A hely egyénileg és csoportosan is látogatható, a turisták száma évente eléri a 25-30 ezret, és a Krisna-hívők mindennapi életébe kapnak bepillantást. A Krisna-völgy három célt szolgál: szól a vallásról, a turizmusról és a biogazdálkodásról.
A 260 hektárnyi terület középpontjában, ahogy a hívők életének középpontjában is, a templom (mandír) áll. Az 1500 m² alapterületű épület a környék építészeti stílusát tükrözi, belülről azonban indiai motívumok, oszlopok és boltívek, színes domborművek és festmények díszítik. Oltárukon az Isten Krisna képében jelenik meg.

Vallásuk
A Krisna-tudat a hinduizmus egyik ága, amelyet világszerte több száz millió ember követ. Gyökerei ezer évekre nyúlnak vissza, a nyugati világban azonban csak 1965 után vált ismertté, A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupád hindu filozófus erőfeszítései nyomán. A vallás mára több mint 100 országban jelen van, Nagy-Britanniában a Beatles tagja, George Harrison segítette terjesztését, aki maga is Krisna-tudatú lett.
Krisnát az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként imádják, céljuk pedig az Isten iránti odaadás, a szeretet kifejlesztése. Az itt élők mindennapjai a tisztaság, a kegyesség, az igazságosság és a lemondás jegyében telnek. Az önmegvalósítás tökéletes útjaként a Haré Krisna kezdetű mantra éneklését ajánlják. Minden napjuk a templomi szertartással kezdődik, majd meditációval folytatódott, végül az oltárnyitással zárul. Mindez négy órán át tart, így merítenek erőt a nap további részéhez. Vallásukat azoknak ajánlják elsősorban, akik kiábrándultak az anyagi életből. A Krisna-tudatúak a minimális erőszak hirdetői, ezért nem fogyasztanak húst sem. Hisznek a reinkarnációban, azt vallják, hogy miután a lélek 8 millió különböző növény- és állatfajban élt már, végül eljutott az emberi testbe. Az emberi tudat tiszta, akaratunk szabad, mi döntünk arról, hogyan cselekszünk. Aki megfelelő módon él, az újra emberi testet ölthet, aki viszont az isteni törvényekkel ellentétesen cselekszik, visszaeshet ismét állati vagy növényi szintre. Aki életét az önmegvalósításnak szenteli, megtisztulhat az e világi ragaszkodásaitól, élete végén pedig visszatérhet a lelki világba. A Védák szerint ez az élet célja.

Mottójuk
Egyszerű élet, emelkedett gondolkodás. Miután megváltottuk a belépőjegyünket, egy hosszú, térkővel kirakott úton indulunk a már 30 éve létező ökofaluba. Borús-esős az idő, de így is egyértelműen látszik: a környezet rendezett, tele van különleges növényekkel. Ahogy később megtudtuk, több mint 950 fa- és bokorfajta él itt. Helyenként indiai stílusú pavilonok, dísztavak bukkannak elő. Először az iskola két épületét pillantjuk meg, ahol megszólítunk egy épp kollégájára várakozó pedagógust, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre. Elmondta, hogy iskolájuk, a Srí Prahláda Általános Iskola (gurukula) épülete 2000–2002 között a völgy egyik dombján épült, majd 2016-ban készült el a mögötte álló épület. Az intézményt a magyar kormány 2009-ben akkreditálta. A nemzeti tanterv mellett a diákok védikus tudományokat, organikus kertészkedést, önfenntartást, ökológiai életstílust, művészeteket, kézművességet is tanulnak, gyógynövényeket gyűjtenek és lekvárt főznek. Arra tanítják a fiatalokat, hogy becsüljék meg a természetet, az állatokat és a növényeket, mert mindannyian az Istenhez tartoznak.

Az iskolában jelenleg 50 nappali tagozatos tanul összevont, nem koedukált évfolyamokból álló csoportokban. 2014 óta óvoda is működik a völgyben, sőt szeptemberben elindult a középiskolai oktatás is. Az országban megnyitotta már kapuit akkreditált főiskolájuk is, amely egyrészt biztosítja a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége szerzeteseinek képzését és továbbképzését, másrészt lehetőséget ad minden érdeklődő számára, hogy mélységeiben is megismerhesse a védikus kultúra tanításait. Ma a Krisna-völgyben 150 Krisna-hívő él, míg a faluban további 100 lakik. A hinduizmus hagyományainak megfelelően a nők szárit hordanak, a férfiak felül kurtát, alul pedig dotit viselnek. Valamennyiük homlokán hosszúkás jel látható, ez a tilaka, és hovatartozásukat jelzi. A ruházat színe és a tilaka alakja utal az illető családi állapotára.

A tehenészet
A Tehénvédelmi Központ, a Gosala ad otthont Krisna-völgy szarvasmarha-állományának, amelyben magyar tarka, tiroli borzderes, szürkemarha és az indiai zebu is képviselteti magát. Minden állatnak saját neve, az istállóban saját helye van, a falon egy-egy szentképpel. Ottjártunkkor 69-en voltak, egy 550 m2-es akol és két ökörkarám szolgálja őket. Krisna kedvenc állatait Indiában szent állatként tisztelik. A tehenek védelme a tökéletes társadalmi rendszer alapja. Az itt élő vegetáriánus közösség az állatokat tejükért gondozza, hiszen a tej tartalmaz minden létfontosságú vitamint és fehérjét. A templomi konyhán számos édességet, joghurtot és sajtot is készítenek belőle. A teheneknek a földművelésben végzett munka és a tejadás mellett nagy szerepük van a Krisna-tudatúak társadalmában. A szentírások hét személyt említenek az ember anyjaként: a szülőanyát, a dajkát, a papok feleségét, a lelki tanítómester feleségét, a király feleségét, a földet és a tehenet. Az a közös bennük, hogy mindannyian gondoskodnak a rájuk bízott emberekről. A tehén úgy teszi ezt, ahogy egy anya: tejet ad számunkra. A védikus tanítások szerint a tehenek védelme nélkül nem lehet fenntartani a lelki kultúrát, a lelki kultúra nélkül pedig lehetetlen elérni az élet célját. Istent ezért a tehenek és Isten szolgáinak védelmezőjeként emlegetik.

Így gazdálkodnak
Az itt élők a kezdetek óta az önfenntartásra törekednek, a közös munka és a hagyományos technológiák segítségével. 150 hektáros területen mutatják be az önfenntartás alapját képező gabona, zöldség, gyümölcs termesztését a szükséges mennyiségben és változatosságban. A falu nem részesedik az országos áramszolgáltatásból, az áramot napelemek és szélerőművek állítják elő számukra. Vízellátásukat a házak melletti kutak, valamint egy 330 m mély közös kút biztosítja. Nincsenek háztartási gépeik, mosáskor az ecetet és a mosószódát alkalmazzák. A biokertben megtermelt élelmiszerek raktározásáról egy 150 m2-es pince gondoskodik. Az állagmegőrzés érdekében tartósítószereket sem alkalmaznak. Kézművességgel is foglalkoznak: csatnik, mézek, pástétomok, sós-ropogós csemegék, szószok, szörpök, füstölők, malák, védelmező nyakláncok, rézkulacsok, kézműves szappanok, parfümolajok, karkötők, különböző fűszerek… ezek boltjukban mind megvásárolhatók. A hét hat napján 3000 adag élelmet juttatnak a rászorulóknak. A talaj megfelelő tápanyag-utánpótlására a tehénvédelmi központból kapott istállótrágya, a növényi hulladékokból és istállótrágyából készített komposzt, valamint a kőzetőrlemények szolgálnak. A kártevők ellen elsősorban megelőzéssel védekeznek, ha mégis elszaporodnának, különböző növényi nedvekkel, komposztteával, fahamuval védekeznek ellenük. Aki szeretné mindezt élőben is látni, annak eláruljuk: a biokertészet az év minden napján látogatható. Sőt, szervezett tanfolyamok adnak lehetőséget a műhelytitkok ellesésére, esetleg tapasztalatcserére.

További érdekességek
A turistákat vegetáriánus étterem és egy indiai ajándékbolt is várja a Krisna-völgyben. Legnagyobb rendezvényük a háromnapos Búcsú, ilyenkor mintegy 7000 fő látogat el hozzájuk, s a látnivalók mellett a színpadon 10 órás műsor zajlik mindennap. Egyébként összesen hat ünnepet tartanak számon évente. Emellett több fesztivál, ünnepi program is várja a hívőket tavasztól késő őszig. Ezeken a napokon akár 100-200 fogás is készül az étteremben. Ezeket a közös lakoma idején szétosztják a hívek között. Zenével és tánccal is dicsőítik az Urat. Az ideérkezők általában nem jönnek üres kézzel, ajándékokat hoznak magukkal, ezekkel kedveskedve Krisnának. Ismertek azok a hétvégi programok is, amelyek elsősorban a nem Krisna-tudatú érdeklődőknek szólnak. Ilyen pl. a meditációs program, az ajurvédikus főzőtanfolyam, a mandalafestés, a henna dekorációfestés testre, az önfenntartó ruhakészítés, a textilmintázás stb.
A megszólított emberek mindenkivel nagyon kedvesek voltak, mosolygósak, láthatóan boldogok és kiegyensúlyozottak. Kiváltságnak tartották, hogy itt élhetnek, és bármilyen kérdésre készségesen válaszoltak. Az egyik ökrészfiú például a beszélgetés során elárulta: ő korábban Angliában kereste megélhetését és a boldogságot, de annyira kiábrándult az anyagi lét visszásságaiból, hogy két évvel ezelőtt hazatért, és most, hogy önkéntesként itt dolgozik, úgy érzi, életében végre minden a helyére került. Az itt dolgozók egyébként fizetés helyett ellátmányban részesülnek.
De kinek az ösztönzésére és felügyelete mellett jött mindez 30 évvel ezelőtt létre? Polgári neve Létai Péter mérnök, akit a közösség Sivarama Swami néven emleget, és vezető, utazó szerzetes. Azért járja a világot, hogy jobbá tegye. Legtöbb idejét mégis Magyarországon, a Krisna-völgy menedékében tölti.
Az itt élőket mintegy 80 ezer ember támogatja, elsősorban adója 1 százalékával.

Zsebik Ildikó

***

A cikk a Vasárnap családi magazin 2023. február 28-ai számában jelent meg