A parlament szerdán elfogadta az előre hozott parlamenti választást lehetővé tevő alkotmánymódosítást.  A törvényhozás egyúttal az alkotmányba iktatta, hogy Szlovákiában a voksolásokat az ún. arányos választási rendszer elvei alapján hajtják végre, és az egész ország egy választókerületet képez. Ez azt jelenti, a szavazók országos választási listákra voksolhatnak. Mindezzel a jelenleg is hatályos választási szabályokat konzerválták olyan módon, hogy a megváltoztatásukhoz a jövőben a 150 fős törvényhozásban 90 parlamenti képviselő szavazatára lesz szükség. Eddig 75 képviselő szavazata is elegendő lett volna.

Ki igen, ki nem?

A választási szabályoknak az alaptörvényben való rögzítését az OĽaNO szabta annak feltételéül, hogy támogassák az előre hozott parlamenti választást lehetővé tevő alkotmánymódosítást. Igor Matovič, a mozgalom vezetője azzal érvelt, el szeretnék kerülni, hogy a következő kormány a saját érdekei szerint módosítsa a választási rendszert. Példaként azt hozta fel, hogy Magyarországon a Fidesz úgy írta át a választási szabályokat, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök bebetonozta a hatalmát. Mindez azonban jelentős fordulatot jelent az OĽaNO álláspontjában, hiszen a mozgalom a választási programjában még azt írta, társadalmi vitát szeretnének a kérdésről tartani. Sőt, Gyimesi György, az OĽaNO képviselője tavaly arról beszélt, az országot egy helyett a megyék mentén nyolc választási körzetre osztanák. Gyimesi egyébként nem is szavazta meg a szabályokat az alkotmányban konzerváló mostani módosítást, amelyet az előre hozott választás lehetőségének bevezetésével kötöttek össze. A közösségi oldalán egy videóbejegyzésben ezzel kapcsolatban elmondta, bár egyet ért azzal, hogy mihamarabb új parlamentet válasszunk, de konzisztensen politizál, így nem szavazhatta meg az egykörzetes választási rendszer konzerválását.

A szerdai szavazáson viszont igennel voksoltak a Za ľudí képviselői, mindezt annak ellenére, hogy a pártjuk programjában kimondottan szerepelt az ország több választókerületre bontása. Érdemes megjegyezni, hogy a körzetesítésről szóló párbeszéd megkezdése még a 2020-as választás után felállt kormányok programjában is szerepelt. Ehhez képest a mostani alkotmánymódosítási javaslatot bárminemű szakmai vita nélkül, a legutolsó pillanatban terjesztették a parlament elé.

A Szövetség élesen bírálta a választási rendszer bebetonozását, szerintük az ország, ahelyett, hogy az előre hozott választással foglalkozna, engedett Matovič zsarolásának. Rámutatnak, korábban az OĽaNO elnöke is arról beszélt, a vegyes választási rendszer, a körzetesítés, több hatalmat ad az embereknek és kevesebbet az elitnek. „Matovič ismét szembe ment a régiókkal és a választóknak tett ígéretével” – teszik hozzá.

Kinek jó ez?

Radoslav Štefančík, a Pozsonyi Közgazdaság-tudományi Egyetem dékánja, politológus lapunknak elmondta, nagyon nem szerencsés a jelenlegi választási rendszert az alkotmányban rögzíteni. „Az egy választókörzet ugyanis a szlovákiai politikai rendszer egy patologikus eleme” – mondta azzal, hogy ezt még Vladimír Mečiar találta ki annak érdekében, hogy minél több választó tudja őt a listán bekarikázni. Korábban ugyanis az ország négy választókerületre volt osztva, így Mečiart csak a lakhelye szerinti közép-szlovákiai kerületben karikázhatták. Štefančík rámutat, a jelenlegi, egy választókörzetes rendszer azoknak a pártoknak kedvez, amelyek nem is akarnak regionális struktúrákat építeni. A szakértő szerint a magyar kisebbség parlamenti képviseletének létrehozását könnyítené meg, ha ugyan megmaradna az ún. arányos választási rendszer, de újra négy választási körzetre osztanák az országot. A Napunk pedig egy olyan modellt készített, amely a 2020-as parlamenti választás eredményeit egy 75, a járások mentén kialakított választókerületes rendszerre vetítette. Eszerint a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) három parlamenti helyet szerzett volna, de például az OĽaNO 75-öt.