Az egészségügyi minisztérium továbbra sem volt képes gátat szabni a Szlovák Orvosszakszervezetet (LOZ) tömeges felmondási akciójának. Péntekig több mint kétezren jelentették be a távozásukat, többen a magyarlakta városokban található kórházakban is.
Annak ellenére, hogy a kormány augusztusban jelentős béremelést ajánlott a kórházakban dolgozó orvosoknak, a LOZ mégis beváltotta az ígéretét, vagyis elindították a tömeges felmondási akciójukat, amelyhez több mint kétezren csatlakoztak.
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) nem enged a követeléseiből, továbbra is állítja, hogy a kormány fizetésemelési javaslata nem elégséges. Az egészségügyi minisztérium szerint azonban az LOZ követelései teljesíthetetlenek. Eközben a nővérkamara is jelezte, nekik sem tetszenek azok a számok, amelyeket a tárca bemutatott.
Az egészségügyi és a pénzügyi tárca a nyár végén ismertette, hogyan emelné a kórházakban dolgozó orvosok és nővérek, valamint a mentősök fizetését a jövő évtől. A fekvőbeteg-ellátásban tevékenykedő egészségügyi dolgozók bérét egy törvény szabályozza, amely alapján a fizetéseket a két évvel korábbi nemzeti átlagbérhez igazítják. A hivatástól és a végzettségtől függően különféle szorzókat határoznak meg, például egy szakvizsgával nem rendelkező orvos 2022-ben az átlagbér 1,25-szörösét kapja kézhez (bruttó 1416 euró), egy középiskolai végzettségű nővér pedig a 0,89-szeresét (bruttó 1008 euró). Igor Matovič pénzügyminiszter és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) ezeket a szorzókat emelné meg, illetve az alapbérhez hozzáadnának még egy tételt: minden egyes ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával nőne a fizetés, legfeljebb 20 évig.
Évi 5 százalék
A javaslat bemutatása után Peter Visolajský, az LOZ elnöke jelezte, továbbra sincs más választásuk, mint a tömeges felmondás. Elmondása szerint legalább 3500 orvos készen áll megtenni ezt a lépést. A Postoj portálnak adott interjújában Visolajský azt mondta, a javaslattal az az alapvető probléma, hogy nem becsüli meg eléggé a szakvizsgával rendelkező orvosokat. Matovičék ugyanis nem emelnék az alapbérüket meghatározó szorzót (jelenleg a nemzeti átlagbér 2,3-szorosát keresik meg, vagyis bruttó 2605 eurót), pusztán a ledolgozott évek száma után kapnának juttatást. Az LOZ elnöke szerint azonban ez konkrét számokban kifejezve azt jelenti, hogy évente bruttó 12 euróval nőne a fizetésük, ami nem túlságosan vonzó ajánlat. Szerinte éppen ebből a rétegből, vagyis a középkorú, 10-15 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkező, atesztált orvosokból van a legnagyobb hiány a kórházakban, ez pedig a fiatal orvosok elvándorlására is hatással van. Mint mondta, a fiatalok esetében nem feltétlenül a fizetés összege az egyetlen motivációs tényező, hanem az is, hogy tapasztalt, jól felkészült orvosoktól tanulhassanak a kórházi osztályokon, Szlovákiában azonban egyre kevesebb ilyen szakember van, így a fiatalok többsége inkább azonnal külföldön keres állást.
Az egészségügyi minisztérium most közzétette Visolajskýék követeléseit. Az LOZ vezetője azt szeretné, ha a szakvizsgával rendelkező orvosok alapbére a nemzeti átlagbér 2,8-szorosa lenne, és a ledolgozott évek után nem 1, hanem 5 százalékkal emelkedne a fizetésük, legfeljebb 40 éven keresztül. Emellett a szakvizsgával nem rendelkező orvosokkal is bőkezűbben bánnának: a minisztérium javaslatában szereplő 1,4-es szorzóval szemben 1,7-es szorzót szeretnének, továbbá a már említett évi 5 százalékos emelést.
Abszurd követelés?
A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy szakvizsgával nem rendelkező, kezdő orvos alapbére bruttó 2058 euró lenne, az atesztált orvosok kezdőfizetése pedig bruttó 3390 euróra nőne. Az évi ötszázalékos emelésnek köszönhetően pedig egy szakvizsgával rendelkező orvos 40 ledolgozott év után már bruttó 5812 eurót láthatna havonta a számláján.
Az egészségügyi minisztérium a lapunknak eljuttatott sajtóközleményében hangsúlyozta, Visolajský követelései teljesíthetetlenek. Ami például az atesztált, 40 évi szakmai tapasztalattal rendelkező orvosokat illeti, a fizetésük a jelenlegihez képest jövőre 3206 euróval nőne. „A kormány hosszú évek után előállt az alapbérek drasztikus emelésével, azon belül is a ledolgozott évek száma utáni juttatással, amelyet az egészségügyi dolgozók már régóta követelnek. Ez a javaslat egy olyan időszakban érkezik, amikor Szlovákia és egész Európa egy súlyos energiaválsággal és a gazdasági stagnálás veszélyével néz szembe. A fekvőbeteg-ellátásban dolgozók alapfizetését érintő miniszteri javaslat az eddigi legmagasabb emelést adná, még a rekord gazdasági növekedés idején sem ért el ilyen szintet” – üzente a tárca sajtóosztálya.
A nővérek is felszólaltak
A fizetésemeléssel kapcsolatban a Szlovák Nővérkamara (SK SaPA) is elégedetlenségét fejezte ki. Iveta Lazorová, a kamara elnöke nyílt levélben üzent a minisztériumnak, amelyben hangsúlyozta, ez a javaslat nem segít vonzóbbá tenni a nővéri hivatást, és így nem is oldja meg az ápolók hiányát a szlovák egészségügyben. Elmondása szerint végeztek egy belső felmérést a kamara tagjai között (az SK SaPA több mint 2400 taggal rendelkezik), és a nővérek 80 százaléka elégedetlen a minisztérium ajánlatával. Lazorová ezért azt javasolja, hogy a szakvizsgával nem rendelkező nővérek esetében a 0,89-es szorzót legalább 1,15-re emeljék. A képzettség függvényében aztán további emeléseket is javasol a kama-ra, például a szakosodott nővéreknél 1,06-ról 1,3-ra. Lazorová bízik benne, hogy a minisztérium figyelembe veszi a követeléseiket, és a következő tárgyalásra már őket is meghívják (korábban ugyanis Matovičék csak a nővérszakszervezet elnökét, Monika Kaveckát hívták meg az egyeztetésre, aki egyébként jelenleg az OĽaNO színeiben politizál). Emellett kiemelte, reméli, hogy képesek lesznek valamilyen formában megegyezni a járóbeteg-ellátásban dolgozó nővérek béremeléséről is, hiszen a jelenlegi javaslat csak a kórházi ápolókat érinti.
Peter Visolajský, a szakszervezet elnöke azt mondta, a béremelés nem minden, szerinte az egészségügy rendszerszintű megreformálására van szükség, a kórházak finanszírozási kérdéseitől kezdve az orvostanhallgatók oktatásán át egészen a munkaerőhiány stabilizálásáig. A LOZ képviselői nyolc követelést fogalmaztak meg az egészségügyi minisztérium számára, és mindaddig nem hajlandóak visszavonni a felmondásukat, amíg a tárca le nem tesz eléjük egy memorandumot, amelyben elkötelezik magukat a legégetőbb problémák megoldására.
Mi a helyzet a déli régiókban?
Lapunk annak is megpróbált utána járni, mennyire érinti a tömeges felmondás a magyarlakta régiókban található kórházakat. Érsekújvárban például aggasztó a helyzet, péntek délutánig 50 egészségügyi alkalmazott adta be felmondását, köztük három főorvos is. Ján Baček kórházi szóvivő arról tájékoztatott, hogy az összes távozni készülő egészségügyi dolgozóra érvényes a két hónapos felmondási idő, amely alatt még változtathatnak a döntésen. A kórház vezetése nem kívánt állást foglalni az ügyben. Információink szerint a legtöbben, vagyis 10-en a radiológiai osztályról távoznak, de sokan hagyják el a gyermekgyógyászati és az ideggyógyászati klinikát is.
Az érsekújvári intézmény mellett a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórházban (UNLP) is történtek felmondások. Monika Krišková, az UNLP kommunikációs osztályának szakembere az Új Szónak elmondta, a pontos számokat csak a beérkezett felmondások jóváhagyása után fogják közzétenni.
„Jelenleg semmi sem változik az UNLP egészségügyi ellátásában, mivel minden egyes esetben két hónapos felmondási időszak van érvényben. A kórház minden orvosi osztályon válságforgatókönyveket készített a különböző számú felmondásokra, hogy biztosítani tudjuk az akut orvosi ellátást, a zökkenőmentes működést, és hogy a lehető legkevésbé nehezítsük meg a halasztott orvosi beavatkozást igénylő betegek egészségügyi ellátását”
– közölte lapunkkal Krišková.
A Svet zdravia kórházcsoporthoz tartozó galántai Szent Lukács Kórházban meg nem erősített forrás szerint péntek délig egyetlen orvos sem csatlakozott a LOZ felhívásához. A Svet zdravia kommunikációs osztálya megkeresésünkre nem adott hivatalos tájékoztatást.
A Dunaszerdahelyi Kórházat illetően azonban Bock Sylvia, az intézmény igazgatója hivatalosan is megerősítette, hogy egyetlen alkalmazott sem készül távozni.
Kompromisszumok
A kéthónapos felmondási idő eredményeként Vladimír Lengvarský (OĽaNO-jelölt) egészségügyi miniszternek november végéig van ideje arra, hogy megegyezzen Visolajskýval. Utóbbi egyébként azt mondta, hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni és kompromisszumot kötni bizonyos kérdésekben, akár az orvosok béremelését illetően is.
„Egy olyan megállapodást tudunk elképzelni a kormány és az orvosok között, hogy a kabinet felvázolja, milyen megoldásokkal szeretne előállni – konkrétan milyen lépésekkel, milyen időpontokkal, és hogyan szeretné mindezeket elérni”
– fogalmazott a LOZ vezetője.
A terv már kész
Az egészségügyi minisztérium sajtóosztálya a lapunknak eljuttatott közleményében úgy reagált, meglepődve figyelték a szakszervezet elnökének nyilatkozatát. Mint írták, Lengvarský már hétfőn tárgyalóasztalhoz ült Visolajskýval, és kedd este – vagyis két nappal a bejelentésük előtt – el is küldte a szakszervezet képviselőinek a részletes tervet a követeléseik teljesítésére, a határidőkkel együtt. Ezt az ütemtervet egyébként a minisztérium honlapján is közzétették. A tárca szerint a LOZ nem a megoldások hiányát, hanem az elkészített terv formai sajátosságit kifogásolja, mivel ezt nem tekintik valódi kötelezettségvállalásnak, ezért is követelik a memorandumot.
„A minisztérium maximálisan együttműködő lesz a memorandum kidolgozásában. A célunk egyébként is a tartalmi kérdések megoldása, nem pedig a formai követelményeké”
– fogalmazott a tárcavezető.
Később, a Denník N-nek adott interjújában Lengvarský arról is beszélt, többféle forgatókönyvvel számolnak, ha nem sikerülne megoldani a helyzetet a következő két hónapban. Részleteket nem árult el, mindössze annyit mondott, hogy az egyess kórházak kisegítenék egymást azokon az osztályokon, ahol hiányoznak az orvosok.
Heger is felszólalt
Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök ismét megkérte az orvosokat, hogy értékeljék át a hozzáállásukat. Elmondása szerint az előzők kormányok nem törődtek az egészségüggyel, inkább csak kiszivattyúzták belőle a pénzt, ő viszont prioritásnak tekinti a járó- és a fekvőbeteg-ellátás megreformálását. Ezt bizonyítja az egészségügyi dolgozók béremelése, vagy akár a kórházfelújítási terv is, amelyet az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszíroznának. Heger szerint „nem fair”, ahogyan az orvosok eljárnak, hiszen az összes követelésüket komolyan veszik, és már hónapok óta azon dolgoznak, hogy megoldják a hosszabb távú problémákat is.
„Az ajtó nyitva áll önök előtt, s bízom benne, hogy végül a józan ész, valamint az emberekkel szembeni felelősségérzet felülkerekedik az elvárásokon, hogy rövid időn belül orvosoljuk azokat a problémákat, amelyektől az egészségügy már évtizedek óta szenved”
– zárta a kormányfő.
(nar, száz, nr, já, tb)
