Pekka Haavisto a részleteket ismertetve elmondta: a benyújtott javaslatba beépítették az eredeti tervezettel kapcsolatos összes észrevételt és a rájuk adott válaszokat.

A tervezet azt javasolja a finn törvényhozóknak, hogy fogadják el a NATO alapdokumentumait. Az Észak-atlanti Szerződés és az Ottawai Egyezmény tartalmazza azokat a kölcsönös védelemre vonatkozó garanciákat, amelyek a tagállamokat ért külső támadás esetén lépnek életbe.

Sanna Marin finn miniszterelnök a javaslattal kapcsolatban hangsúlyozta: álláspontja szerint a két dokumentum aláírása nem korlátozná Finnország szuverenitását és nemzetközi befolyását.

Svédország és Finnország az Ukrajna ellen februárban indított orosz katonai támadás után májusban döntött úgy, hogy semleges státusát feladva felvételét kéri a NATO-ba.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének 30 tagállama közül Magyarország és Törökország még nem hagyta jóvá a svéd és a finn tagfelvételt.

Magyarország néhány nappal ezelőtt közölte, hogy a közeljövőben támogatni fogja Helsinki és Stockholm felvételi kérelmét.

Törökország viszont ismét aggodalmát fejezte ki arra hivatkozva, hogy a svédek és a finnek segítséget és menedéket nyújtottak az Ankara által terroristának minősített embereknek.

A finn törvényhozóknak még Budapest és Ankara jóváhagyása előtt kell elfogadniuk a belépési javaslat tervezetét. Amint ez megtörténik, Sauli Niinistö finn elnök hozhatja meg a végső döntést Finnország NATO-csatlakozásáról.