A médiafogyasztás tág fogalom. Alapvetően azt jelenti, hogy hányan és milyen gyakran követik egyrészt a nyomtatott és online sajtót, tévét, rádiót, vagyis a média egyes típusait, másrészt a konkrét lapokat, tévé- és rádiócsatornákat, hírportálokat. Továbbá milyen egy média törzsközönsége, tehát a saját fogyasztói közül mennyi a rendszeres. De ide tartozik az is, hogy az emberek milyen médiatartalmakat részesítenek előnyben, s ezek hogyan hatnak a fogyasztókra.

Beszélhetünk a média érték- és ízlésteremtő/diktáló funkciójáról, vagy a média által teremtett párhuzamos valóságról, az ún. médiavalóságról, illetve a politikusok és egyéb közszereplők által kialakított valóságképről, amelyet ugyancsak a média segítségével közvetítenek. Mindannyian ezt fogyasztjuk. S nem is keveset, mert a média követése az egyik legelterjedtebb (szabadidős) tevékenység.

Első adatok

A szlovákiai magyarok médiafogyasztásáról szóló első adat Kardos István szociológustól származik 1965-ből. Eszerint a vizsgált személyek 74,5%-a nézte a televíziót. Az 1971–75 között készült Kašjak Milan–Végh László-féle felmérés már sokkal részletesebb. A normalizáció időszakában a televízió volt a szlovákiai magyarok legpreferáltabb médiája, 97% nézte, a rádió volt a második, 94,6% hallgatta, és a sajtó volt a harmadik, 82% százalék olvasta. Igaz, a sajtó összesítve a harmadik helyre szorult, de továbbra is ez töltötte be leginkább a média elsődleges funkcióját, a tájékoztatást, mivel hírforrásként megelőzte úgy a tévét, mint a rádiót, amelyek elsősorban a szórakoztatás, kikapcsolódás eszközei voltak.

A legtöbben (82%) az egyetlen magyar nyelvű napilapot, az Új Szót olvasták, de Dél-Szlovákia azon 6 járásában, ahol a felmérés zajlott, a szlovákok 18,9%-a is olvasta, így az adott régióban a legolvasottabb napilap volt. Az ottani lakosság 52,9%-a olvasta rendszeresen, míg a szlovák pártnapilapot, a Pravdát 33,7%.

Plurális média

Az 1989-es rendszerváltás után beköszöntött az ún. plurális média időszaka, ami gyökeres változást jelentett a médiában és a médiafogyasztásban. A 20. évszázad végére pedig Szlovákiában is fokozatosan megjelent az internet, amivel még inkább kitágult a mediális tér. Az ezt követő időszak szlovákiai magyar médiafogyasztásáról szóló adatok zöme már a saját felméréseimből származik, de ezek bővebb kifejtésére itt nincs tér. Röviden csak annyi, hogy a múlt század kilencvenes éveinek első felében a legkedveltebb tévé a magyarországi közszolgálati televízió volt (akkoriban MTV1 és MTV 2), a rádiók közül a Kossuth és Petőfi.

A legolvasottabb hazai magyar lapok az Új Szó, Vasárnap, Szabad Újság és Új Nő voltak. A szocializmus éveihez képest nagy változás volt a magyar nyelvű média erőteljes térnyerése.

Kereskedelmi média

A harmadik évezredtől újabb nagy változások álltak be a médiafogyasztásban. Ennek két fő oka volt: az egyik a kereskedelmi média, a másik az internet megjelenése. A kereskedelmi média nagyon gyorsan lekörözte a közszolgálati médiát, mégpedig úgy a magyarországit, mint a szlovákot. 2001- ben a két magyarországi kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a TV2 a harmadik helyre szorította az addig legnézettebb magyarországi közszolgálati tévét, 2003-ban pedig már a magyarországi kereskedelmi rádiók is felzárkóztak a kereskedelmi tévék mögé, megelőzve ezzel nemcsak az MTV1-et, hanem a magyarországi közszolgálati rádiót is. Ugyancsak változás a szlovák nyelvű média térnyerése, azonban ez nem jelentett nyelvi váltást, vagyis a szlovákiai magyarok továbbra is a magyar nyelvű televíziót és rádiót, valamint a magyar nyelvű sajtót részesítették előnyben. Az internet térnyerését pedig az is bizonyítja, hogy hírforrás tekintetében fokozatosan felküzdötte magát a televízió utáni második helyre. Ezzel egyidejűleg visszaesett a nyomtatott sajtó olvasottsága.

Médiafogyasztás ma

Ami a jelenlegi médiafogyasztást illeti, Mrva Marianna 2021-es kutatása adatbázisából indultam ki. A megkérdezett szlovákiai magyarok 94%-a néz tévét, 84% hallgat rádiót, 76% olvas nyomtatott sajtót, 71% internetes hírportálokat. Tehát a tévé megőrizte elsőségét. Igaz, 3 százalékról 6 százalékra duplázódott a tévét egyáltalán nem nézők aránya, ám akik most tévéznek, azok a múlthoz képest gyakrabban nézik, hiszen a naponta tévézők aránya 50 év alatt több mint a másfélszeresére nőtt. Ha a médiafogyasztás napi gyakoriságát vesszük alapul, akkor is a tévé vezet, hiszen naponta 81,4% nézi, míg a rádiót naponta 61,9% hallgatja. Ám a napi követés szempontjából a televízió és a rádió után az internetes hírportálok következnek, s a sort a nyomtatott sajtó zárja, mivel internetes hírportálokat naponta 32,3% olvas, míg nyomtatott sajtót csak 14,6%.

Most pedig nézzük meg röviden, hányan követték 2021-ben a konkrét lapokat, tévé- és rádiócsatornákat, internetes hírportálokat.

Legolvasottabb lapok

A kérdőívben felsorolt nyomtatott sajtótermékek olvasottságuk szerint csökkenő sorrendje a következő volt: Új Szó (57,9%), Vasárnap (48,9%) , Nový čas (39,6%), Új Nő (29,4%), Plus jeden deň (28%), Pravda (22,5%), Magyar 7 (21,7%), Sme (20,5%), Csallóköz (18,8%), Šport (18,2%), Hospodárske noviny (16,7%), Korzár (12,7%), Denník N (9,9%). A korábbi időszakokhoz hasonlóan a legolvasottabb nyomtatott napilapok most is az Új Szó és a Nový čas, a legolvasottabb hetilap a Vasárnap és a legolvasottabb havi magazin az Új Nő. Az Új Szót naponta 12,9%, a Nový čast naponta 3,8% olvasta.

Tévécsatornák

Ami a tévécsatornákat illeti, a szlovákiai tévék közül a három legnézettebb a Markíza (81,5%), a Joj (73,1%) és a WAU (65,6%) volt, de a Szlovák Televízió Magyar Adása is magas nézettségnek örvendett (57,8%), s ennek köszönhette a hazai tévék nézettségi listáján az előkelő negyedik helyet. Az első három legnézettebb magyarországi tévé az RTL Klub (77,1%), a TV2 (76,1%) és a Cool TV (69%) volt. Összesítve a szlovákiai és a magyarországi tévéadókat, a tíz legnézettebb tévé sorrendje a következő: Markíza (81,5%), RTL Klub (77,1%), TV2 (76,1%), Joj (73,1%), Cool TV (69%), WAU (65,6%), Duna World (65,3%), Hír TV (61%), Szlovák Televízió Magyar Adása (57,8%), Duna TV (57%). A naponta leggyakrabban nézett tévék az RTL Klub (32,1%) és a Markíza (28,6%).

Leghallgatottabb rádiók

Most pedig nézzük a rádiókat. A szlovákiai rádiók közül a Rádio Expres volt a leghallgatottabb (58,6%), a magyarországiak közül a Retro rádió (47,8%). Összesítve a hazai és a magyarországi rádiókat, a legtöbben a hazai Rádio Exprest hallgatták (58,6%), majd a magyarországi Retro rádiót (47,8%) és a szlovák Fun rádiót (47,1%). Ezután a magyarországi Petőfi és Kossuth rádiókat, kilencedikként pedig a Pátria rádiót (33,4%), amely ezáltal a hazai rádiók közül a középmezőnyben helyezkedett el, a hatodik leghallgatottabb hazai rádióként. Naponta legtöbben a Rádio Exprest és a Retro rádiót hallgatták (mindkettőt 13,6%), majd a Kossuth rádiót (10,6%) és a Petőfi rádiót (9,1%).

Hírportálok

Az internetes hírportálok közül 21 szlovák, 7 szlovákiai magyar és 12 magyarországi, vagyis összesen 40 hírportál szerepelt a kérdőívben. A szlovák hírportálok közül az aktuality. sk (48,9%) volt a legolvasottabb, a szlovákiai magyar hírportálok közül az ujszo.com (43,9%), a magyarországiak közül pedig a blikk.hu (30,3%). A többi hazai magyar hírportál olvasottsága: parameter. sk 31,2%, felvidek.ma 31,1%, hirek.sk 28,8%, bumm.sk 25,5%, ma7.sk 24,7%, körkép.sk 22,3%, ami azt jelenti, hogy olvasottság tekintetében a felsorolt hazaiak a 40 hírportál első felében szerepeltek. A legolvasottabb aktuality.sk-nak volt egyben a legnagyobb napi olvasottsága is (12,7%) és a második legnagyobb törzsolvasottsága (26%). A második legtöbb napi olvasóval (9,3%) és a legnagyobb törzsolvasói táborral (29,9%) a parameter.sk rendelkezett. A második legolvasottabb ujszo.com egyben a 3., naponta legolvasottabb (8,8%) és a negyedik legnagyobb törzsolvasói gárdával (20,1%) rendelkező hírportál volt.

(Az írás „A szlovákiai magyar társadalom változásai az utóbbi 100 évben, különös tekintettel a mindennapi kultúrára” című, APVV-19-0509 számú projekt, és „A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának alakulása a harmadik évezredben – összehasonlító szociológiai kutatás” FNM 22-170- 01670, a SZK Kisebbségi Kulturális Alapja által támogatott projekt keretében készült).