A WMO szerint a tengerszint növekedése egyre gyorsul, ahogy az Alpok gleccsereinek olvadása is minden korábbi rekordot megdöntött 2022-ben, emellett pusztító áradások, hőhullámok és aszályok jellemezték az idei évet.

Az ENSZ szakosított szervezete újfent felhívta a figyelmet arra, hogy „alig elérhető távolságba került” a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozása az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi klímavédelmi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentésben közölteket „a klímakáosz krónikájának” nevezte, és felszólította a konferencián részt vevő országokat, hogy hiteles, ambiciózus tettekkel válaszoljanak a bolygó „segélykérésére”.

A WMO becslése szerint 2022-ben az átlagos hőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-től 1900-ig tartó időszak értékeit. Ez pedig azt jelenti, hogy 2022 az ötödik vagy hatodik legmelegebb esztendő volt a feljegyzések kezdete óta még úgy is, hogy a La Nina ritka időjárási jelenség a Csendes-óceánon természetes módon lehűlést okozott az utóbbi két év során. A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem jelenti a felmelegedési trend megfordulását.

A WMO hangsúlyozta, hogy az utóbbi nyolc év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, így a klímaváltozás hatásai egyre jobban láthatók.

Példaként az Alpok gleccsereinek olvadását hozta fel az ENSZ szakosított szervezete, mondván, hogy a jégtakaró vastagsága átlagosan 3-4 méterrel csökkent az európai hegységben, ami lényegesen nagyobb olvadás a korábbi rekordnak számító 2003-as évhez képest. Svájcban 2021-től 6 százalékkal csökkent a gleccserek volumene, s első ízben a feljegyzések óta nem maradt meg a hó nyáron, így újabb jégréteg sem képződhetett. 2001-től egyébként több mint harmadával csökkentek a svájci gleccserek.

A WMO szerint mindemellett 1993 óta megduplázódott a tengerszint emelkedésének üteme, amit részben a jég olvadása is elősegített. Csak 2020 januárjától a tengerszint mintegy 10 milliméterrel emelkedett az idei rekordszintre.

Az óceánok hőmérséklete tavaly ért el csúcsértéket, miközben az északi-sarki jégsapka mérete is a feljegyzések óta legkisebb szintre zsugorodott februárban.

Az utóbbi négy év átlagosnál alacsonyabb csapadékmennyiségei aszályt és ezzel élelmezési válságot idéztek elő Kelet-Afrikában, miközben rekordokat döngető esőzések pusztító árvizeket fakasztottak Pakisztánban. Kínában és Európában, ideértve Nagy-Britanniát is, pedig hőhullámok, aszályok és erdőtüzek pusztítottak.

A WMO felhívta a figyelmet arra, hogy 2021-ben rekordszinteket ért el, 2022-ben pedig tovább emelkedik a megfigyelések szerint az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátása.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára kijelentette, hogy minél nagyobb mértékű a felmelegedés, annál rosszabb hatásokkal kell számolni.

„Olyan mennyiségben került szén-dioxid a légkörbe, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény 1,5 Celsius-fokos csökkentésre vonatkozó célkitűzése szinte elérhetetlen távolságra került” – mondta Taalas. Felhívta a figyelmet arra is, hogy több gleccser számára már túl késő, az olvadás évszázadokig, ha nem évezredekig fog tartani komoly hatásokkal a vízellátás biztonságára. Hozzátette, hogy a tengerszint fél méterrel fog növekedni egy évszázad alatt, tartós és komoly veszélyt előidézve a tengerpartokon és az alacsonyabban fekvő országokban élő emberek milliói számára.

Taalas úgy fogalmazott, hogy míg a klímaváltozásért legkevésbé felelősek szenvednek általában a legtöbbet, „az idén a jól felkészült társadalmakban is felfordulást okozott a szélsőséges időjárás”.