Ábrahám Pál nevének hallatán legtöbbünkben dereng ugyan valami, de nem igazán tudjuk párosítani a szerző nevét a slágerekkel, pedig neki köszönhetjük például a Teve van egypúpú, a Lila akác, a 32-es baka vagyok én, az Ahol az ember felmászik a fára vagy a Hallod, te ló című slágereket. Ő írta a Bál a Savoyban, a Hawaii rózsája,a Viktória, a 3:1 a szerelem javára vagy a Mese a Grand Hotelben című operetteket.

A bácskai Apatinból indult el világhódító útjára, hogy egy véres és veszélyekkel teli korban könnyed dalokkal szórakoztassa a közönségét, a bajban reményt adjon, a katasztrófában jókedvet gerjesszen. A különleges hangulatú életjáték számba veszi életének fontos állomásait. Elkísérjük Pestre, Berlinbe, Bécsbe, New Yorkba, Hamburgba és sok más helyszínre. Megízleljük vele az éhezést és a nyomort, a kitartást és munkamániát, az alkotás gyönyörét és rabszolgaságát, a szédítő sikereket és a hihetetlen vagyont, a csalódásokat és árulásokat, a kényeztetést és az életveszélyt.

Gobby Fehér Gyula Az angyal álma című kétfelvonásos színdarabjának műfaja zenés, lírai játék, a rendező természetesen Ábrahám Pál vajdasági származása miatt kezdett vele foglalkozni húsz évvel ezelőtt odahaza, hogy most Kassára is elhozza ezt az egyszerre edukatív és szórakoztató művet. A tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy harmadszor dolgozott Kassán, ahová annak idején félve érkezett, hiszen ismeretlen terepen mozgott, de olyan meleg, szívélyes fogadatásban részesült, hogy azonnal otthon érezte magát. Ezúttal már szűkebb stábját is magával hozta, akik vagy szintén vajdaságiak, vagy erősen kötődnek a Vajdasághoz. Az sem frusztrálta különösebben, hogy egy prózai társulatban rendez zenés darabot, mivel nem az Operettszínházzal akar versenyre kelni. Sőt, szerinte pont az a jó, hogy a színészek a maguk módján interpretálják a dalokat. „Örömmel tapasztaltam, hogy érdeklődve hallgatták a zenei alapokat, mert korábban ők sem nagyon ismerték Ábrahám Pál nevét. Ez a darab érdekesen ötvözi az életrajzi drámát a zenés műfajjal. Miközben felvillannak a főszereplő életének fontos állomásai, tulajdonképpen majdnem egy teljes operett is elhangzik. Nem a hagyományos a darab szerkezete, nincs idő karaktert építeni, és megtörténik, hogy egy-egy jelenetnek nincs is kifutása. Minden esetben a nulláról kell indítani, és ezek a fragmentumok a nézőben kötődnek össze, válnak teljes egésszé” – magyarázta a rendező, hozzátéve, hogy szerinte nem fog hiányozni a nézőknek a klasszikus építkezés, egészen biztosan ki tudják rakni a mozaikot.

„Szeretem azt, amikor esélyt kaphatunk arra, hogy kívül hagyjuk a külvilágot. Amikor egy olyan varázslat történik 2-300 emberrel – vagy már ahányan ülnek a nézőtéren –, ami egy picit elrepíti őket. Nyilván nem csak zenélésből, nem csak operettből áll a világ, de ha nem zenés előadással foglalkozom, akkor is nagy híve vagyok a történetmesélésnek. Azt gondolom, hogy az emberek nagyon ki vannak éhezve az egyszerű történetekre, zenével vagy anélkül. Ez a mostani egy nagyon szép és komoly történet egy emberről, az ő vívódásairól, az ő küzdelméről, az ő repüléséről és a zuhanásáról. És hát egy kicsit arról a nagyon kegyetlen történelemről is szól, ami az ő életét derékba törte. És ha jobban bele- gondolunk, Ábrahám Pálról nagyon gyorsan megfeledkeztünk. Valahogy természetesnek vesszük a dalait, amiket ismerünk, amiket dúdolunk, de valahogy nem vettük magunknak a fáradtságot, hogy megjegyezzük az örökzöld dalok szerzőjének nevét” – mondta László Sándor.

A Szentivánéji álom után ismét a komplett színészgárda kap az előadásban testre szabott feladatokat, de folytatódik az a hagyomány is, hogy a pozsonyi színművészeti egyetem hallgatói is bemutatkoznak egy-egy produkcióban, Katona Eszter, Hégli Bence és Balla Barnabás után, jelen esetben Bencsík Stefánia látható a színpadon, aki A Noszty fiú esete Tóth Marival címszerepében már megszerettette magát a Thália Színház nézőivel. Ábrahám Pált Madarász Máté, feleségét Sárit pedig Dégner Lilla játssza.

Az alkotócsapat tagjai már ismerősek lehetnek a kassai közönségnek. A díszletet Ondraschek Péter, a jelmezeket Őry Katalin tervezte. A koreográfus Gyenes Ildikó, asszisztense Kántor Kata volt. A fénymester ismét Majoros Róbert, a rendezőasszisztensi feladatokat Széles Aranka látta el. Új alkotó a vajdasági Klemm Dávid, aki zenei vezetőként és korrepetítorként dolgozott a csapattal. Az előadásban elhangzó 23 dal hangszerelése, fölvétele, betanítása fűződik a nevéhez.

A nyilvános főpróba holnap lesz, a bemutató pedig csütörtökön. Ezután a következő napokon látható az előadás Kassán: március 12., 15 óra, március 14., 19.00, március 15., 10.00, március 23., 19-00, március 24., 19.00 és április 13., 19.00.