A külügyminiszter bizalmát fejezte ki, hogy a két ország együtt, „kéz a kézben” válik a szövetség tagjává, ahogy azt a csatlakozási kérelem benyújtása óta tervezik. Svédország és Finnország csatlakozásával „két olyan taggal lenne gazdagabb a szövetségünk, akikkel már amúgy is nagyon-nagyon szorosan együttműködünk” – fogalmazott Baerbock.

A német diplomácia vezetője észak-európai látogatása előtt nyilatkozva aláhúzta a finn és svéd csatlakozási kérelem „történelmi jelentőségét”, hangsúlyozva Finnország 80, Svédország 200 éven át tartó semlegességének feladását.

Ahhoz, hogy a két észak európai állam a katonai szervezet tagjává váljon, előbb mind a 30 NATO-tagállamnak el kell fogadnia és ratifikálnia kell a szervezet bővítését. A török elnök azonban a Svédországban történt Korán-égetés és egy Erdogan ellenes tüntetés miatt közölte, hogy Stockholm nem számíthat Ankara támogatására.

Ankara korábban háromoldalú megállapodást kötött a svéd és a finn féllel, melyben rögzítették a török jóváhagyás feltételeit, különös hangsúlyt fektetve a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet elleni küzdelemre Svédországban. A Stockholm és Ankara között nemrégiben elmérgesedő viszony következtében Törökország kijelentette, hogy Finnország csatlakozását hajlandó volna jóváhagyni, a finn vezetés azonban kitart amellett, hogy Svédországgal közösen váljon a NATO tagjává.