Sólymos László korábbi hidas környezetvédelmi miniszter, aki ma a Szövetség Országos Tanácsának elnöke, a párt keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, Budaj tétlensége miatt leállt a vereknyei, valamint további 46 kisebb-nagyobb lerakó felszámolása. Ebből Budajék csak három kisebb lerakó esetében indították újra a szanálási folyamatot. A legnagyobb környezeti terhet jelentő tározók esetében, mint amilyen a Pozsonyhoz tartozó vereknyei veszélyeshulladék-lerakó, továbbra is áll a felszámolási folyamat.

Sólymos elmondta, a vereknyei tározó esetében a folyamat ott állt meg, hogy a környezetvédelmi tárca mostani vezetése nem fizetett ki néhány tízezer eurót a lerakó által érintett telkek tulajdonosainak, hogy az állam kisajátítsa a szanációs munkákhoz szükséges ingatlanokat. Emiatt a felszámolási munkálatokra kiadott építkezési engedély hatályát vesztette. Ezzel az összesen 37 millió eurós projekt leállt. Hozzátette, azzal, hogy a többi veszélyeshulladék-lerakó felszámolása is megakadt, az fenyeget, hogy az Európai Unió által erre a célra adott források elvesznek. Összesen 100 millió euró körüli összegről van szó, amelynek a felhasználási határideje 2023. „Arra szólítom fel a miniszter urat, aki ezt a projektet elszabotálta, álljon ki az érintett emberek elé és mondja el nekik, hogyan fogja megoldani ezt a kérdést” – intézte felhívását Sólymos Budaj felé.

A vereknyei veszélyeshulladék-lerakó ügye ugyanis a délnyugati országrész nagyon sok lakosát érinti, hiszen a Csallóköz felső végéhez közeli tározóból folyamatosan szivárognak különböző anyagok a talajvízbe, így a települések ivóvizébe. Az egykori Dimitrovka, mai nevén Istrochem vegyipari nagyvállalat gyártási hulladékáról van szó, amely egyebek mellett rovar- és gyomirtók maradványait tartalmazza. Őry Péter (MKP-platform), a probléma által érintett Csallóközcsütörtök polgármestere a sajtótájékoztatón arról beszélt, az egyre terjedő szennyeződés az ő településükön is veszélyezteti az ivóvízkészletet. Ez Csallóközcsütörtök számára fokozott fenyegetést jelent, mivel ott nincs kiépített ivóvízhálózat, a lakosság kutakat használ. Egyelőre a települések és a lakosság által megrendelt vizsgálatok nem mutatták ki a Vereknyéről származó méreganyagok jelenlétét. Őry azonban rámutatott, ezeknek a laboratóriumi méréseknek az elvégzése is jelentős anyagi terhet jelent a számukra. „Arra szólítjuk fel a minisztériumot, hogy a veszélyzónában lévő települések esetében legyen a folyamatos mérésekre pénzügyi keret” – mondta Őry. Az ügyben kerestük a környezetvédelmi tárcát is, amely a szerdai nap folyamán ígért részletes tájékoztatást.