Az uniós törvényhozó testület szerint Európa legnagyobb etnikai kisebbségének, a romáknak több tagállamban társadalmi kirekesztés és szegénység a sorsa. Az állásfoglalást megszavazó képviselők úgy vélik, az uniós támogatásokat célzottan kellene biztosítani, a tagállamoknak regionális és helyi szinten kellene elosztania a forrásokat, hogy a telepen élő romák mindennapos igényeit fedezzék.

Az EP szerint a szegregátumok felszámolása és a közművesített, emberhez méltó lakhatás biztosítása a romák számára az elsődlegesen megoldandó problémák. Ezenkívül ugyancsak fel kell lépni az iskolai szegregáció és hátrányos megkülönböztetés ellen – vélik a képviselők. Az állásfoglalás megemlíti, hogy a tagállami hatóságoknak javítaniuk kell a roma közösségek egészségügyi ellátását és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, továbbá fel kell lépniük a hosszútávú munkanélküliség és a romákkal szembeni rendőrségi túlkapások ellen is.

Az állásfoglalás felszólítja a tagállamokat, hogy a roma gyerekeket megfelelően vonják be a nemzeti gyermekgarancia-programokba, továbbá megerősített ifjúsági garanciát és az Erasmus+ programot is ki lehetne használni a társadalmi kohézió erősítésére és a fiatal romák foglalkoztatásának javítására. A képviselők úgy vélik, a nemzeti romastratégiai tervekben kiemelt célként kellene hogy szerepeljen a romák társadalmi részvételének és a közülük kikerülő vezetők számának növelése.

Az EP szerint továbbá korai előrejelző mechanizmust kellene kiépítenie az Európai Strukturális és Beruházási Alapok és más, a romák helyzetének javítását célzó forrásokkal való visszaélések elkerülése érdekében.

Uniós felmérések azt mutatják, hogy az EU-ban élő romák 63 százaléka nem vesz részt az oktatásban, foglalkoztatásban vagy képzésben, illetve 80 százalékuk a szegénységi küszöb alatt él. A kutatásban részt vevő kilenc országban élő romák 41 százaléka úgy érzi, hogy roma származása miatt hátrányos megkülönböztetés éri olyan területeken, mint az álláskeresés, a munka, a lakhatás, az egészségügy vagy az oktatás.