Az uniós országok kormány- és államfői megkezdték a kétnapos tárgyalást a belga fővárosban található Európai Tanács épületében. A fő téma ezúttal is Ukrajna, illetve a háború sújtotta országnak nyújtandó támogatás. Az ukránok elsősorban lőszereket, 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket kértek az EU-tól.

Hétfőn az uniós külügyminiszterek és védelmi miniszterek részvételével tartott együttes ülésen megállapodás született a Thierry Breton biztos által előterjesztett háromlépcsős javaslatról, melynek értelmében Ukrajna sürgősen tüzérségi lőszert kapna a meglévő vagy közösen beszerzett készletekből. „Egy év alatt egymillió lőszert kívánunk rendelkezésre bocsátani” – jelentette ki Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Hangsúlyozta, a szállítást a meglévő készletek, illetve újonnan gyártott lőszerek közös beszerzése révén biztosítják, ami pedig a pénzügyeket illeti, 2 milliárd euróról van szó. „A Tanács arról is megállapodott, hogy fontolóra veszi az Európai Békekeret átfogó pénzügyi kapacitásának további 3,5 milliárd euróval történő növelését” – tájékoztatott a hét elején Borrell. Az azonban egyelőre nem egyértelmű, születik-e döntés a kérdésben a jelenlegi csúcstalálkozón, Szlovákia mindenesetre támogatja a keret megnövelését. Az Európai Békekeretet az egyes országok hozzájárulásaiból tartják fent (általában a védelmi minisztériumok befizetéseiből), ebből a pénzcsomagból támogatják az Ukrajnának átadott haditechnikák kompenzációját is, de a Nyugat-Balkán, a Keleti Partnerség és Afrika részére is jóváhagytak különböző intézkedések támogatását. Az uniós külügyminiszterek tavaly decemberben 2 milliárd eurós emelésről döntöttek, amit az Európai Tanács március közepén hagyott jóvá, s ezáltal az 5 milliárd eurós csomagot 7,97 milliárd euróra növelték. Az uniós vezetők jelenleg további 3,5 milliárd eurós bővítést fontolgatnak.

Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) projektjéhez, amely együttműködésen alapuló lőszerbeszerzés révén támogatja Ukrajnát, valamint a tagállamok nemzeti készleteinek feltöltését, 17 uniós tagállam – köztük Szlovákia is – és Norvégia csatlakozott. A miniszterelnökök és államfők találkozóján további tagországok állhatnak be a kezdeményezés mögé.

Elfogatóparancs

Olaf Scholz német kancellár csütörtökön kijelentette, a békéhez egy út vezet, ha Oroszország visszavezényli a seregeit. Heger szintén hangsúlyozta, Moszkvának ki kell vonulnia Ukrajnából. „Ukrajnának győznie kell, igaz? Ez az egyetlen válasz. Oroszországnak vissza kell vezényelnie a seregeit a független, nemzetközileg elismert Ukrajna területről, ami nem tartozik Oroszországhoz” – mondta arra utalva, ez az egyetlen módja a béke elérésének. „Ukrajna békét akar. Vlagyimir Putyin nem akar békét, háborút akar. Mi nem akarunk háborút” – jegyezte meg.

Charles Michel, az ülés házigazdája meghívóleveléből kiderül az is, az uniós vezetők tárgyalnak az elkövetők „elszámoltatásáról” is, ami a Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin orosz államfő elleni elfogatóparancsára is vonatkozik. A kérdés az, mennyire lesz általános az elfogadott határozat szövege – marad-e a gyakran használt „tudomásul vesszük a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését” sablon.

Zöld ipar

Az Európai Tanács megvitatja a versenyképesség és a termelékenység fokozására irányuló hosszú távú európai stratégiát is. A tagállamok vezetői áttekintik, miként lehet az EU gazdasági, ipari és technológiai bázisát a zöld és digitális átállásra egyaránt alkalmassá tenni. Ennek kapcsán megtárgyalják a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályt.

Heger a tárgyalás első napjára érkezve a versenyképességet emelte ki, ami Szlovákia szempontjából rendkívül fontos, hiszen az Európai Unió a jelentős befektetésekkel támogatja az innovációs technológiák alkalmazását az iparban. „Szlovákia gazdasága az autóiparra épül” – emlékeztetett arra utalva, az uniós célkitűzések között szerepel, hogy az EU az iparra támaszkodva kíván vezető szerepet betölteni a klímasemlegességre való átállásban és a digitális átalakulásban. „Nagy mennyiségű befektetés irányul az iparba, ami Szlovákia számára is nagy lehetőség” – tette hozzá azzal, Szlovákia érdekeit fogja képviselni, s azért fog harcolni, hogy az innovációra szánt befektetések eljussanak hazánkba is. Az ügyvezető miniszterelnök arról is beszélt, ez jó lehetőség a humán tőke fejlesztésére, illetve nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyek létrehozására.

Bár hivatalosan nem szerepel a programpontok között, felmerülhet a vita az atomenergiáról, valamint az új, belső égésű motorokkal ellátott autók 2035-ös betiltásáról is, amit elsősorban Németország kifogásol. Az uniós jogszabály szerint 12 éven belül nem lehetne új belső égésű motorral hajtott járműveket értékesíteni. A német kancellár ezzel kapcsolatban megjegyezte, egyeztetnek az Európai Bizottsággal a javaslatról.

Az energiapolitika szintén napirendre kerül, Heger leszögezte, szorgalmazni fogja, hogy az atomenergia a „stratégiai energiaforrás” közé kerüljön.

Összhang az ENSZ-szel

A tagállamok vezetői csütörtökön António Guterres ENSZ-főtitkárral is egyeztettek, a munkaebéd során feltárták a békés, igazságos és fenntartható világért folytatott szorosabb együttműködés lehetőségeit. Az Európai Tanács tagjai megerősítették elkötelezettségüket az ENSZ Alapokmánya és annak elvei mellett. Közölték, továbbra is eltökéltek az orosz agresszió globális hatásainak kezelése mellett, valamint megismételték azt a követelést, hogy Oroszország azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki minden katonai erejét Ukrajna területéről.