A szlovák diplomácia vezetője történelmünk egyik legsötétebb fejezetének minősítette az akkori történéseket, és emlékeztetett, hogy a szlovákiai holokauszt tragédiája nem ezzel a szállítással kezdődött, és nem is ezzel ért véget.

„A holokauszt tragédiáját az akkori ludák rezsim indította el a társadalom megosztásával. Az állami propaganda által táplált szisztematikus kampány volt, ami az emberi természet leghétköznapibb impulzusait és elítélendő árnyalatait gerjesztette. Az előítéletek, a diszkrimináció, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd még ma is beférkőzik közénk” – jelentette ki.

Szerinte a társadalom ma is megosztott, párbeszédet folytatni pedig egyre nehezebb. „És pontosan ilyen helyzetben találnak termékeny talajra az összeesküvés-elméletek és a hamis propaganda” – szögezte le.

Emlékeztetett, a szlovák állampolgárok deportálása és kivégzésük is a „hazaszeretetet” és az ország iránti állítólagos szeretetet fitogtató kormányzati rezsim védnöksége alatt és áldásával történtek. Káčer felszólította az embereket, hogy ismerjék fel a gyűlöletbeszéd veszélyét és azt, hogy az emberiség elleni bűncselekmények gyakran szavakkal kezdődnek. „Ne maradjunk csendben, ne kövessük el újra ugyanazokat a hibákat. Ne higgyük azoknak, akik állandóan hazudnak, és céltáblává teszik a különbözőségeket vagy a kisebbségeket” – fűzte hozzá.

Az első deportációból, amely alkalmából ezer fiatal nőt és lányt hurcoltak el Kelet-Szlovákiából, mindössze húszan maradtak életben. Az első szállítási hullám 1942 októberéig tartott. A második Szlovákia megszállása és a Szlovák Nemzeti Felkelés leverése után kezdődött, és 1945 márciusáig tartott.