A felsőszeli Széchenyi István Alapiskolában minden évben megemlékeznek az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról. Király Katalin, az iskola történelem szakos pedagógusa elmondta, csak a nyolcadik osztályban része a tananyagnak ez a témakör, de minden évfolyamban beszélnek róla, foglalkoznak vele. A történelem csak a felső tagozattól része a tantervnek, ezért magyar nyelv- és irodalomórán is beépítik a tananyagba.

„A gyerekek már az óvodában megismerkednek az 1848. március 15-én elkezdődött eseményekkel. Az olyan nevek, kifejezések, mint Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Pilvax kávéház, márciusi ifjak már az alsó tagozatosok számára is ismertek. Velük játékos formában, dalok, versek, rövid videók segítségével kell megismertetni a történéseket. Szerencsére az internet tele van jobbnál jobb oktatóvideókkal, letölthető segédeszközökkel, de rajzokat is lehet készíteni, vagy papírból kokárdát, zászlót. A koronavírus-járvány alatt is igyekeztek a kollégák foglalkozni ezzel, hogy ez az időszak se maradjon ki a gyerekeknek”

– fejtette ki Király Katalin.

A felső tagozaton a történelem- és az irodalomórákon beszélnek a forradalom és szabadságharc eseményeiről, és igyekeznek minél színesebbé tenni a tudnivalókat. A tanár szerint erre nagyon jók az interaktív játékok, videók, mert jobban rögzül a tananyag, ha nemcsak beszélnek róla, hanem minél több érzékszervet bekapcsolnak a tanulásba. A nyolcadik osztályban belemerülnek a részletekbe, átveszik, hogyan zajlottak a csaták, beszélnek a fontos személyekről. Király Katalin elmondta, hogy az oktatási minisztérium által előírt, nyolcadikosoknak szóló tankönyv nem foglalkozik részletesen a témával, ezért A magyar nép története című tankönyvet használják, amely sokkal érdekesebb a gyerekek számára.

„Sajnos nyolcadikban kevés a heti egy történelemóra, ezért legalább kétszer 45 percet szoktunk rászánni, hogy a témával foglalkozzunk. Igyekszünk megtanítani a gyerekeket arra, hogy legyenek büszkék a magyarságukra, viseljék bátran a kokárdát és tudják, mit jelentenek a trikolor színei. A legtöbbjük vevő erre, március 15-én az iskolában is viselik a kokárdát. Úgy veszem észre, hogy az évek során ez egyre erősödik bennük, igénylik is, és boldogan készülnek a megemlékezésre. A műsort a magyar nyelv és irodalom szakos kollégák állítják össze. Március 15-én, ha éppen nincs történelemóra valamelyik osztályban, akkor szintén a magyar szakosok beszélnek a nemzeti ünnepről”

– részletezte.

Megemlékező ünnepséget a Csemadok helyi alapszervezetével közösen tartanak a felsőszeli iskolások. A temetőben 1990-ben állítottak a megbékélés napjára kopjafát azok emlékére, akik Felsőszeliben születtek, de nem ott nyugszanak. Ennél a kopjafánál minden év március 15-én 16 órakor kezdődik a megemlékezés és a koszorúzás, ahol általában a helyi iskola tanulói közül szaval valaki verset, elhangzik a Szózat és egy ünnepi beszéd. Utána a kultúrházban tartanak ünnepi műsort. Az iskolában két irodalmi színpad van, külön az alsó és a felső tagozaton, két tánccsoport, a Topogók és a Höcögők, valamint a Csalogány Gyermekkar. Rajtuk kívül a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny résztvevői is előadják a produkcióikat március 15-én. Míg a helyi civil szervezetek elhelyezik koszorújukat a kopjafánál, a Rozmaring Éneklőcsoport énekel alkalomhoz illő dalokat. Vezetője, Mészáros Magdolna hozzátette, 1990 óta minden évben megtartották a megemlékezést, amelyen főleg a Csemadok és más helyi szervezetek tagjai vettek részt. A járvány éveiben harmadmagával helyezett el koszorút a kopjafánál, mivel a lezárások miatt nem lehetett a megszokott módon megtartani a megemlékezést. „Az elmúlt években előfordult, hogy a Csalogány Gyermekkarral közösen is énekeltünk a kopjafánál, de többnyire a felnőttek adnak műsort a koszorúzásnál, az iskolások pedig a kultúrházban. A falubeliek közül főleg azok vesznek részt minden évben az eseményen, akik délután ráérnek, és nagyjából ugyanaz a réteg, vagyis a Csemadokhoz közeliek, a nyugdíjasok, a cserkészek, a pedagógusok és az iskolás gyerekek szülei. Általában a Csemadok területi választmányából is érkeznek vendégek vagy a magyar nagykövetségről, esetleg pártvezetők. A legfontosabb célunk a magyarságtudat erősítése” – egészítette ki.