Napközben 35-40 hajléktalan fordul meg a krízisközpontban, és éjszakára is legalább 27, de van úgy, hogy 30 rászoruló marad a melegedőben, melyet a városi Szociális Szolgáltatások Intézete üzemeltet.

Elhanyagolt sérülések

Az éjszaka folyamán csak egy ügyeletesük van, akinek ilyenkor is bőven akad tennivalója. Jurík Mónika a hajléktalanszálló, az éjszakai melegedő és a nappali krízisközpont vezetője elmondta, az utcán élőket testileg és lelkileg egyaránt nagyon megviseli az éjszakára elviselhetetlenné váló, rendkívül fagyos időjárás. Ilyenkor még kiszolgáltatottabbak és elesettebbek, mert kiütköznek az elhanyagolt betegségeik. „Talán nincs is olyan napunk, amikor ne kezelnénk fagyási sérülésekkel érkezőt, vagy olyan elfertőződött, elhanyagolt végtagú embereket, akiknek nincs lehtőségük rendszeresen tisztálkodni és megfelelő meleg ruhát ölteni. Egy végzős orvostanhallgató önkétesként vállalt munkát a központunkban, ami óriási segítség számunkra, mert szakszerűen ellátja a lakókat” — mondta Jurík Mónika.

Nem mindenkin segíthetnek

Erőszakkal nem tarthatnak senkit a melegedőben. Van úgy, hogy a lakosok felfigyelnek az utcán lévő hajléktalanra, kihívják a városi rendőrség dolgozóit, akik behozzák a rászorulót. A hajléktalanszálló szociális dolgozói csak azokat a társadalom peremén élőket fogadhatják be, akik hajlandók együttműködni és betartani a házirendet. Elsősorban meg kell mosakodniuk, tiszta ruhát ölteniük, és nem veszélyeztethetik a központban meghúzódó többi lakót sem. Van, aki ezt elutasítja, mert képtelen másokhoz alkalmazkodni. Akadt olyan befogadottjuk, akit a lakosok kérésére próbáltak menteni a fagyos időben. A hajléktalan a közeli lakóház bejáratában húzta meg magát. Amikor behozták a menhelyre, randalírozott, felverte a többi lakót, majd megpróbált a kerítésen át elmenekülni.

Új esélyt kapnak

Az ötvenhárom éves Attila az újabb lakók közé tartozik, súlyos alkoholmérgezéssel szállították kórházba, ahonnan négynapos kezelést követően a hajléktalanszállóra került. Azok egyike, akik évek óta nem dolgoznak és nem is fizetik az egészségbiztosítást. Festési, karbantartási munkákat végez a központban, és néhány lakos, élükön Róbert Andráši képviselővel gyűjtést is szervezett neki. Zacskós levessel, illetve másfajta tartós élelmiszerrel, kötszerrel, gézzel továbbra is segíthetik a lakosok a szociális dolgozók munkáját, hogy el tudják látni a hajléktalanszállón élőket. Munkaterápiás foglalkozásokhoz szükséges munkaeszközöknek is örülnének a lakók, mert akadnak köztük ügyeskezű mesterek. Jurík Mónika elmondta, ügyfeleik rendszeresen takarítják a környéket, és legutóbb a Vágvecse városrészben lévő Tesco füves területét rakták rendbe. A lakosok az igyekvő, felzárkózni kívánó klienseket szívesen támogatják. Szép számmal akadn egykor hajléktalanok, akik a krízisközpont biztonságának, illetve szolgáltatásainak köszönhetően idővel állandó munkalehetőséghez jutottak és bérlakásba költözhettek.

Ki kellett zárniuk

Sokkal nagyobb gondjuk van azokkal a hajléktalanokkal Vágsellyén, akik nem hajlandók változtatni korábbi életvitelükön. Az utóbbi napokban a lakosok egy újabb hajléktalanra lettek figyelmesek, az 56 éves csehországi származású férfit először a templomnál lévő parkban látták napokig. A férfi végül a városi rendőrök közreműködésével bekerült a hajléktalanszállóra. A gondozók és a lakók közös erővel vetkőztették, mosdatták, a férfi lábai teljesen le voltak fagyva és kisebesedtek. A ruháit kidobták, tiszta öltözéket kapott. Akkor még nem sejtették, hogy ennél is súlyosabb gondokkal küzd. A férfi a rossz higiénés körülmények miatt rühös lett, és veszélyt jelentett a többi lakótársra, de nem is volt hajlandó együttműködni a szociális dolgozókkal. Később egy autóbusz-megállóba költözött át, sorsa továbbra is bizonytalan.

Két tűz között

A hajléktalanszállón dolgozó lelkes és odaadó csapat ilyen esetben két tűz közé kerül. A lakosok úgy gondolják, nekik kell felkarolni a hajléktalant. Fertőző beteget azonban nincs lehetőségük elszállásolni, karanténba zárni. Hasonlóan szomorú esetről számoltak be a vágsellyei központ mindennapjait rendkívül intenzív módon megélő dolgozók. Múlt évben egy agyvérzést elszenvedett beteget az alapkezelést követően egyszerűen kitessékeltek a kórházból, és a családja nem tudta befogadni. Két napon át egy tolószékben hagyták a kórház portájánál. Végül a másnap újra szolgálatba igyekvő portás telefonált a vágsellyei központba, mert nem tudta, mihez kezdjen a kerekesszékben ülő, beszélni alig tudó beteggel. A hajléktalanszálló dolgozói egy hétre befogadták, megfürdették az asszonyt, akinek végül sikerült olyan gondozóközpontba kerülni, ahol megfelelő módon ellátják.