Nyilvánvaló, hogy a háború a legnagyobb áldozatokkal Ukrajna számára járt. A becslések szerint az ukrán hadsereg mintegy 100 ezer embert vesztett a háború egy éve alatt, és a civil áldozatok száma is tízezrekben mérhető. A háború következtében több mint hatmillió ukrán lakos hagyta el az országot, és a becslések szerint nagyjából ugyanennyi lakos tekinthető belső menekültnek. A háború által okozott vagyoni károk a Világbank becslései szerint már tavaly nyáron meghaladták a 100 milliárd dollárt, és a járulékos gazdasági károk további 250 milliárd dollárra tehetők. Ennek fényében nem meglepő, hogy az ukrán GDP 2022-ben összeomlott, és az ukrán állam működése csak a külföldi pénzügyi segélyeknek köszönhetően lehetséges.

Ehhez képest az orosz gazdaság a nemzetközi gazdasági szankciók ellenére is meglepően jó eredményeket tud felmutatni. Míg 2022 tavaszán az előrejelzések még 10 százalékos orosz GDP-csökkenésről szóltak, a gazdasági visszaesés végül mindössze 2,5 százalékos volt. A vártnál jobb gazdasági eredmények elsősorban a kőolaj- és a földgázexportnak voltak köszönhetők, de az ipar teljesítményét segítette a hadianyaggyártás is. Ennek ellenére hiba lenne azt állítani, hogy a gazdasági szankciók nem működnek, az orosz gazdaságra nehezedő gazdasági nyomás folyamatosan növekszik. 2022 végére a gazdasági szankciók elérték az Oroszország számára annyira fontos nyersanyagexportot is, ami az exportbevételek csökkenéséhez vezetett. Oroszországban ma az autóalkatrészektől a Viagráig sok külföldi termék hiánycikknek számít, és a Bloomberg számításai szerint a háborúnak köszönhetően az orosz gazdaság potenciálja 2026-ig mintegy 190 milliárd dollárral csökken. Összehasonlításképpen: ez körülbelül Magyarország egyéves GDP-termelésének felel meg.

Az ukrán–orosz háború negatív gazdasági hatásai azonban a világgazdaság teljes egészében érezhetők. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek világpiaci árának növekedése milliók életét nehezítette meg szerte a világon, és a szegénység által fenyegetett lakosok száma nemcsak a fejlődő országokban nőtt meg, hanem az EU tagországaiban is. A DIW német gazdaságkutató intézet legfrissebb elemzése szerint az ukrán háború a német gazdaságnak eddig 100 milliárd euró veszteséget okozott, ami a német GDP 2,5 százalékának felel meg. Ez egyáltalán nem egyedi eset az unióban, a szlovák gazdaság növekedési kilátásai is több mint 2 százalékpontot romlottak 2022 folyamán.

Mindezen túl azonban az aggasztó igazán, hogy az ukrán–orosz háború felgyorsította a globális gazdaság szétforgácsolódását, mely már a globális koronavírus-járvány előtt elkezdődött. A fejlődő országok egy csoportja Kína és India vezetésével fittyet hány az Oroszországgal szemben kivetett gazdasági szankcióknak, és az olcsó kőolaj és földgáz ellenében kész olyan termékeket is Oroszországba exportálni, melyeknek katonai felhasználása is lehet. Ez a globális geopolitikai feszültség további növekedéséhez vezet, amire a világnak jelenleg semmi szüksége. A háború minden további napja újabb és újabb emberi és anyagi áldozatokkal jár, ezért mindannyiunk érdeke, hogy a fegyverek mihamarabb elhallgassanak. Ezt azonban csak egyetlen ember tudja bebiztosítani, de a Kreml lakójának sajnos nem a béke a fő célja.