„Az első dolgunk, hogy rendezzük a helyzetet, nehéz könnyű tárgyalásokat folytatni, amikor a dolgok szó szerint égnek körülöttünk” – mondta Kristersson.

Szerinte megvannak a tárgyalások újraindításának előfeltételei, de hozzátette, hogy a májusban esedékes választások miatt természetes, hogy Törökország most a belpolitikára összpontosít.

„Amint ők felkészültek a tárgyalásokra, mi is készen állunk” – fogalmazott.

Finnország és Svédország nem sokkal Oroszország tavalyi ukrajnai inváziója után kérte a NATO-ba való felvételét, Törökország ugyanakkor aggályokat fogalmazott meg a két országgal szemben, és egyelőre nem ratifikálta a két északi ország felvételét.

A három ország tavaly megállapodott a továbblépés módjáról, Ankara azonban utóbb felfüggesztette a tárgyalásokat, miután újra felszínre kerültek Svédország és Törökország nézeteltérései. Miután egy stockholmi tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt, Törökország a múlt héten bejelentette: nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását, pozitívan tekint azonban Finnország kérelmére.

A két északi szomszéd állam ennek ellenére egyszerre törekszik a csatlakozásra.

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint a szélesebb balti térség is profitálna abból, ha Svédország és Finnország is NATO-taggá válna. „Térségünk biztonsága szempontjából jobb lenne, ha mindkét ország csatlakozna a katonai szövetséghez” – mondta a kormányfő.