Zuzana Čaputová köztársasági elnök kedden évértékelő beszédet tartott a parlamentben. Az államfő több szempontból is bírálta Eduard Heger (OĽaNO) kormányát, de az ellenzék bizonyos lépéseit sem hagyta kritika nélkül.
A köztársasági elnök szokásos évértékelő beszédén a parlamenti képviselőkön kívül a kormány tagjainak többsége is részt vett. Eduard Heger miniszterelnök élőben, közvetlenül az államfő mögött ülve hallgatta végig a beszédet, viszont Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter és Veronika Remišová (Za ľudí) régiófejlesztésért felelős miniszter nem tartózkodott a plénumban. A beszéd megkezdése után a szélsőjobboldali ĽSNS és Republika képviselői elhagyták a termet.
Szegénység
Čaputová az elején leszögezte, az egyik legsúlyosabb és legkritikusabb évértékelő beszédét írta meg, hiszen az államba vetett általános bizalom jobban megrendült, mint bármikor korábban, az emberek többsége pedig negatívan szemléli a közélet alakulását. Az államfő szerint az egyik legsúlyosabb problémát jelenleg az életszínvonal folyamatos romlása jelenti, amiért elsősorban az utóbbi évek válságai a felelősek. Mint mondta, Szlovákiában újabb 45 ezren kerültek a szegénység küszöbére, így már mintegy 660 ezer embert veszélyeztetnek a megélhetési problémák.
„Szinte minden hatodik gyermeket szegénység fenyegeti”
– szögezte le.
Hozzátette, a kormány ugyan tett lépéseket a válság hatásának enyhítésére, de azt kell látni, hogy minden egyes statisztika mögött valódi emberi történetek vannak, és az elfogadott szociális csomagok sajnos nem mindenkinek segítenek.
„Példaként szolgálhat egy gyermek nélküli privigyei nyugdíjas esete, aki egész életében dolgozott, először varrónőként, aztán pedig takarítónőként. Ma egyedül él a 350 eurós minimálnyugdíjból, és csak a lakhatás, illetve a gyógyszerek 200 euróba kerülnek neki. Azt mondta nekem, hogy ilyen áremelkedés mellett »valószínűleg meg kell tanulnia leszokni az evésről«. Nem érinti őt sem a bejelentett nyugdíjvalorizáció, sem a szülői nyugdíj”
– magyarázta a köztársasági elnök.
Energiaválság
Čaputová szerint a másik égető probléma az energiaválság, amelynek megoldására a Heger-kabinet már több szükséges lépést is megtett, mint például az energiaellátás bebiztosítása a fűtési szezonra, vagy a vállalkozások és a háztartások megemelkedett rezsiköltségeinek támogatása.
„Ennek ellenére tudjuk, hogy bizonyos háztartások még az említett kompenzációk után is ki lesznek téve a megélheti problémák veszélyének”
– tette hozzá. Az államfő éppen ezért egy célzott lakhatási támogatás elfogadását kérte a képviselőktől. Egyúttal megjegyezte, a válság lehetőséget is kínál a megújuló energiaforrások kihasználására, hiszen a globális felmelegedés következményei egyre érezhetőbbek Szlovákiában is.
Orvosi dráma
A köztársasági elnök kitért az oktatás és az egészségügy aktuális helyzetére is. A tanárok fizetésemelésével kapcsolatban megdicsérte a kormányt, ugyanakkor azt már nem tartja dicséretesnek, hogy az emelés csak a masszív tüntetéshullám eredményeként következett be, amikor már a pedagógusok azzal fenyegetőztek, hogy nem mennek be dolgozni a következő tanévben.
Oktatási dolgozók ezrei követelnek jobb feltételeket és magasabb fizetést a szerdai pozsonyi tiltakozó megmozduláson. A sárga színbe öltözött, a Szlovákiai Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének vezetésével tüntető pedagógusok és iskolai dolgozók nem tartják megfelelőnek a 2021-ben nulla százalékos, július 1-jétől pedig három százalékos valorizációt. Tíz százalékos béremelést követelnek. Pavol Ondek, az oktatási szakszervezet elnöke elmondta, figyelmeztetni akarják a kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy kezdjenek végre foglalkozni az oktatásüggyel.
„Minden egyes politikus elmondja, hogy nem mindegy nekik, mi van az oktatással, segíteni akarnak. De ezt egyáltalán nem érezzük” – mondta a szakszervezetek elnöke. Ondek elmondta, azt szeretné, ha júliustól tíz százalékkal emelkedne az oktatásban dolgozók fizetése. Hozzátette, bőven van idejük a politikusoknak arra, hogy döntsenek a kérdésben, de – tette hozzá – minden a pénzügyminisztertől függ.
„Ha most nem járunk sikerrel, lehetséges, hogy szeptemberben sztrájkba lépünk. Kidolgoztunk egy forgatókönyvet, amellyel még nem álltunk elő” – mondta Ondek.
A tiltakozók rámutattak, hogy a világjárvány több mint két éve alatt, a minőségi és biztonságos oktatás kihívásai után most az ukrajnai háború okozta újabb problémákkal kell szembenézniük az oktatásban dolgozóknak. A szakszervezetek és a tüntetők rámutattak az energiaárak emelkedésére és az élelmiszerek drágulására.
Elmondták, hogy csökken a lakosság életszínvonala, beleértve az oktatásban dolgozókét is, a pénzügyi összeomlás fenyeget minden iskolát és oktatási intézményt. „Fontos, hogy sokkal jobb körülmények között folyjon az oktatás” – mondta Ondek.
A tömeg az SNP térről a parlament épülete elé vonul. A transzparenseken az „Ígéretekkel nem lakunk jól”, „Állítsuk meg a reálbérek további csökkenését” és a „Fektessünk be az oktatásba, a társadalom jövőjébe” feliratok olvashatók.
Az egész országból érkeztek tüntetők a fővárosba. „A minőségi oktatáshoz tisztességes fizetésekre van szükség” – mondta az egyik tüntető. „Azért jöttem el, hogy támogassam a tanítókat, de magamért is kiálljak” – mondta egy iskolai alkalmazott. „Aki ma úgy dönt, hogy tanító lesz, annak elhivatottnak kell lennie, mert másként ennyi fizetésért nem lehet ezt a munkát végezni” – nyilatkozta egy másik tüntető.
Több iskola is igazgatói szünetet hirdetett szerdára. Néhány Pozsony környéki iskolában megszakították a tanítást, törölték a délutáni foglalkozásokat, hogy a dolgozók részt vehessenek a megmozduláson. Sok iskolai dolgozó, aki nem tudott részt venni a fővárosi tüntetésen, sárga színű ruhát viselt szerdán a munkahelyén, vagy sárga szalagot tűzött ki a szolidaritás jeléül.
Emellett kiemelte, a nyilvánosság hasonlóan feszülten figyelte a Szlovák Orvosszakszervezettel folytatott tárgyalássorozatot is. Szerinte az, hogy az érintett felek az utolsó pillanatokra hagyták az egyeztetést, illetve hogy állandóan változtattak a feltételeken, az egész szituációt egy „drámává” változtatta. Az államfő közvetetten utalt Igor Matovič hétvégi bejegyzésére is, amelyben a pénzügyminiszter azt írta, befejezte a tárgyalást az orvosokkal, mert már „felfordult a gyomra attól”, amit a tárgyalássorozat alatt műveltek. Emellett megemlített egy személyes élményt is: azt állította, hogy korábban az apját csak kenőpénzért cserébe voltak hajlandóak megoperálni a sebészek.
Čaputová azt mondta, minden szakmában vannak olyan egyének, aki emberileg vagy szakmailag hibáznak, de ezek alapján ne ítéljük el a teljes orvostársadalmat.
Kül– és belpolitika
Ezt követően ráért Szlovákia külpolitikai irányultságára. Megköszönte a kormánytagoknak, hogy az orosz–ukrán háború idején a jó oldalra álltak azzal, hogy elítélték az agresszort és segítettek a menekülteknek. Čaputová szerint ez Szlovákia történetének eddigi legsúlyosabb külpolitikai válsága, és ennek kezelésében nagy segítséget jelent, hogy az ország az Európai Unió, valamint a NATO tagja.
A belpolitikával kapcsolatban azonban már jóval kritikusabb volt. Mint mondta, a kisebbségi kormány működése rendkívül zavaros, az emberek sokszor már azt sem tudják eldönteni, ki áll a koalíció és ki az ellenzék oldalán.
„A kormányzás ezen módja még a jó időkben is rendkívül kimerítené az országot. Jelenleg azonban még véletlenül sem élünk jó időket”
– jelentette ki.
Rámutatott, az emberek kimerültségét és kiábrándultságát a legújabb felmérések is igazolják. A szociológiai kutatások alapján az emberek 84 százaléka szerint rossz irányba halad a társadalom.
„Szlovákiában ezt a mutatót 1998 óta vizsgálják, és az elmúlt 24 évben még egyszer sem ért el ilyen kritikus értéket”
– közölte. Azt ugyan az államfő is elismeri, hogy a kormánynak rendkívül súlyos válságokkal kell szembenéznie, de ezek a helyzetek éppen amiatt változnak át krízisekből drámákká, hogy az utolsó pillanatokra hagyják a megoldásukat.
„Nem futballszurkolók vagyunk, hogy megválasszuk, kinek drukkolunk vagy kiben bízzunk. Állampolgárok vagyunk, akiknek tudniuk kell, mire készüljenek”
– vélekedett. Hozzátette, ha a kormány nem képes a visszájára fordítani ezeket a folyamatokat, akkor az egész demokratikus berendezkedés veszélybe kerülhet:
„ebben az esetben jobb lenne megengedni a polgároknak, hogy újraválasszák a képviselőket”.
Jogvédelem
A köztársasági elnök fontosnak tartotta kiemelni az emberi jogok védelmét is. Emlékeztetett, hogy a társadalomban uralkodó frusztráció és düh, amit az emberek a korábban felsorolt okok miatt éreznek, könnyedén átcsaphat fizikai agresszióba is. Ennek láthattuk példáját pár héttel ezelőtt, a pozsonyi kettős-gyilkosság kapcsán.
Čaputová egy mondattal kitért a nemzeti kisebbségek helyzetére is, szerinte mindenki számára be kell biztosítani, hogy a saját nyelvén tanulhasson és kulturálódhasson.
A nők helyzetével kapcsolatban kiemelte, gazdaságilag még mindig hátrányosabb helyzetben vannak, mint a férfiak – Szlovákiában átlagban 275 euróval kevesebbet keresnek.
Korrupció
Čaputová végül a korrupciós botrányokról is beszélt, amelyek még az előző kormányokat érintik, legyen szó akár bizonyos minisztériumok vagy a pénzügyőrség alkalmazottairól, akár rendőrökről, akár az egykori speciális ügyészről. Az igazságos döntéshozatal ezekben az esetekben szerinte magáról az „állam jelleméről” is szól. Ugyanakkor megjegyezte, a helyzeten nem segítenek az olyan jogi eszközök, mint például a büntető törvénykönyv 363-mas paragrafusa, amelynek már a puszta létezése is vitát generál.
Érdekes egybeesés, hogy Jozef Kandera főügyészhelyettes nem sokkal a beszéd után jelentette be, a 363-mas paragrafusra hivatkozva eltörölte a gyanúsítást Robert Fico korábbi miniszterelnök és Robert Kaliňák volt belügyminiszter (mindketten Smer) ellen az úgynevezett Alkony-ügyben.
Törölte a gyanúsításokat a szlovák főügyészség Robert Fico (Smer) és három másik személy kapcsán Alkony-ügyben (Súmrak).
A gyanúsítottak indítványáról Jozef Kandera, a főügyész első helyettese döntött a főügyész nevében. Žilinka úgy tájékoztatott, hogy az első helyettes megszüntette a négy gyanúsított ellen indított büntetőeljárást, valamint a bűnszövetkezet létrehozása és támogatása miatt indított büntetőeljárásról szóló határozatot.
„Hiányoznak olyan alapvető dolgok, mint például annak a pontos meghatározása, hogy R. F. és R. K. mikor és hol követte el a bűnszövetkezet létrehozásának bűncselekményét” – mondta Kandera, és hozzátette, nincs meghatározva az az időszak sem, amikor ezek a személyek feltételezhetően a csoport tagjaként tevékenykedtek.
Más, egy bűnözői csoportra jellemző elemek szintén hiányoznak – mondta. Hangsúlyozta, hogy az eljárás olyan ügyben indult, amely nem bűncselekmény. Visszautasította, hogy ellentmondás lenne a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészi Hivatal ítélkezési gyakorlata között.
Rámutatott, hogy a kereskedelmi, bank-, postai, távközlési és adótitok veszélyeztetése bűncselekményének meghatározása sem megfelelő. Felvetette a bűncselekmény lehetséges elévülésének kérdését is.
Kandera hangsúlyozta, hogy ha a cselekmény nem meríti ki a bűnözői csoport alapításának és támogatásának gyanúját, akkor nem tartozik a Különleges Ügyészi Hivatal hatáskörébe.
„A büntetőeljáráshoz fűződő érdek, vagyis a bűncselekmény megfelelő felderítése és a tettesek megbüntetése soha nem lehet magasabb érdek, mint a büntetőeljárás törvényességének elve” – jegyezte meg Žilinka, és hozzátette, hogy ebben az esetben törvénysértés történt az eljárás során. Közölte, hogy a bűnüldöző hatóságok határozatainak megsemmisítését követően utasították a nyomozót, hogy ismételten járjon el és döntsön az ügyben.
Robert Fico parlamenti képviselő azt mondta, tiszteletben tartja a főügyészség döntését. Hangsúlyozta, hogy nem ismeri a főügyészt, nem vette fel vele a kapcsolatot, és senki sem gyakorolt rá nyomást a Smer részéről.
Robert Kaliňák volt belügyminiszter úgy reagált, hogy a főügyészség nem dönthetett másként. Véleménye szerint a büntetőeljárás elindítása súlyos hiba volt. Megismételte, hogy szerinte politikai megrendelésről van szó. „Ez az indítvány bukásra volt ítélve” – mondta.
A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) nyomozója áprilisban indított büntetőeljárást Robert Fico volt miniszterelnököt és Robert Kaliňák volt belügyminiszter (mindketten Smer-SD) ellen az Alkonyat-ügy keretében, bűnszövetkezet létrehozásának és támogatásának bűntette, hivatali jogkörrel való visszaélés, valamint kereskedelmi, bank-, postai, távközlési és adótitok ismételt veszélyeztetésének gyanúja miatt. Az ügyben eredetileg Norbert B. nyitrai (Nitra) üzletember és Tibor G. volt országos rendőrfőkapitány ellen indult vizsgálat.
