Nevét a Covid-19 pandémia révén ismerte meg az egész ország. Hónapokig ő volt az orvos szupersztár. A média mindig is sokat foglalkozott vele és a projektjeivel, kedvelték, de gyakran állt kereszttűzben is. Az egyszerű emberek azonban szívesen hallgatták ezt a nagyon okos, kis bottal és gyakran télvíz idején is szandálban járó túlsúlyos doktort. Humorral és történetekkel teli megnyilatkozásai lebilincselték a hallgatóit. Az újságírók nevezték infektológusnak, epidemiológusnak, virológusnak, mikrobiológusnak, a trópusi betegségek vagy a közegészségügy szakértőjének, illetve számos más tudományág szakemberének, mindig aszerint, milyen témában nyilatkozott. De ki volt ő valójában?

Tipikus pozsonyi családba született. Gyakran és szeretettel emlegette egri származású nagyanyját, akitől a magyar nyelvet tanulta. Fenomenális emlékezőtehetsége volt, teológusokat meghazudtoló módon idézte és magyarázta a Bibliát, de évekkel ezelőtt megjelent tudományos cikkekből is fejből idézett. Talán nagyanyjának köszönhetően rengeteg magyar éneket és verset tudott, sajátos magyar szófordulatokat talált ki.

Nagyon fiatalon, 32 évesen lett egyetemi docens, 34 évesen nagydoktor (DrSc.), 37 évesen pedig egyetemi professzori címet szerzett. A bársonyos forradalom után társalapítója volt az újra megnyílt Nagyszombati Egyetemnek, majd 2003-ban egyedül megalapította a pozsonyi székhelyű Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskolát. A névválasztás végett (Árpád-házi Szent Erzsébet – II. Endre király lánya) rövidesen konfliktusba került Ján Slotával, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) akkori elnökével és az oktatásügyi miniszterrel, akik szemére vetették, hogy egy magyar szentről nevezte el iskoláját. A botrány hosszasan húzódott, holott megmentette Slota fiának életét, aki egyik külföldi útján maláriával fertőződött meg. Ekkor vették elő Ján Figeľnek, a KDH akkori elnökének és az SNS politikai ellenfelének a disszertációs munkáját plágiumra hivatkozva. Az ezt követő minisztériumi ellenőrzések a főiskolán semmi törvényelleneset nem találtak. Végül Slotáéknek nem sikerült bezáratni az egyetemet. A Szent Erzsébet Főiskola, élén Krčméry professzorral bizonyított: elsőként az összes szlovákiai főiskola közül nemzetközi akkreditációt kapott és aláírta a Magna Charta Universitatum nemzetközi dokumentumot, ezzel kifejezte egyetértését az egyetemi szabadság és az intézményi autonómia elveivel. A Szent Erzsébet Főiskola rövidesen Szlovákia legnagyobb magánegyetemévé fejlődött, sok fiókintézménnyel az egész országban és külföldön is (5 kontinens 30 országában). Nagyon sok új tanulmányi szak nyílt, sőt néhány szakon csak itt lehetett, illetve a mai napig itt lehet egyetemi docensi, egyetemi professzori vagy a tudományok doktora (DrSc.) címet szerezni. Mára több tízezer a végzett hallgatóinak, és több százas nagyságrendű a címüket megvédett és kinevezett docenseinek és professzorainak a száma.

Krčméry professzor talán a legismertebb és legelismertebb szlovákiai orvos és tudós volt a világon. Egyedülállóan 5 egyetem díszdoktora volt – České Budějovice, Scranton, Várna, Varsó, Cambridge –, több száz tudományos munkát jegyzett, a munkáira való hivatkozások száma meghaladja a 4000-et, ami hihetetlenül magas szám.

Az általa alapított hazai és nemzetközi jótékonysági projektek szá-ma is több mint száz. Ezek főleg egészségügyi és szociális intézmények: kórházak, szülészetek, rendelők, laboratóriumok, idősotthonok, árvaházak, gyermekotthonok, hajléktalanellátók, menekülttáborok, reszocializációs intézmények, segélyközpontok, különböző szintű iskolák, de akadnak köztük tudományos és kutatóintézmények is.

Nemcsak szervezte és irányította a Szent Erzsébet Főiskolát, hanem biztosította a külföldi projektek finanszírozását, és kezelőorvosként személyesen is részt vett a munkában. Az év nagy részét külföldön, főleg a trópusokon töltötte, ahol hónapokig saját maga látta el a rászorulókat, így nem csoda, hogy ötször kapta el a maláriát. Az utolsó alkalommal olyan súlyosan megbetegedett, hogy saját bevallása szerint majdnem belehalt. Kambodzsából hazatérve később azt nyilatkozta, hogy az agya már csak fél teljesítményre képes, az emlékezőtehetsége a negyedére, a látása felére csökkent. Azonban ezt senki sem vette észre, még így is zseniális volt.

A menekültek szlovákiai apostola volt. Bárhol volt rá szükség a világon – Dél-Szudánban, Haitin, Libanonban vagy a 2015-ös balkáni migrációs hullám idején Szlovéniában, Magyarországon vagy Görögországban –, mobil rendelőivel, kiskórházaival azonnal a bajba jutottak segítségére sietett, segélycsoportokat szervezett. Ezért a migránsellenesek gyakran élesen támadták. Az elsők között vonult ki az ukrán határra, ahol menekültek ezreit látta el, segítette élelemmel, gyógyszerekkel – az állami szerveket helyettesítve. Halála napján is a cseh–szlovák határnál működő sátortáborban volt, személyesen látta el a szír menekülteket.

A Covid-19 járvány alatt sokrétű, a misszióin szerzett epidemiológiai tapasztalataira támaszkodva adott tanácsot a szlovák kormánynak, egyebek mellett a repülőterek korai lezárását, a tömegrendezvények korlátozását, az iskolák, kollégiumok bezárását szorgalmazta. Javaslatait rendszerint csak pár hetes késéssel sikerült megvalósítani. Sok energiáját emésztette fel a politikusokkal folytatott párbeszéd, illetve az érvelés amellett, hogy az emberéleteket mindenképpen a gazdasági érdekek elé kell helyezni. A Covid-19 elleni oltás reklámarca lett, ő volt az első szlovákiai polgár, aki megkapta az oltóanyagot. A járvány alatt ugyanakkor sok támadás érte, rágalmazták, nem beszélve az oltásellenesek közösségi oldalakon tapasztalható gyűlöletáradatáról. Később ugyanezek párszor fel is jelentették, életveszélyesen megfenyegették, pedig Vladimír Krčméry nem ártott senkinek, hála neki és a tudományosan alátámasztott járványügyi intézkedéseknek, a bevezetett oltóanyagoknak, több tízezer ember életét sikerült megmenteni, és az egészségügyi rendszerünk sem omlott össze.

Krčméry professzort a pozsonyi Comenius Egyetem Orvosi Karán ismertem meg, több mint negyven éve, tudományos diákköri munkánk végzése során. Az első találkozásunk óta sokat beszélgettünk tudományról, kutatási tapasztalatainkról. Hihetetlen tudású diák volt, a vizsgáin tanárainak gyakran éppen ő tartott kiselőadást. Baráti kapcsolatunk a rektor–tanár viszonynak köszönhetően az elmúlt két évtizedben megerősödött. Gyakran vettünk részt együtt államvizsgákon, konferenciákon és különböző rendezvényeken. Legutoljára 5 nappal a halála előtt találkoztunk. Jellemző módon: egy mentőben ült, a kúty-i menekülttáborból kapcsolódott be vizsgabizottsági tagként egy webexes doktori munka megvédésébe. A munka témája egyébként a túlsúly volt, amit humorral és öniróniával kommentált.

Mélyen hívő katolikus volt, de soha senkitől nem kérdezte a vallását, hitét, nemzetiségét, faját vagy nemi identitását. Számára mindenki egyenértékű ember volt. Minden általa alapított intézménynek fogadott egy-egy patrónust, akikről rendszeresen megemlékezett, akikhez imádkozott. Ezek közül – a már említett Szent Erzsébeten kí-vül – kiemelkedett Szent László király, Boldog Batthiány-Strattmann László és Boldog Salkaházi Sára apácanővér. A szlovák magánfőiskolák között egyedüliként magyar tannyelvű tagozatot nyitott Bősön, amely később Dunaszerdahelyre költözött át. Ez Herdics–Pápay György Pál vezetésével nagyon sikeres lett, külföldön is elismert, teljes értékű egyetemi diplomát nyújt. A komáromi Selye János Egyetemmel (SJE) és rektoraival is baráti kapcsolat tartott fenn, nagyon elismerően nyilatkozott róluk. A Komáromban megtartott első Selye János Napokat nemcsak szponzorálta, hanem személyesen is előadott. A SJE-nek a Szent Erzsébet Egyetemmel közös kutatási programja van. Mint a szlovákiai diplomásnővér-képzés nesztora, teljes erejével támogatta a SJE tervét: a komáromi nővérképzés beindítását magyar nyelven. Ez elsősorban anyagi problémák és az új akkreditációs feltételek miatt sajnos még nem valósult meg.

Állandóan dolgozott, családja sem látta pihenni, csak az utolsó éveiben járt néha horgászni. Érdeklődése sokrétű volt. Híres sommelier-ket meghazudtolóan ismerte a borokat: lebilincselő kiselőadásokat tudott tartani elsősorban a francia, a magyar és a német borokról, borvidékekről, ezek történetéről, érdekességeiről. Nagyra értékelte a búcsi Karkó borokat, ezekből gyakran rendelt. Nagyon szerette a magyar cigányzenét és a halászlét.

Önzetlen, karizmatikus és tekintélyes személyiség volt. Temetése kivételes és mozgalmas életéhez méltó volt. Több ezren búcsúztak tőle, a temetési szertartást Stanislav Zvolenský érsek vezetésével a pápai nuncius, nyolc püspök és további vagy ötven egyházi méltóság végezte el. Feleségén és négy gyermekén kívül Eduard Heger miniszterelnök, Haľko József püspök, Juraj Benca, a Szent Erzsébet Egyetem rektora és egyik barátja búcsúztatta Szlovákia legendás orvosprofesszorát.

Czirfusz Attila

A szerző egyetemi professzor