. Páfrányfenyő, Mamutfenyő, Tengerparti mamutfenyő. Őskorból fennmaradt növény az összes.
A Páfrányfenyőt még kicsiként magról vetettem az Apukámmal. Azóta igyekszem szorgalmasan gondozni, hogy akkorára nőjön, mint a természetben.
A Mamutfenyőt Apa születésemkor ültette – lesem, melyikünk nő gyorsabban.
Az utolsó és egyben legnagyobb fát a fotón lévők közül Tengerparti mamutfenyőnek hívják. Ő a kedvencem! Szeretek fára mászni, és róla figyelni a környezetet.
(Tóth Myrtill, 9 éves)
Az óvodában körte a jelem. Szeretem a gyümölcsöket! Apukám sok különleges gyümölcsöt ültetett a kertünkbe: málnát, fügét, kákiszilvát és kökényszilvát.
(Tóth Jázmin, 5 éves)
Tóth Presinszky Mária küldte be kislányai kedves sorait, és a tardoskeddi kertben készült fotókat.
„Kétféle fotót küldök, mivel több helyen nevelek virágokat. Vannak évelő és egynyári növényeim. Az én virágos kertjeim kora tavasztól késő őszig nemcsak rengeteg munkát, de sok boldogságot, igazi felüdülést és még több örömöt adnak. A ház előtti kertben láthatóak a rózsabokrok, a rózsafák, valamint az elmaradhatatlan muskátlik, egyéb cserepes virágok. A ház mögötti kertben nevelem az egynyári virágokat. A pazar színekben pompázó legényvirágok mellett lassan nyílik a karcsai rózsa, a kakastaréj, valamint az őszirózsa. Nemcsak a lakás díszítésére alkalmasak, hanem a temető vázáiban is mindig friss virágok találhatók” – írta Halgas Ildikó Kulcsodról.
„A mi kertünk kissé rendhagyó, ugyanis szerettük volna kertünkbe elhozni a távolkelet tradicionális tea és zenkertjeinek világát. A japán kertművészet elvei szerint a kert fő elemeit a víz, a sziklák és a növényzet képezi. Így kertünkben van tó japán koipontyok részére, sok-sok tonna szikla és jellegzetes japán növények is. Ilyenek például a japán juharok melyekből több mint 30 darabos gyűjteményünk van. A kertben található egy kövekből kialakított süllyesztett grill is. Kertünket fokozatosan fejlesztjük, de élvezzük is egyaránt, hiszen a benne töltött idő megnyugvást hoz számunkra rohanó világunkban” – írta az inspiráló sorokat, és küldte a szép képeket Szőcs Gábor Negyedről.
Egy 5 és 3 éves gyermek anyukája vagyok. Az anyaságin a virágjaimmal kötöm le magam. Persze a férjem is sokat segít. Küldte üdvözletét és ezeket a szép fotókat olvasóinknak Német Zsanett Szentpéterről.
„Egész télen etettem a madarakat, és a huncut napraforgószemek, amelyek nem akartak a madárbegybe kerülni, ezt a csodát művelték” – küldte a különleges fotót Gányovics Jolán Csallóközkürtről.
„Kedves Új Szó! Vali néni a szomszédom Csilizradványon. Mivel idős kora ellenére hatalmas munkabírással gondozza kertjét, gyártja a befőtteket, savanyúságokat, palántát nevel, és gondozza virágait, ezért lefotóztam a kertjét, és szeretném beküldeni a Legszebb kert pályázatra. Vali néni kedvence a törökszegfű és a muskátli” – küldte a kedves sorokat Szabó Valéria kertjéről Vida Ágnes.
„Az élet álmok nélkül olyan, mint a kert virágok nélkül” – írta tömören Anita Zsilleová Kajalról, minden mást a beküldött fotókra bízott, amik valóban magukért beszélnek.
„A kertünk Somorja-Tejfalu városrészében található. Nagyon szeretjük, számunkra ez a nyugalom szigete. Esténként kiülünk a hintapadba, és a virágokban, köztük a 28 leanderünkben gyönyörködünk. A három diófa alatt van filagória és egy kandalló, ahol sütögetni szoktunk, az árnyékában pedig a három unoka szeret játszani” – írta Pethő István.
„Azért szeretek a kerttel foglalkozni, mert szebbé teszi a napom ha ránézek a virágaimra. Legyenek az a rózsabokraim, a tulipánjaim, nárciszaim, vagy éppen a fréziáim. A zöldséges kertemre pedig Mumu ügyel, hogy az egész családot elláthassam egészséges bio zöldségekkel és gyümölcsökkel” – írta a 82 éves Szekeres Irénke néni Perjéséről (Dražice).
„A képen látható virágos tornác egy történelmi épülethez tartozik, a Hanvai Református Parókiához, egykori költő-lelkipásztorunk, Tompa Mihály lakóhelyéhez. Az itt lévő muskátlik számára ideális hely, évről-évre megörvendeztetnek bennünket szépségükkel” – küldte a gyönyörű fotókat Nagyné Révész Andrea Hanváról (Chanava).
„A kertünk Dunamocson található, a főútról mindenki megtekintheti. Nagyon jól megférnek a rózsákkal a kaktuszok is. Külön verseny van közöttük, hogy melyikük tud több virággal megörvendeztetni. Júniusban egy napon 7 kaktuszon egyszerre 59 virág volt” – írta büszkén Bábi Vilmos.
„A kert a hobbink. Amit meg tudunk termelni, azért nem kell a piacra járni: zöldségek közül paradicsomot, krumplit, zellert, paszternákot és tököt. Virágokat is termesztünk, nagy hangsúlyt fektetünk az ápolásukra, hogy aztán tavasszal sok színben pompázzanak. A férjem kedvenc elfoglaltsága a szőlőtermesztés, amelyből kellő odafigyeléssel és szeretettel bort készít” – írta Lakatos Ilona és Imre, Nagymegyerről.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amig bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Sokat fényképezem a virágaimat, hogy megörökítsem őket a legszebb pompájukban. Így most volt miből választani és szeretettel elküldeni a képeket. A klívia a téli pihenés után a pincében az első tavaszi benti virág. Nyáron aztán az udvaron gyűjti az erőt a következő tavaszi virágzáshoz. A rózsaszín kála télen szintén a pincében pihen és egész nyáron kint, az udvaron virágzik. A kék harangvirágú campanula sok éve tavasszal mindig szépen tündököl. Ha öntözöm, meg is simogatom a különleges, illatos rózsánk virágait. A Krisztus koszorúja virág három bibéje a három szöget szimbolizálja Jézus Krisztus keresztre feszítésénél, az öt porzó az öt vánkoskát a sírnál a legenda szerint.” Madarász Ildikó és Alajos kedves soraiból idéztünk és a beküldött sok szép fotóból válogattunk Zonctoronyból. Ildikóék több mint tíz éve hűséges olvasói az Új Szónak.
„Élt egyszer egy fenyőfácska egy ház előtti kiskertben. Nőtt-nődögélt, és sok év elteltével egyre kisebb lett az élettere. Fájó szívvel, de meg kellett tőle válnunk.Eleinte nagyon hiányzott, de lassacskán átalakítottuk ezt a kis területet virágbarát hellyé. Tavasszal kikerülnek ide a bent áttelelő benjamin fikuszok, jól érzik magukat a muskátlik, a kellemes illatú vaníliavirág, a bíbor kasvirág, a hortenziák, a több színben pompázó kínai rózsák, az ezüstlevél, a begónia és az októberi varjúháj.
Ez a kis kert lett a nyugalom szigete a más-más időszakokban virító virágokkal, a körülöttük cikázó tarka lepkékkel és rovarokkal” – kaptuk a kedves sorokat Mészáros Zsuzsától, Nyékvárkonyból.
„Kis kertünk legnagyobb dísze a kép közepén levő hatalmas cseresznyefánk, ami nemcsak gyümölcsöt, de árnyékot is ad a nyáron. Az idén nagyon szépek a büdöskéink. Sárga virágaikkal díszítik az ágyásokat és védik a növényeinket” – írta Kázmér Anikó, Nagyabonyból.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amíg bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Most negyedik éve, hogy beköltözhettünk az új házunkba. Mivel férjemmel együtt falun nőttünk föl, kérdés sem volt számunkra, hogy lesz egy kis kertünk is – végül nem is olyan kicsi. Mindent, amit eddig szüleinktől tanultunk a kertészkedésről, most magunk is kipróbálhatjuk. Persze nem olyan mindig minden, ahogy szeretnénk, viszont minden kis sikerünknek örülünk. Ezekkel az örömeinkkel szeretnénk most osztozni a kedves olvasókkal.
Kora tavasztól késő őszig nyílik virág nálunk. A kertben van minden, aminek lennie kell: paradicsom, paprika, szőlő, dinnye, tök (minden elképzelhető színben, formában és méretben), és még sorolhatnám. Három kis segítőnk is van, fiunk és lányaink személyében. Bálintnak elég a kis kapája és talicskája, Fanni pedig a gyümölcskóstolás nagy mestere. Luca akkor segít a legtöbbet, ha szépen alszik a kocsikában, hogy anyu és apu szöszmötölhessen a kertben” – írta Baráth Gujber Mónika Hegysúrról.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amíg bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Saját tervezésű kertünket 8 éve kezdtük kialakítani cca. 30 áras területen. Nagyon sok munkánk, tapasztalásunk, örömünk van benne. Külön boldogság, hogy az állatok is szeretik, sok fecske, énekesmadár, néha gólya látogatja. Csallóközben honos bokrok, cserjék, fák tarkítják, és bár kevésbé egzotikus hatású, mi nagyon szeretünk benne élni, munkálkodni és pihenni” – írta Ács Piroska Nagymegyer-Izsapról.
„Tornalján, egy lakótelepen lakom, ahol előszeretettel gondozom a kiskertemet. Egy pár fotót szeretnék önöknek mutatni” – írta Bodor Amália, és a képekről látszik, hogy a kertész a gondosan összeállított kompozíciókkal egy-egy történetet is elmesél.
Bodor Amália
Vagy kert, vagy kutya, tartja a mondás, de Szőcs Ilona Gútán kivételes helyzetben van, hiszen a kis kedvenc láthatóan nem kezd önállóan gödörkaparásba, locsolócsőrágásba, hanem szépen megvan a csodálatos virágkompozíciókkal.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amig bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Küldök pár képet a virágjainkról. Nagyon szeretem őket, mindegyiket magam nevelem. Sok-sok munka van velük, de mindig meghálálják a törődésemet. Virágot csak úgy lehet nevelni, hogyha nagyon szeretjük. Nekem a családom és a virágok a mindenem. Még soha nem okoztak nekem csalódást. Nagyon szeretem őket” – írja Tóth Szonya Tardoskeddről.
„Minden évben megpróbálom színesíteni a teraszomat. Valami újat kitalálni, no meg érdekeset. A díszcsalánokat magam vetettem és ültettem. A kék Agapántus tövet három éve kaptam, s most már szépen virágzik. Nagyon szeretem a Kálákat, nem igényesek, csupán télre kell kiszedni a földből, megszárítani és tavasszal újra elültetni. No meg persze naponta öntözni, hogy sok virágot hozzon. A boltívek alá csüngő begóniáikat rakok, ezeket szintén úgy vettem, de már három éve mindig újra ültetem, s eddig még kihajtott. A teraszom félárnyékos, így egész nap nem süt be a nap, de ezeknek a növényeknek pontosan ez a jó. A teraszomon még minden évszakban más és más, dísztökből készített díszítők is helyet kapnak, amiket saját kezűleg termelek a kertben és festek ki. Most hattyúk csücsülnek a kosárban. De télen helyet kapnak itt hóemberek, télapók. A gyerekek is örömmel jönnek hozzám, mert ez mindenkinek tetszik” – írta Godány Éva Királyfiakarcsáról, és nem is csodáljuk, mert ezek a hattyúk tényleg nagyon ötletesek.
„Anyu, Matus Viola előkertjéről, kiskertjéről küldök fotót Vásárútról. Nagyon szereti a virágokat, a különleges fákat, bal oldalon egy tulipánfa látható, az egy tő rózsa pedig befonja az egész kerítést” – írta Matus Mónika.
Nem kell okvetlenül múzeumba mennünk, ha letűnt korok élő képviselőivel szeretnénk találkozni, erdőn, mezőn, sőt a mi kertünkben is megtalálhatjuk őket, Tardoskedden. Páfrányfenyő, Mamutfenyő, Tengerparti mamutfenyő. Őskorból fennmaradt növény az összes.
A Páfrányfenyőt még kicsiként magról vetettem az Apukámmal. Azóta igyekszem szorgalmasan gondozni, hogy akkorára nőjön, mint a természetben.
A Mamutfenyőt Apa születésemkor ültette – lesem, melyikünk nő gyorsabban.
Az utolsó és egyben legnagyobb fát a fotón lévők közül Tengerparti mamutfenyőnek hívják. Ő a kedvencem! Szeretek fára mászni, és róla figyelni a környezetet.
(Tóth Myrtill, 9 éves)
Az óvodában körte a jelem. Szeretem a gyümölcsöket! Apukám sok különleges gyümölcsöt ültetett a kertünkbe: málnát, fügét, kákiszilvát és kökényszilvát.
(Tóth Jázmin, 5 éves)
Tóth Presinszky Mária küldte be kislányai kedves sorait, és a tardoskeddi kertben készült fotókat.
„Kétféle fotót küldök, mivel több helyen nevelek virágokat. Vannak évelő és egynyári növényeim. Az én virágos kertjeim kora tavasztól késő őszig nemcsak rengeteg munkát, de sok boldogságot, igazi felüdülést és még több örömöt adnak. A ház előtti kertben láthatóak a rózsabokrok, a rózsafák, valamint az elmaradhatatlan muskátlik, egyéb cserepes virágok. A ház mögötti kertben nevelem az egynyári virágokat. A pazar színekben pompázó legényvirágok mellett lassan nyílik a karcsai rózsa, a kakastaréj, valamint az őszirózsa. Nemcsak a lakás díszítésére alkalmasak, hanem a temető vázáiban is mindig friss virágok találhatók” – írta Halgas Ildikó Kulcsodról.
„A mi kertünk kissé rendhagyó, ugyanis szerettük volna kertünkbe elhozni a távolkelet tradicionális tea és zenkertjeinek világát. A japán kertművészet elvei szerint a kert fő elemeit a víz, a sziklák és a növényzet képezi. Így kertünkben van tó japán koipontyok részére, sok-sok tonna szikla és jellegzetes japán növények is. Ilyenek például a japán juharok melyekből több mint 30 darabos gyűjteményünk van. A kertben található egy kövekből kialakított süllyesztett grill is. Kertünket fokozatosan fejlesztjük, de élvezzük is egyaránt, hiszen a benne töltött idő megnyugvást hoz számunkra rohanó világunkban” – írta az inspiráló sorokat, és küldte a szép képeket Szőcs Gábor Negyedről.
Egy 5 és 3 éves gyermek anyukája vagyok. Az anyaságin a virágjaimmal kötöm le magam. Persze a férjem is sokat segít. Küldte üdvözletét és ezeket a szép fotókat olvasóinknak Német Zsanett Szentpéterről.
„Egész télen etettem a madarakat, és a huncut napraforgószemek, amelyek nem akartak a madárbegybe kerülni, ezt a csodát művelték” – küldte a különleges fotót Gányovics Jolán Csallóközkürtről.
„Kedves Új Szó! Vali néni a szomszédom Csilizradványon. Mivel idős kora ellenére hatalmas munkabírással gondozza kertjét, gyártja a befőtteket, savanyúságokat, palántát nevel, és gondozza virágait, ezért lefotóztam a kertjét, és szeretném beküldeni a Legszebb kert pályázatra. Vali néni kedvence a törökszegfű és a muskátli” – küldte a kedves sorokat Szabó Valéria kertjéről Vida Ágnes.
„Az élet álmok nélkül olyan, mint a kert virágok nélkül” – írta tömören Anita Zsilleová Kajalról, minden mást a beküldött fotókra bízott, amik valóban magukért beszélnek.
„A kertünk Somorja-Tejfalu városrészében található. Nagyon szeretjük, számunkra ez a nyugalom szigete. Esténként kiülünk a hintapadba, és a virágokban, köztük a 28 leanderünkben gyönyörködünk. A három diófa alatt van filagória és egy kandalló, ahol sütögetni szoktunk, az árnyékában pedig a három unoka szeret játszani” – írta Pethő István.
„Azért szeretek a kerttel foglalkozni, mert szebbé teszi a napom ha ránézek a virágaimra. Legyenek az a rózsabokraim, a tulipánjaim, nárciszaim, vagy éppen a fréziáim. A zöldséges kertemre pedig Mumu ügyel, hogy az egész családot elláthassam egészséges bio zöldségekkel és gyümölcsökkel” – írta a 82 éves Szekeres Irénke néni Perjéséről (Dražice).
„A képen látható virágos tornác egy történelmi épülethez tartozik, a Hanvai Református Parókiához, egykori költő-lelkipásztorunk, Tompa Mihály lakóhelyéhez. Az itt lévő muskátlik számára ideális hely, évről-évre megörvendeztetnek bennünket szépségükkel” – küldte a gyönyörű fotókat Nagyné Révész Andrea Hanváról (Chanava).
„A kertünk Dunamocson található, a főútról mindenki megtekintheti. Nagyon jól megférnek a rózsákkal a kaktuszok is. Külön verseny van közöttük, hogy melyikük tud több virággal megörvendeztetni. Júniusban egy napon 7 kaktuszon egyszerre 59 virág volt” – írta büszkén Bábi Vilmos.
„A kert a hobbink. Amit meg tudunk termelni, azért nem kell a piacra járni: zöldségek közül paradicsomot, krumplit, zellert, paszternákot és tököt. Virágokat is termesztünk, nagy hangsúlyt fektetünk az ápolásukra, hogy aztán tavasszal sok színben pompázzanak. A férjem kedvenc elfoglaltsága a szőlőtermesztés, amelyből kellő odafigyeléssel és szeretettel bort készít” – írta Lakatos Ilona és Imre, Nagymegyerről.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amig bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Sokat fényképezem a virágaimat, hogy megörökítsem őket a legszebb pompájukban. Így most volt miből választani és szeretettel elküldeni a képeket. A klívia a téli pihenés után a pincében az első tavaszi benti virág. Nyáron aztán az udvaron gyűjti az erőt a következő tavaszi virágzáshoz. A rózsaszín kála télen szintén a pincében pihen és egész nyáron kint, az udvaron virágzik. A kék harangvirágú campanula sok éve tavasszal mindig szépen tündököl. Ha öntözöm, meg is simogatom a különleges, illatos rózsánk virágait. A Krisztus koszorúja virág három bibéje a három szöget szimbolizálja Jézus Krisztus keresztre feszítésénél, az öt porzó az öt vánkoskát a sírnál a legenda szerint.” Madarász Ildikó és Alajos kedves soraiból idéztünk és a beküldött sok szép fotóból válogattunk Zonctoronyból. Ildikóék több mint tíz éve hűséges olvasói az Új Szónak.
„Élt egyszer egy fenyőfácska egy ház előtti kiskertben. Nőtt-nődögélt, és sok év elteltével egyre kisebb lett az élettere. Fájó szívvel, de meg kellett tőle válnunk.Eleinte nagyon hiányzott, de lassacskán átalakítottuk ezt a kis területet virágbarát hellyé. Tavasszal kikerülnek ide a bent áttelelő benjamin fikuszok, jól érzik magukat a muskátlik, a kellemes illatú vaníliavirág, a bíbor kasvirág, a hortenziák, a több színben pompázó kínai rózsák, az ezüstlevél, a begónia és az októberi varjúháj.
Ez a kis kert lett a nyugalom szigete a más-más időszakokban virító virágokkal, a körülöttük cikázó tarka lepkékkel és rovarokkal” – kaptuk a kedves sorokat Mészáros Zsuzsától, Nyékvárkonyból.
„Kis kertünk legnagyobb dísze a kép közepén levő hatalmas cseresznyefánk, ami nemcsak gyümölcsöt, de árnyékot is ad a nyáron. Az idén nagyon szépek a büdöskéink. Sárga virágaikkal díszítik az ágyásokat és védik a növényeinket” – írta Kázmér Anikó, Nagyabonyból.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amig bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Sokat fényképezem a virágaimat, hogy megörökítsem őket a legszebb pompájukban. Így most volt miből választani és szeretettel elküldeni a képeket. A klívia a téli pihenés után a pincében az első tavaszi benti virág. Nyáron aztán az udvaron gyűjti az erőt a következő tavaszi virágzáshoz. A rózsaszín kála télen szintén a pincében pihen és egész nyáron kint, az udvaron virágzik. A kék harangvirágú campanula sok éve tavasszal mindig szépen tündököl. Ha öntözöm, meg is simogatom a különleges, illatos rózsánk virágait. A Krisztus koszorúja virág három bibéje a három szöget szimbolizálja Jézus Krisztus keresztre feszítésénél, az öt porzó az öt vánkoskát a sírnál a legenda szerint.” Madarász Ildikó és Alajos kedves soraiból idéztünk és a beküldött sok szép fotóból válogattunk Zonctoronyból. Ildikóék több mint tíz éve hűséges olvasói az Új Szónak.
„Élt egyszer egy fenyőfácska egy ház előtti kiskertben. Nőtt-nődögélt, és sok év elteltével egyre kisebb lett az élettere. Fájó szívvel, de meg kellett tőle válnunk.Eleinte nagyon hiányzott, de lassacskán átalakítottuk ezt a kis területet virágbarát hellyé. Tavasszal kikerülnek ide a bent áttelelő benjamin fikuszok, jól érzik magukat a muskátlik, a kellemes illatú vaníliavirág, a bíbor kasvirág, a hortenziák, a több színben pompázó kínai rózsák, az ezüstlevél, a begónia és az októberi varjúháj.
Ez a kis kert lett a nyugalom szigete a más-más időszakokban virító virágokkal, a körülöttük cikázó tarka lepkékkel és rovarokkal” – kaptuk a kedves sorokat Mészáros Zsuzsától, Nyékvárkonyból.
„Kis kertünk legnagyobb dísze a kép közepén levő hatalmas cseresznyefánk, ami nemcsak gyümölcsöt, de árnyékot is ad a nyáron. Az idén nagyon szépek a büdöskéink. Sárga virágaikkal díszítik az ágyásokat és védik a növényeinket” – írta Kázmér Anikó, Nagyabonyból.
Arra kértük olvasóinkat, osszák meg velünk örömüket, küldjenek fotókat szeretett kertjükről, virágaikról. Hány helyen hallani, hogy „amíg élt a papa, mama”, „amig bírták a szüleink”, milyen szép is volt a kert, milyen finom paradicsomok teremtek, milyen gyönyörű rózsák nyíltak, milyen zamatos volt az őszibarack. Igen, mert a kert és a kertésze eggyé válik, bensőséges szimbiózis alakul ki közöttük, és ha a gondos kezek napi törődése nem látszik már a kerten, hirtelen felbomlik a harmónia és rend. Ezért is óriási érték a szépen gondozott kert, büszkék lehetnek rá az odaadó kertészek, mi pedig örömmel osztjuk meg a szép fotók mellé írt kedves mondatokat, mindannyiunk örömére. Várjuk az Ön fotóit, történetét is szeretett kertjéről a hello@ujszo.com e-mail-címre!
„Küldök pár képet a virágjainkról. Nagyon szeretem őket, mindegyiket magam nevelem. Sok-sok munka van velük, de mindig meghálálják a törődésemet. Virágot csak úgy lehet nevelni, hogyha nagyon szeretjük. Nekem a családom és a virágok a mindenem. Még soha nem okoztak nekem csalódást. Nagyon szeretem őket” – írja Tóth Szonya Tardoskeddről.
„Minden évben megpróbálom színesíteni a teraszomat. Valami újat kitalálni, no meg érdekeset. A díszcsalánokat magam vetettem és ültettem. A kék Agapántus tövet három éve kaptam, s most már szépen virágzik. Nagyon szeretem a Kálákat, nem igényesek, csupán télre kell kiszedni a földből, megszárítani és tavasszal újra elültetni. No meg persze naponta öntözni, hogy sok virágot hozzon. A boltívek alá csüngő begóniáikat rakok, ezeket szintén úgy vettem, de már három éve mindig újra ültetem, s eddig még kihajtott. A teraszom félárnyékos, így egész nap nem süt be a nap, de ezeknek a növényeknek pontosan ez a jó. A teraszomon még minden évszakban más és más, dísztökből készített díszítők is helyet kapnak, amiket saját kezűleg termelek a kertben és festek ki. Most hattyúk csücsülnek a kosárban. De télen helyet kapnak itt hóemberek, télapók. A gyerekek is örömmel jönnek hozzám, mert ez mindenkinek tetszik” – írta Godány Éva Királyfiakarcsáról, és nem is csodáljuk, mert ezek a hattyúk tényleg nagyon ötletesek.
„Anyu, Matus Viola előkertjéről, kiskertjéről küldök fotót Vásárútról. Nagyon szereti a virágokat, a különleges fákat, bal oldalon egy tulipánfa látható, az egy tő rózsa pedig befonja az egész kerítést” – írta Matus Mónika.
Nem kell okvetlenül múzeumba mennünk, ha letűnt korok élő képviselőivel szeretnénk találkozni, erdőn, mezőn, sőt a mi kertünkben is megtalálhatjuk őket, Tardoskedden. Páfrányfenyő, Mamutfenyő, Tengerparti mamutfenyő. Őskorból fennmaradt növény az összes.
A Páfrányfenyőt még kicsiként magról vetettem az Apukámmal. Azóta igyekszem szorgalmasan gondozni, hogy akkorára nőjön, mint a természetben.
A Mamutfenyőt Apa születésemkor ültette – lesem, melyikünk nő gyorsabban.
Az utolsó és egyben legnagyobb fát a fotón lévők közül Tengerparti mamutfenyőnek hívják. Ő a kedvencem! Szeretek fára mászni, és róla figyelni a környezetet.
(Tóth Myrtill, 9 éves)
Az óvodában körte a jelem. Szeretem a gyümölcsöket! Apukám sok különleges gyümölcsöt ültetett a kertünkbe: málnát, fügét, kákiszilvát és kökényszilvát.
(Tóth Jázmin, 5 éves)
Tóth Presinszky Mária küldte be kislányai kedves sorait, és a tardoskeddi kertben készült fotókat.
„Kétféle fotót küldök, mivel több helyen nevelek virágokat. Vannak évelő és egynyári növényeim. Az én virágos kertjeim kora tavasztól késő őszig nemcsak rengeteg munkát, de sok boldogságot, igazi felüdülést és még több örömöt adnak. A ház előtti kertben láthatóak a rózsabokrok, a rózsafák, valamint az elmaradhatatlan muskátlik, egyéb cserepes virágok. A ház mögötti kertben nevelem az egynyári virágokat. A pazar színekben pompázó legényvirágok mellett lassan nyílik a karcsai rózsa, a kakastaréj, valamint az őszirózsa. Nemcsak a lakás díszítésére alkalmasak, hanem a temető vázáiban is mindig friss virágok találhatók” – írta Halgas Ildikó Kulcsodról.
„A mi kertünk kissé rendhagyó, ugyanis szerettük volna kertünkbe elhozni a távolkelet tradicionális tea és zenkertjeinek világát. A japán kertművészet elvei szerint a kert fő elemeit a víz, a sziklák és a növényzet képezi. Így kertünkben van tó japán koipontyok részére, sok-sok tonna szikla és jellegzetes japán növények is. Ilyenek például a japán juharok melyekből több mint 30 darabos gyűjteményünk van. A kertben található egy kövekből kialakított süllyesztett grill is. Kertünket fokozatosan fejlesztjük, de élvezzük is egyaránt, hiszen a benne töltött idő megnyugvást hoz számunkra rohanó világunkban” – írta az inspiráló sorokat, és küldte a szép képeket Szőcs Gábor Negyedről.
Egy 5 és 3 éves gyermek anyukája vagyok. Az anyaságin a virágjaimmal kötöm le magam. Persze a férjem is sokat segít. Küldte üdvözletét és ezeket a szép fotókat olvasóinknak Német Zsanett Szentpéterről.
„Egész télen etettem a madarakat, és a huncut napraforgószemek, amelyek nem akartak a madárbegybe kerülni, ezt a csodát művelték” – küldte a különleges fotót Gányovics Jolán Csallóközkürtről.
„Kedves Új Szó! Vali néni a szomszédom Csilizradványon. Mivel idős kora ellenére hatalmas munkabírással gondozza kertjét, gyártja a befőtteket, savanyúságokat, palántát nevel, és gondozza virágait, ezért lefotóztam a kertjét, és szeretném beküldeni a Legszebb kert pályázatra. Vali néni kedvence a törökszegfű és a muskátli” – küldte a kedves sorokat Szabó Valéria kertjéről Vida Ágnes.
„Az élet álmok nélkül olyan, mint a kert virágok nélkül” – írta tömören Anita Zsilleová Kajalról, minden mást a beküldött fotókra bízott, amik valóban magukért beszélnek.
„A kertünk Somorja-Tejfalu városrészében található. Nagyon szeretjük, számunkra ez a nyugalom szigete. Esténként kiülünk a hintapadba, és a virágokban, köztük a 28 leanderünkben gyönyörködünk. A három diófa alatt van filagória és egy kandalló, ahol sütögetni szoktunk, az árnyékában pedig a három unoka szeret játszani” – írta Pethő István.
„Azért szeretek a kerttel foglalkozni, mert szebbé teszi a napom ha ránézek a virágaimra. Legyenek az a rózsabokraim, a tulipánjaim, nárciszaim, vagy éppen a fréziáim. A zöldséges kertemre pedig Mumu ügyel, hogy az egész családot elláthassam egészséges bio zöldségekkel és gyümölcsökkel” – írta a 82 éves Szekeres Irénke néni Perjéséről (Dražice).
„A képen látható virágos tornác egy történelmi épülethez tartozik, a Hanvai Református Parókiához, egykori költő-lelkipásztorunk, Tompa Mihály lakóhelyéhez. Az itt lévő muskátlik számára ideális hely, évről-évre megörvendeztetnek bennünket szépségükkel” – küldte a gyönyörű fotókat Nagyné Révész Andrea Hanváról (Chanava).
„A kertünk Dunamocson található, a főútról mindenki megtekintheti. Nagyon jól megférnek a rózsákkal a kaktuszok is. Külön verseny van közöttük, hogy melyikük tud több virággal megörvendeztetni. Júniusban egy napon 7 kaktuszon egyszerre 59 virág volt” – írta büszkén Bábi Vilmos.
„A kert a hobbink. Amit meg tudunk termelni, azért nem kell a piacra járni: zöldségek közül paradicsomot, krumplit, zellert, paszternákot és tököt. Virágokat is termesztünk, nagy hangsúlyt fektetünk az ápolásukra, hogy aztán tavasszal sok színben pompázzanak. A férjem kedvenc elfoglaltsága a szőlőtermesztés, amelyből kellő odafigyeléssel és szeretettel bort készít” – írta Lakatos Ilona és Imre, Nagymegyerről.
