Transzparenseiken a francia katonák távozását követelték a tüntetők, egyesek francia zászlót égettek vagy szemetet gyűjtöttek egy trikolórból formált zsákba.

Ouagadougou és a valamikori gyarmattartó Franciaország között a közelmúltban igencsak feszültté vált a viszony, mert elterjedt az a nézet, hogy Párizs hiába vezényelt katonákat az országba a dzsihadista lázadók ellen, nem javult a közbiztonság. Közben Burkina Fasóban két erőszakos katonai hatalomátvétel is történt.

A jelenlegi katonai vezetés a múlt hónapban felfüggesztette a francia RFI rádió helyi adását, mert szerinte hamis jelentéseket közölt, és megszólalási lehetőséget adott az iszlamistáknak is. A junta emellett a hónap elején az ouagadougoui francia nagykövet lecserélését kérte Párizstól.

A francia különleges erők mintegy négyszáz katonája állomásozik Burkina Fasóban, és támogatja a helyi hadsereget a dzsihadisták elleni küzdelemben.

Az ENSZ keddi jelentésében azt írta, hogy 2022 júniusa és decembere között tovább romlott a biztonsági helyzet a Száhel-övezet középső részén, különösen Burkina Fasóban és Maliban.

A szélsőséges fegyveres csoportok az elmúlt évtizedben több ezer civilt gyilkoltak meg a térségben. Mintegy kétmillió ember kényszerült otthona elhagyására, csak a múlt héten pedig több mint 60 helyi nő lett emberrablás áldozata, őket azóta is keresik.

Franciaország és a Burkina Fasóval szomszédos Mali közötti kapcsolatok a 2020-as bamakói katonai puccs után romlottak meg. Múlt év februárjában Párizs bejelentette, hogy katonái kivonulnak az országból.