Szakmai elemzések napjait éljük, melyek során a politológusok, továbbá a pártok vezetői, de mások is értékelik a megyei, valamint a helyhatósági választások lényeges tanulságait.
Nyilván így cselekednek a Szövetség és a Magyar Fórum illetékesei is. A legtöbben összegzésként úgy vélekednek, hogy a három elődpártból alakult hazai magyar politikai tömörülés első megmérettetésén sikeresen szerepelt, de a Simon Zsolt vezette alakulatról ugyanez nem mondható el.
Ezt a megállapítást az Új Szó-stúdió legutóbbi vitaműsorában Tóth Barnabás Felicián fontos adattal támasztotta alá. Kifejtette azt is, hogy a Szövetségnek hazai magyar térfélen jelenleg nincs vetélytársa. A politikai elemző szerint ez a párt elsősorban azokkal a szlovák politikai erőkkel versenyez ezután, amelyekre az elmúlt évtizedben viszonylag sok szlovákiai magyar voksolt. Szerintem a helyzet nem ennyire egyértelmű. Ugyanis a Magyar Fórum ezután sem morzsolódik fel. Támogatottságuk rendszerint két százalék körül mozog, ami a soron követkető országos választásokon akár döntő tényező is lehet, mert esetleg éppen ezek a jórészt magyar voksok hiányozhatnak a Szövetségnek ahhoz, hogy átlépjék a parlamenti küszöböt. S ha ezután sem sikerül kivajúdni a valóban egységes hazai magyar érdekérvényesítést, akkor a kampányban, de már előtte is, szembekerülnek egymással, hiszen többnyire ugyanakozoknak a polgároknak a támogatásáért küzdenének.
Lehetséges együttműködésük a legutóbbi parlamenti választást, az MKP és a Híd kudarcát követően merült fel. Az egy évvel korábban megalakult Magyar Fórummal azonban nem nagyon akartak közösködni az Összefogással bővült három párt döntéshozói. A fentebb említett eszmecserén Mózes Szabolcs kijelentette, hogy a Szövetség nyitott minden érdeklődő személy vagy csoport iránt, mindannyian megtalálhatják helyüket, szerepüket a három platform egyikében. Ami jó ajánlatként kedvező, ám hasonló nyilatkozatokat bő két évvel ezelőtt és később is olvashattunk. A Magyar Fórum mégis kimaradt az egyesülésből. Politikusaink közül néhányan magánbeszélgetéseink során elmondták: nem éppen bizalomgerjesztő, hogy Simon Zsolt immár a harmadik párt tagja, az utóbbi elnöke. Ezek a politikai vargabetűk az összeférhetetlenségére is utalhatnak. Mire Simon feltehetően azzal érvelne, hogy ő következetesen az értékközpontú politizálás híve. S amikor ezt az alapvető elvet felrúgták, akkor otthagyta a Magyar Koalíció Pártját, később a Hidat is. Egyébként nemrég a pártja elsősorban megyei szinten együttműködést indítványozott a Szövetséggel. Azt indítványozták, hogy kölcsönösen támogassák azokat a jelöltjeiket, akiknek az adott helyen nincs magyar vetélytársa. A Szövetség elnökségének küldött levelükre az a válasz érkezett, hogy ebben a kérdésben az alsóbb szintű szervezeteteikhez forduljanak, amelyek ezekről autonóm módon határoznak.
A Magyar Fórum ezek után keresi az együttműködést a szlovák pártok magyar tisztségviselőivel, továbbá régióink függetlenként győztes polgármestereivel és képviselőivel. A Szövetség ennél sokkal kedvezőbb helyzetben van, hiszen a további politikai építkezése során saját támogató bázisára támaszkodhat, amelyet mindenképpen gyarapítania kell. Az összevont választásokon elért eredményei, valamint a Focus ügynökség által mért 5,6 százalékos országos támogatottsága is legfeljebb óvatos derűlátásra adhat okot. Ugyanis néhány nappal korábban a Median.sk alig három százalékos preferenciát mért nekik.
Ami azt is jelzi, hogy politikai zsákutcába vezethet, ha a két magyar párt továbbra is kétfelé húz. A lehetséges együttműködésről, esetleg az egyesülés szándékáról a jelenleg egyértelműen gyengébb potenciális partnernek, a Magyar Fórumnak kell döntenie. Majd pedig kezdeményezőként jelentkeznie. Ezután a Szövetségen, tehát a jóhiszemű tárgyalásokon a sor. Nem kicsi a tét, éspedig a szlovákiai magyarság minél erősebb parlamenti képviseletének megágyazása.