A közel kétórás egyeztető tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón Michal Kiča államtitkár hangsúlyozta, a tárca azt szeretné, hogy a leendő nemzeti park által érintett települések vezetői és lakossága minél alaposabb és részletesebb tájékoztatást kapjanak a projektről és az előkészítő fázisban minél több érintettet vonjanak be. Észrevételeiket és javaslataikat pedig a véleményeztetési eljárásban is figyelembe veszik. „A leendő nemzeti park Pozsonytól Helembáig húzódna a Duna mentén, kilencvenhat százalékban pedig már eddig is védett területeket foglalna magába. Nem arról van szó tehát, hogy tovább terjeszkednének ezek a védett övezetek, sokkal inkább arról, hogy az eddig meglévőket egységbe integrálnánk, egy nemzeti parkba. Az új park pedig méltó partnere lehetne a már létező magyarországi és ausztriai parkoknak a Duna túloldalán. Ez lenne Szlovákia első síkvidéki nemzeti parkja, különös tekintettel az ártéri erdők védelmére, a Duna menti élővilágra és természeti környezetre” – taglalta az államtitkár.

Senki nem lesz elzárva a folyamtól

Eugen Szabó, Párkány polgármestere a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hasznos volt a találkozó, mert több kérdést is tisztáztak az államtitkárral és a tárgyaláson részt vevő szakemberekkel. „Roppant lényeges, hogy a leendő nemzeti park régiónkbeli pontos határairól is tájékoztattak bennünket, miként az is, hogy a Duna senki elől nem lesz elzárva és nem lesz megközelíthetetlen folyó, a mi turisztikai fejlesztéseinkkel, a leendő kerékpárúttal és egyéb aktivitásokkal ez nem ütközik. Ugyanis nem lesznek még pluszban külön természetvédelmi területek. Horgászni, túrázni, kerékpározni, fürödni továbbra is lehet majd, erre lesznek kijelölt helyek és ún. folyosók, melyeken keresztül megközelíthetjük majd a Dunát. De szóba került az ipari park működése is, főképp hogy ők kikötőt is üzemeltetnek – mondta Párkány polgármestere. Eugen Szabó a leendő Párkány – Helemba kerékpárút esetében úgy fogalmazott, a nemzeti park területe csak a Duna-gátig terjedne, befelé tovább nem, és már a gát sem lenne az. Tehát a kerékpárút építését és működését a nemzeti park létesítése érdemben nem befolyásolná.

Nem lesznek még nagyobb szigorítások

Az államtitkár megerősítette a polgármester szavait, Michal Kiča úgy fogalmazott, hogy a Párkány környéki eddig is védett területek továbbra is azok maradnak, köztük a Burda is, de vízi sportokra, horgászatra, fürdésre, túrákra, kerékpározásra továbbra is lehetőség lesz. „A nemzeti parkban mi lényegében csak egységesítjük majd a szabályokat és ezzel ki fogjuk szűrni azokat, akik eddig is feketén végeztek bármiféle tevékenységet a már eddig is védett területeken” – tette hozzá az államtitkár. „Ami a védettségi besorolásokat illeti, a leendő park területének csak 15 százaléka lesz a legszigorúbban védett övezet. A nem állami tulajdonú földterületek esetében pedig nem lesz nagyobb szigorítás, mint ami eddig is érvényben volt. Párkány környékén a folyami hajózást tekintve sem lesznek változások, miként a Burda-hegység esetében sem. Lényeg, hogy az eddigi, mintegy 30 természetvédelmi területből 1 egységes keletkezik. Mégpedig a Duna Menti Nemzeti Park, melynek saját működési szabályzata lesz” – jelentette ki a miniszterhelyettes. A park alapításának van ugyan egy céldátuma, mégpedig a jövő év március harmincadika, de az államtitkár úgy fogalmazott, ők nem sietnek, mert most a minél szélesebb körű tájékoztatáson, a véleményeztetésen és az előkészítésen van a hangsúly. Felvetésünkre, hogy a park megalapítása ró-e anyagi terheket az érintett településekre, Michal Kiča úgy reagált, Párkányban és környékén ez nem vetődött fel, de lehetséges, hogy a települések kompenzációért folyamodjanak az Állami Környezetvédelmi Alapnál és erre minden törvényes lehetőség adott. Sőt, ahogy a kilenc eddigi park esetében, úgy a leendő nemzeti park esetében is érvényes, hogy a területükön lévő települések speciális támogatásban részesüljenek, még akkor is, ha emiatt nincs adóbevétel – kiesésük.

Egy park lesz, négy szigorítási fokozattal

Stredl Tamás környezetvédelmi szakember is részt vett a tárgyalásokon, lapunknak úgy nyilatkozott, hogy Komáromtól Helembáig a leendő nemzeti park lényegében a Duna vonalát kopírozná, és ha lesznek is egyes területeken szigorúbb besorolások, a már most is megengedett tevékenységek továbbra is végezhetők majd. „Ha például valaki a kettes besorolású övezetből a hármasba kerül, azt nem jelenti azt, hogy még jobban korlátozzák őt. A nemzeti parknak lesz egy működési szabályzata és egy látogatói rendje, azt kell majd betartani” – mondta Stredl Tamás. A szakember úgy véli, nem biztos, hogy jövő márciusra ki lehet hirdetni a nemzeti parkot, a minisztérium és a szakértő csapat viszont mindent megtesz azért, hogy az anyagok elő legyenek készítve – és aztán lehetséges, hogy a parkról politikai döntést már a következő kormány hoz.

„A lényeg a sokféle előírás egységesítése és az áttekinthetőség. Tehát az eddigi huszonnyolc-féle helyett, most egy egységes terület lesz, maga a park, 4 védelmi fokozattal” – mondta az Új Szónak Stredl Tamás. A szakember hozzátette, a háborítatlan területek védelme fontos. Ez nem azt jelenti, hogy a horgászok, túrázók, fürdőzők nem járhatnak a nemzeti parkban, hanem azt, hogy mindezen tevékenységekre kitippelt és megszabott helyek lesznek, és nem feketén fognak egyes szakaszokon területeket foglalni, keríteni, használni stb. – egy működési szabályzat lesz minderre. Stredl Tamás úgy fogalmazott, évtizedek óta megvan a szándék a Duna Menti Nemzeti Park kialakítására, eljött az ideje annak, hogy végre érdemben lépjenek a létesítés ügyében.