A világhálón futótűzként terjedő összeesküvés-elméletekkel, azok működési mechanizmusaival és az ellenük való védekezés módjaival már az Európai Bizottság is foglalkozik. Az európai állampolgároknak a tudományokhoz és a világhálón terjedő hazugságokhoz, valamint az összeesküvés-elméletekhez fűződő viszonyát vizsgáló TRESCA projekten dolgozó kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az európaiak 25%-a hajlamos elhinni az áltudományos híreket és az összeesküvés-elméleteket.

Trükk volt a holdra szállás is

A Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban, Spanyolországban és a skandináv államokban 7000 ember megkérdezésével végzett felmérésből kiderült, hogy az uniós polgárok 25%-a azt hiszi, a holdra szállás soha nem történt meg, csak televíziós trükk volt, 82%-nak meggyőződése, hogy a politikusokat multicégek és érdekcsoportok fizetik le, és 32% szerint a világ történéseiről egy szűk titkos csoport dönt.

A döbbenetes eredmények láttán az EU statisztikai hivatala az Eurostat egy sokkal átfogóbb felmérést is készített 37 107 ember megkérdezésével az összes tagállamban, de az eredmény ezúttal is azt mutatta, hogy a demokrácia jövőjét mindenhol egyre jobban fenyegetik az egyes csoportokat, etnikumokat kirekesztő és társadalmakat, családokat megosztó összeesküvés-elméletek. Az Eurostat által megkérdezettek 28%-a meg van győződve arról, hogy létezik rákellenes gyógyszer, csak a gyógyszergyártó cégek üzleti okokból eltitkolják, mert a rák kezelésével jobban keresnek. 26% hiszi azt, hogy a Covid–19 vírust laboratóriumban állították elő azért, hogy korlátozzák az emberek szabadságát, és 31% gondolja, hogy a koronavírus elleni oltásokkal csipeket ültetnek az emberekbe.

A konteók országa

Szlovákiában az európai átlagnál is rosszabb a helyzet, a Globsec biztonságpolitikai szervezet által idén nyáron készíttetett felmérés szerint a lakosság 52%-a hisz az összeesküvés-elméletekben, és ezzel szorosan összefügg, hogy 49% szívesebben élne erős kézzel irányított önkényuralmi rendszerben. A liberális demokráciát a megkérdezettek 54%-a (Európában nálunk a legtöbben) tartja a saját identitására és értékeire nézve veszélyesnek. Ebből kiindulva talán már az sem meglepő, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia és a Seesame ügynökség által idén szeptemberben végzett felmérés szerint az orosz–ukrán konfliktus kapcsán a szlovákiai lakosság 20,6%-a Oroszország határozott és egyértelmű győzelmét szeretné, további 31,5% pedig inkább Oroszország győzelmét. Májusban a megkérdezettek 51%-a még agresszornak tartotta Oroszországot (igaz, 28%-uk úgy vélte, hogy támadásukat a Nyugat provokálta ki), ez a változás pedig egyértelműen az orosz propaganda eredménye. Nap mint nap jelennek meg a konspirációs honlapokon és a közösségi oldalakon álhírek titkos ukrajnai laboratóriumokról, ahol biológiai fegyvereket gyártanak, arról, hogy Zelenszkij amerikai ügynök, és az USA érdekében húzza el a háborút, hogy az minél több fegyvert adhasson el, vagy újabban arról, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket az ukránok fúrták meg amerikai segédlettel.

Sötét erők a háttérben

Az ilyen elméletekben nemcsak az a káros, hogy hazugságokat terjesztenek, hanem az, hogy gyűlöletet keltenek, ellenségképet kreálnak és aláássák a demokráciába, az igazságszolgáltatásba, az általános emberi értékekbe vetett bizalmat, teljesen relativizálják az erkölcsöt. Nem véletlen, hogy már az EU, sőt a Pentagon is fontosnak tartotta, hogy felvilágosító kampányt indítson az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatban.

Na, de miről is ismerjük fel, hogy nem valósággal, hanem összeesküvés-elmélettel állunk szemben? A konteó definíciója az EU szerint „az a hiedelem, hogy bizonyos eseményeket vagy helyzeteket titokban, a színfalak mögül, negatív erők irányítanak”. Ezek az elméletek gyakran logikus magyarázatnak tűnnek olyan eseményekre vagy helyzetekre, amelyeket nehéz megérteni. Ezért azt a téves érzést kelthetik egyes emberekben, hogy rejtett összefüggéseket látnak át, és egyfajta hamis biztonságérzetet adnak, vagy pedig nyugtatólag hatnak, hiszen ennyi sötét háttérerővel szemben úgyis tehetetlenek vagyunk.

Kinek az érdeke?

A konteók nem önmaguktól születnek, egész propagandagépezetek találják ki az alapot, trollok hadai dolgoznak az elterjesztésükön, aztán már minden elmélet éli a maga életét, dagad, mint egy hógolyó. A történet gyanakvással kezdődik, valakik csak felvetik a kérdést, kinek a javát szolgálja az, ami történik. A következő lépésben rámutatnak az összeesküvőkre, vagy ha még rafináltabbak, akkor „csak” bizonyítékokat sorakoztatnak fel, s a befogadóra bízzák, hogy rájöjjön a megoldásra.

Ettől az olvasó vagy hallgató úgy érzi, átlát a szitán, őt nem lehet becsapni, megvezetni, pedig épp ez történik. Innen kezdve az összeesküvés-elméletek futótűzként terjednek, mert sok olyan kevésbé kritikus vagy cinikus ember van, aki meggyőződésből, politikai okokból, esetleg pénzért terjeszti ezeket. Megcáfolni nagyon nehéz a konteókat, mert a hívők szemében az, aki ezzel próbálkozik, az összeesküvés részévé válik, és a háttérben dolgozó érdekcsoportokat támogatja.

Önjelölt szakértők

Racionálisan gondolkodó, a tényekre hagyatkozó emberek számára akár nevetségesnek is tűnhetnek az összeesküvés-elméletek, de sokkal veszélyesebbek annál, mint hogy egy kézlegyintéssel elintézzük őket. „A legnagyobb veszély az, hogy mindig bűnbaknak kiáltanak ki vagy diszkriminálnak egy személyt, embercsoportot vagy egy egész etnikumot. Azt mondják, ők állnak a járvány, a gazdasági válság vagy a háború mögött, veszélyeztetik a jólétünket, nemzeti vagy vallási értékeinket. Ez sokakból védekezési mechanizmust vált ki, és gyűlöletet szít. Az erőszakos, szélsőséges csoportok, de egyes politikusok is ezt használják ki arra, hogy megváltoztassák a társadalom irányultságát, értékrendjét” – magyarázza Dušan Ondrušek pszichológus, aki régóta foglalkozik az összeesküvés-elméletekkel és konfliktuskezeléssel.

Az összeesküvés-elméletek nemcsak a tényekkel, hanem a közintézményekkel (kormánnyal, rendőrséggel, bíróságokkal) szemben is bizalmatlanságot keltenek, ami a választók teljes politikai közönyéhez és radikalizálódásához vezethet. A Covid-járvány volt a példa arra, milyen veszélyes lehet, ha a konteók miatt az emberek az orvosoknak sem hisznek, de ez minden tudományágban bekövetkezhet. Amennyi volt 2020/21-ben a járványügyi, most legalább annyi a háborús szakértő, nemsokára pedig energetikai és gazdasági szakértők hada fogja magyarázni az interneten a válság és a drágulás okait.

Hamis bizonyosság

Az összeesküvés-elméletek gyakran családokat, barátokat választanak szét, mert minden összejövetel az ezekről folyó vitákba torkollik. Teljesen feleslegesen, mert a konteókban hívőket érvekkel és tényekkel nem lehet meggyőzni. Csak azt érjük el, hogy az ilyen bennünket is az összeesküvők cinkosai vagy kiszolgálói, jobb esetben a felvilágosulatlanok közé fog sorolni, mert természetesen saját magát rendkívül okosnak és agyafúrtnak tartja.

„A konteók hívői úgy gondolják, hogy ők az igazság egyedüli ismerői, mert leleplezték az összeesküvést. Ez legyezgeti a hiúságukat, növeli az önbecsülésüket, magabiztosságot kölcsönöz nekik, ezért aki a tényekkel szembesíti őket, az a személyüket támadja. Ezért nem érdemes tényeket és érveket felsorakoztatni, mert minél logikusabbak ezek, annál inkább úgy érzi az érintett, hogy hülyének nézzük, és annál görcsösebben ragaszkodik az álláspontjához – magyarázza Ondrušek doktor. – Ezek a viták nem arról szólnak, ki tud hitelesebben érvelni, mert a konteóhívők ilyenkor már a saját önbecsülésükért és méltóságukért küzdenek, és csak azért sem engednek. Az egyetlen jó módszer, ha a másikat (abban az esetben, ha fontos számunkra), biztosítjuk arról, hogy érdekel a véleménye, szívesen beszélgetünk vele, hiszen mi sem tudunk mindent. Ilyen bizalmi légkörben el lehet ejteni egy-két tényt, csak úgy lehetőségként, és ha szerencsénk van, a másik elgondolkozik, talán még kételkedni is elkezd. De ne legyenek illúzióink, mindig lesznek emberek, akik bármilyen kitalált bizonyossághoz jobban fognak ragaszkodni, mint hogy elismerjék, bizonyos jelenségekre és történésekre nincs egyértelmű magyarázat.” A szakember szerint az ilyen, mindenáron bizonyosságra vágyó embereket soha nem fogják meggyőzni sem a tények, sem a tudományos érvek, mert a konteók számukra ezeknél sokkal érthetőbbek.

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2022/41. számában jelent meg 

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacen