Október 6. az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja. Az a tizenhárom magyar honvédtiszt (12 tábornok és 1 ezredes), akiket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Dunaszerdahelyen méltó módon emlékeztek, sokan jöttek ki az 1848/49-es emlékműhöz.
Dunaszerdahelyen az 1848/49 magyar forradalom és szabadságharc emlékművénél tartottak ünnepélyes megemlékezést. Köszöntőt mondott Hájos Zoltán, a város polgármestere, aki megemlékezett a 173 évvel ezelőtti történésekről. Emlékeztetett, hogy a Felvidéken, Dunaszerdahelyen a magyar nemzet részének tekintjük magunkat. A jövőre nézve azt kívánta, hogy minden jeles alkalomkor jöjjünk össze, „még akkor is, ha nem minden megemlékezés felemelő. Ahogy a mai nap sem az. De minden egyes alkalommal, minden egyes jelenléttel erősítjük magyar közösségünket” – mondta Hájos.
Ünnepi beszédet mondott Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Felidézte a szabadságharc utáni megtorlásokat, és azt, hogy a birodalom a szabadságharcosokat a rend és a béke ellenségének tekintette. Szerinte ezen a napon is van okunk az örömre, hiszen a haza él. „Van okunk nemcsak gyásszal a szívünkben, hanem reménységgel is előre tekinteni a mai napon” – mondta Potápi. Majd beszámolt a magyar nemzetpolitika eddigi 12 évének eredményeiről, a jövőre nézve megállapította, hogy a magyar nemzet egységes határain belül és túl. „Ebben az egységben olyan erő, olyan kitartás van, amelyre a jövőnket tudjuk építeni” – zárta Potápi. A 10. számú Szent György Cserkészcsapat segítségével a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet. Koszorút helyezett el Potápi Árpád János, a város vezetői, a Szövetség frakciói, Bozay Krisztián esperesplébános, képviseltették magukat az induló polgármester-jelöltek és a képviselő-testület tagjai. Az ünnepi hangulatról a Művészeti Alapiskola tanulói gondoskodtak.