A pénzügyminiszter az infláció okozta nehéz helyzetbe került családok megsegítésével indokolta a jogszabály elfogadását, mely a koalíciós válság kirobbanásához vezetett, s kis híján a kormány leváltásába torkollott. Čaputová elsősorban azért fordult a kassai bírósághoz, mert kétségei merültek fel a gyorsított jogalkotási folyamat alkalmazásával kapcsolatban. Az elnök továbbá a költségvetési elszámolhatóság, illetve az átláthatóság elvének megsértését kifogásolta, valamint az iskolakerülésre vonatkozó szankciókkal sem értett egyet. Úgy véli, a rendelkezés sérti a Gyermekjogi Egyezményt a családi pótlék felére csökkentése arra az időszakra, amikor a gyerek után járó támogatást nem közvetlenül a szülő kapja meg. Hangsúlyozta, ez diszkriminatív lépés, és a gyereket bünteti azért, mert a szülő nem teljesíti a kötelességeit. A parlament ősszel több módosítással igyekezett kijavítani a gyorsított eljárás során vétett hibákat, melyekre Čaputová is rámutatott.

Rendszerszintű intézkedés

Fiačan a bejelentés során elmondta, a csomag vitatott része nem a családoknak nyújtott egyszeri célzott segítségről szól, hanem a családok finanszírozásának rendszerszintű megváltoztatásáról. „Már az első ránézésre sem teljesültek a gyorsított eljárás feltételei” – jelentette ki, majd emlékeztetett, a parlamentnek tiszteletben kell tartania a házszabályt, melyet saját maga megváltoztathat vagy akár meg is szüntethet. „Ha ezt nem teszi meg, akkor kötve van a saját maga által állított szabályokkal” – folytatta. A testület elnöke közölte, a beterjesztett dokumentumok megvizsgálását követően a plénum arra a következtetésre jutott: „A vitatott jogszabály esetében a gyermekek szabadidős tevékenységeinek támogatását és a családok támogatását célzó rendszerszintű megoldásról van szó, nem pedig egyszeri és azonnali segítségnyújtásról, amely egy adott, nem előrelátható helyzetre vagy körülményre reagál.” Kitért arra is, a javaslat indoklásában az „adóforradalomra” hivatkoznak, s ezáltal elveszik a koronavírus-járvánnyal és az ukrajnai háborúval felvázolt összefüggés. Fiačan emlékeztetett, a rendszerszintű változások csak hónapokkal később – fél évvel, legkésőbb két évvel a jóváhagyást követően – léptek volna érvénybe. Kijelentette, a testület szerint rendszerszintű családtámogatásról van szó, amit a jogszabály összetettsége is igazol, illetve a jövőben változást hoz a családok finanszírozása terén is, s ezáltal nem tekinthető egyszeri, célzott támogatásnak, ami valamilyen rendkívüli eseményre adott reakció. „Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a vitatott jogszabály hatálybalépését részben időközben még későbbre halasztották” – mondta a képviselők szavazására utalva, melynek köszönhetően a gyermekek szabadidős foglalkozásának támogatására irányuló rendelkezést 2025 januárjára tolták ki.

Az Alkotmánybíróság szerint nem tartották be a gyorsított jogalkotási folyamat feltételeit, illetve felrótta azt is, a Költségvetési Tanácsnak (RRZ) nem volt lehetősége véleményezni a jogszabály pénzügyi következményeit, valamint az önkormányzatokat megkerülték a jogalkotás során. Fiačan szerint a vitatott törvényt csak úgy lehet összhangba hozni az alkotmánnyal, ha a parlament újra tárgyalja azt, figyelembe véve az indoklásban feltárt hiányosságokat.

Čaputová a közösségi hálón üdvözölte a kassai bíróság álláspontját: „Az Alkotmánybíróság mai döntése – abban az eljárásban, amely az én kezdeményezésemre indult – fontos lépés a jogállamiság erősödéséhez, különösen a jogalkotási folyamat alkotmányos elveinek védelme szempontjából” – mondta, majd megjegyezte, ez a döntés a jövőben egyfajta keretet ad a kormányzó többségnek, mely ismét vissza akar élni a gyorsított eljárás intézményével.

„Akadémiai jelleg”

Milan Vetrák (OĽaNO), a parlament alkotmányjogi bizottságának elnöke, aki a legutóbbi nyilvános meghallgatás során képviselte a parlamentet, kijelentette, tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, s annak megfelelően módosítják a házszabályt. „A gyermekes családoknak azonban nem kell aggódniuk, mert ebben és az előző parlamenti ülésszakban módosítottuk a vonatkozó törvényeket, hogy az Alkotmánybíróság döntésének semmilyen hatása ne legyen rájuk” – mondta arra utalva, a döntéstől függetlenül módosították a jogszabályt. „Csak azt sajnálom, hogy bár Alkotmánybíróságnak a múltban már sokszor volt erre lehetősége (pl. Sulík csomagja, a Smer választási moratóriuma, Kolíková bírósági reformja), mégis úgy döntött, hogy éppen a gyermekes családok támogatásának ügyében változtatja meg a korábbi joggyakorlatot. Mivel azonban néhány lépéssel előre gondolkodtunk, a mai bírósági döntés inkább akadémiai jellegű, és nincs hatással a legkiszolgáltatottabbakra” – zárta a parlamenti képviselő, akinek pártfőnöke az SaS tiltakozása ellenére ragaszkodott a törvénytervezet elfogadásához.

Kárörvendő SaS

„Ez a kormány árt Szlovákiának, feketén-fehéren” – reagált az SaS a Facebookon. „A kollégák az OĽaNO-ból felforgatták saját kormányukat, elszegényítették az önkormányzatokat, ártottak az államháztartásnak, a házszabályból és az alkotmányból egy darab papírfecnit csináltak és legitimálták az ĽSNS-eseket” – írják a liberálisok, majd hozzáteszik, a lényeg az, hogy a pénzügyminiszternek fél évre megvolt a szórakozása és az oka a konfliktusra mindenkivel, aki nem értett egyet. „Ez az oka annak, hogy elmentünk” – folytatják arra utalva, azért léptek ki a koalícióból, mert nem tisztelték a szakértőket, nem tartották tiszteletben a megállapodásokat és egy ember őrült (alkotmányellenes) ötleteit igyekeztek átnyomni.