A tagállamok energiaügyekért felelős minisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján Kadri Simson közölte: az épületek energiahatékonyságára vonatkozó szabályozásnak az a célja, hogy 2030-ra minden új építésű épület kibocsátásmentes legyen, a meglévő épületek pedig 2050-re szintén kibocsátásmentessé alakuljanak.

A részleteket ismertetve elmondta: a meglévő, nem lakáscélú épületeknél a tagállamok megállapodtak, hogy maximális energiahatékonysági küszöbértékeket állapítanak meg a 2020. január 1-jei energiafelhasználása alapján, miközben a különböző épületkategóriák között különbséget tesznek. A meglévő lakóépületeknél pedig a tagországok energiahatékonysági minimumkövetelményeket határoznak majd meg, összhangban azzal, hogy épületállományukat 2050-ig fokozatosan kibocsátásmentessé alakítják a nemzeti épületfelújítási terveikben foglaltaknak megfelelően. A tagállamok vállalják, hogy a lakáscélú épületek energiahatékonysági besorolása 2033-ra legalább D kategóriájú lesz – közölte Simson.

A miniszterek emellett új energiahatékonysági kategóriák bevezetését is elfogadták. Az A0-ás tanúsítványt a kibocsátásmentes épületek kaphatják majd. Az A+ kategóriát pedig azok az épületek, melyek amellett, hogy kibocsátásmentesek, helyszíni megújuló energiával is hozzájárulnak az energiamegtakarításához. Az új szabályok olyan követelményeket is meghatároznak, amelyek biztosítják, hogy minden új épület tervezésénél figyelembe vegyék napenergia-termelési potenciáljukat – közölte.

Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét jelenleg betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere megerősítette, hogy az építőipari ágazatra vonatkozóan elfogadott jogszabályi célkitűzések segíteni fogják az embereket abban, hogy jelentős energiamegtakarítás révén kevesebb legyen a rezsiköltségük. A jobb és energiahatékonyabb épületek javítani fogják az életminőséget, miközben csökkentik az energiaszámlákat, és enyhítik az energiaszegénységet – tette hozzá a cseh szakminiszter.